Romániában a 9,6 millió lakás kevéssel több mint 20 százalékára kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást. A Maszol által megszólaltatott szakértők szerint a biztosítási hajlandóság visszaesett, egyrészt mert csökkent a lakáshitelek száma, ezek feltétele különben a lakásbiztosítás, másrészt a dráguló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) lemeríti a családok biztosításra szánt pénzügyi keretét. Közben kampány indult, hogy ellenőrizzék, hogy az önkormányzatok kötöttek-e kötelező biztosítást a tulajdonukban lévő lakásokra, ám a polgármesteri hivatalok a maguk során nem kérik számon és nem bírságolják a kötelezettséget elmulasztó lakástulajdonosokat, mint mondják, erre nincs kapacitásuk.

A kötelező lakásbiztosítás rendszere (PAD) 2010 óta működik Romániában, a biztosítótársaságok által létrehozott Országos Katasztrófavédelmi Alaphoz (PAID) kell befizetni a lakásonként 20 eurónyi összegeket, a vályogházakért pedig 10 eurónyit. A biztosítás árvíz, földcsuszamlás és földrengés esetén térít meg legtöbb 20 ezer eurós kárt.

Nem vonzó a termék

Nem lát esélyt arra, hogy fel lehessen pörgetni a kötelező lakásbiztosítás eladását, bár annak megkötését törvény írja elő, mondta el a Maszol megkeresésére Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja. Hozzátette, a jogszabály ugyan azt is rögzíti, hogy miként kell számon kérni, bírságolni a kötelezettséget elmulasztókat, ám ez a konstrukció mégsem, működik.

A frissen megkötött kötelező lakásbiztosítások száma kis mértékben, de csökkent, ami valószínű annak tulajdonítható, hogy a nagy infláció miatt kevesebb lakáshitelt igényelnek, a jelzáloghitel egyik feltétele az opcionális lakásbiztosítás megkötése, azt pedig csak a kötelezővel együtt lehet értékesíteni, részletezte Birtalan József. Hozzátette, országos szinten a lakások mintegy 22 százalékára kötötték meg a biztosítást, ám ez régióként nagymértékben változik. Vannak vidékek, ahol kevés a valószínűsége annak, hogy ez a három természeti csapás bekövetkezik, emberemlékezet óta nem volt földrengés vagy földcsuszamlás. Az opcionális lakásbiztosítás önbevallásos alapon működik, nem becsüli fel szakértő előtte az ingatlant, így ez jobban megéri, és hozzáférhető, ám mindenki maga dönti el, óhajt-e vele élni, szögezte le az ASF vezetőtanácsának tagja.

Drágult az RCA, kevesebb pénz marad a lakásbiztosításra

Mivel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) árak folyamatosan emelkedtek, és az ársapka október 10-e után várható eltörlése után, valószínű tovább növekednek, az ügyfelek egy részének a biztosításra szánt pénzkeretből már nem jut a lakásra is, mondta el érdeklődésünkre György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. Hozzátette, ha eddig egy család kifizette az évi 300 lejt RCA-ra, után kötöttek egy opcionális lakásbiztosítást is, amivel együtt jár a kötelező. Most azonban már évi 600-700 lej az RCA, sokaknak nem fér bele a lakásbiztosítás is.

A kötelező lakásbiztosításnak önmagában nincs sok értelme, hiszen például egy csíkszeredai tömbházlakásban elenyésző a kockázata a földrengés, földcsuszamlás, árvíz okozta károknak. György Vidor elmondta, a bevett szokás az, hogy a kötelező lakásbiztosítást kibővítik egy felülbiztosítással, amely tartalmazza a csőtörés, a betörés, a robbanás által okozott károk megtérítését, így teljes körű lesz a lefedettség.

Ellenőrzik az önkormányzatokat

Kampány indult, hogy ellenőrizzék, hogy az önkormányzatok kötöttek-e kötelező biztosítást a tulajdonukban lévő lakásokra, hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatón Ráduly István, Kovászna megye prefektusa. Emlékeztetett, az előírások a magánszemélyekre is érvényesek. „Azt gondolom, hogy ez akkor is megfontolandó lenne, ha a törvény nem írná elő, hisz egy átlagos beton, vagy téglalakás egy éves biztosítása 100 lej (20 euró) körüli összegbe kerül, és ennek az ezerszeresét lehet megkapni, ha természeti katasztrófa következtében kár keletkezik az ingatlanban. Nem szeretnék vészmadárkodni, de vidékünkön 1977 óta nem volt egy nagyobb földrengés, jóllehet korábban 30-40 évenként következett be ilyen. Ha esetleg sor kerülne egy komolyabb földmozgásra, kártérítésre csak azok számíthatnának, akiknek érvényes biztosításuk van” – figyelmeztetett Ráduly István.

A számonkérés nem egyszerű

A Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) elvben megküldi a polgármesteri hivataloknak azoknak a lakástulajdonosoknak a lajstromát, akik nem biztosították lakásukat, és akik emiatt 500 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók. Ráduly István volt polgármesterként elismeri: nem egyszerű ezt a törvényt alkalmazni.

A polgármester egy választott személy, igen nehéz elvárni tőle, hogy egy olyan ügyben, amit gyakorlatilag nem tud befolyásolni, osztogassa az 500 lejes bírságokat. A PAID egyik utolsó felmérése szerint Kovászna megye az országos átlag körül helyezkedik el a biztosításokat illetően, de ez még mindig azt jelenti, hogy a lakásoknak csak nagyjából 20 százaléka biztosított. Ilyenformán a polgármesternek öt lakástulajdonosból – átlagosan – négyet meg kellene bírságolnia – nem fogják megtenni. „Én mindenképpen arra kérem volt kollégáimat, hogy fogalmazzanak meg egy levelet a lakosság felé, és ebben egyszerűen, tisztán és közérthetően fejtsék ki, hogy milyen kockázatokkal jár az, hogy nem biztosítják a lakásukat” – mondta a prefektus.

Rosszul szabott kabát ez az önkormányzatoknak, olyan feladatkört bíztak rájuk a törvényben, amit nincs kapacitásuk teljesíteni, húzta alá kérdésünkre Tóth-Birtan Csaba. Sepsiszentgyörgy alpolgármestere kifejtette, a kötelező lakásbiztosítás szükséges, hiszen az embereket védi, hogy természeti csapás esetén ne váljanak földönfutóvá. Sepsiszentgyörgyön a szociális médián keresztül hívják majd fel az emberek figyelmét erre a kötelezettségre, meglebegtetik a bírság lehetőségét is, de nincs kapacitás, hogy eljárjanak, és megbírságolják, aki mégsem köti meg a biztosítást, mondta Tóth-Birtan Csaba.