Ugyanazt vásároltuk, mint tavaly, ennyivel fizettünk többet
2022-ben számos piacot és gazdaságot érintett a drasztikus árnövekedés. A pandémia hatása továbbra is érezhető volt, miközben a globális ellátási láncokat és a fogyasztói szokásokat a váratlan események sorozata rázta meg, például az Ukrajnában dúló háború. Ekkor az infláció az egekbe emelkedett, súlyos terhet róva az emberekre is. Bár 2023-ban a helyzet kissé enyhült a tavalyi évhez képest, az árak továbbra is magasak, s egyre csak nőnek.
Tavaly októberi cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy 2022-ben mennyivel kellett többet fizetni egy bevásárlásért, mint 2021-ben, az eredmény minket is megdöbbentett, ugyanis nagyon kevés olyan termék volt, amely „csupán” 1 lejjel drágult volna. Most újra előkerestük a tavalyi nyugtát és ugyanazokat a termékeket vásároltuk meg, hogy kiderítsük, az utóbbi év alatt hogyan változtak az árak.
Fontos megemlíteni, hogy a tavalyi listán találtunk olyan termékeket is, amelyeket idén már nem lehetett kapni, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a bevásárlóközpontban hetente változnak a kedvezmények. A tavalyi számlából összeállítottunk egy listát, és kezdődhetett is a bevásárlás az egyik kolozsvári Lidl áruházban.
Alább táblázatban összefoglaltuk, mennyibe kerültek ugyanazok a termékek 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban. Természetesen azt is kiszámoltuk, hogy idén hány százalékkal kerülnek többe a termékek a tavalyi évhez viszonyítva. Nézzük.
Ahogy az a fenti táblázatokból is kiderül, ugyanazon termékekért összesen 2021-ben 275,23 lejt, 2022-ben 387,19 lejt, míg 2023-ban 422,03 lejt kellett fizetni. Kiszámoltuk azt is, hogy az egyes termékek hány százalékkal drágultak, ezek átlagából pedig megkaptuk azt, hogy a vizsgált termékek átlagosan hány százalékkal kerülnek többe egy év múltán. Eredményeink azt mutatják, hogy ezek átlagosan 14,25 százalékot drágultak az előző év hasonló időszakához képest. Fontos megjegyezni, hogy ezzel szemben a 2021-2022-es időszakot vizsgálva 43,13 százalékos drágulásról beszélhettünk.
Azt is megnéztük, hogy az összes vizsgált és megvásárolt termék idén hány százalékkal kerül többe. Az így kapott kosárérték közötti százalékos eltérés azért fontos, mert ez mutatja meg, hogy reálisan körülbelül mennyivel fizetünk többet egy-egy vásárlás során. Ez az érték pontosan 9 százalék.
Kapcsolódó
A termékek átlagos drágulásához viszonyítva ez a szám azért tér el attól (és a pénztárcánk vékonyodása is inkább ehhez a számhoz közelít), mert nem mindegy, hogy egy 59 banis élesztő drágul több mint kétszeresére, vagy a fél kiló kávé drágul „csak” 74 százalékot, ugyanis előbbinél a kosárérték néhány banival nő, utóbbinál viszont 14 lejjel.
Ezen eredményeket látva kissé értetlenkedhetünk is, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök hogyan tudott 93 lejből mindent megvásárolni, „amire szüksége volt”. „Salátát, uborkát, hagymát, krumplit, almát, Ardealul pástétomot, szász szalámit, olajat, cukrot, tojást, joghurtot, juhtelemeát és egy Ursus sört, buzăui gyártmány... összesen fizettem 93,50 lejt. Igaz, paradicsomot elfelejtettem venni, de úgy is belefértem volna a 100 lejes keretbe!” – posztolta a miniszterelnök.
Egyébként szeptemberben Romániában 9,3 százalékról 9,2 százalékra mérséklődött az infláció, Uniós szinten Magyarországon és Romániában volt a legmagasabb ez az arány. A Román Nemzeti Bank (BNR) október eleji becslései szerint az éves inflációs ráta a legutóbbi (2023. augusztusi) középtávú előrejelzéssel összhangban ez év végéig tovább csökken, főként a bázishatások és egyes nyersanyagárak visszaesése, valamint a bőséges hazai termés és az alapélelmiszerek árrésének ideiglenes korlátozása miatt.
Meghosszabbítják az élelmiszer árrés-korlátozást
Három hónappal meghosszabbítják az alapélelmiszerek árának korlátozását és a téli ünnepekre való tekintettel bővítik a termékek listáját, jelentette be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
„Megállapodtunk a feldolgozókkal és a kereskedőkkel, hogy az intézkedést három hónappal, 2024. január végéig meghosszabbítjuk, figyelembe véve azt is, hogy közelednek a téli ünnepek. Ugyanakkor a feldolgozókkal és kereskedőkkel egyetértésben kibővítjük a termékek listáját is” – mondta a mezőgazdasági miniszter.
Olyan alapélelmiszerekre is alkalmazzák az árréskorlátozást, melyeket az ünnepi fogások elkészítéséhez használnak a romániai családok. Így felkerül a listára többek között: a rizs, a paradicsomsűrítmény, a margarin, a tejszín, az élesztő, a kalács, a savanyú káposzta vagy a fokhagyma.
A kereskedelmi árrés korlátozása jelenleg a következő alapvető élelmiszerekre vonatkozik: kenyér, tej, sajt, joghurt, liszt, kukoricaliszt, tojás, napraforgóolaj, friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség, friss gyümölcs, burgonya és cukor.
Korábban írtunk arról, hogyan spórolhatunk a hulladékmentes életmóddal, milyen költségkímélő módszerek vannak a gáz- és energiafogyasztás csökkentésére , illetve további konyhai spórolási tippeket is adtunk.
Kapcsolódó
.jpg)
CSAK SAJÁT
.jpg)
