A termelők reménykednek, hogy nem kell tovább emelni a „mindennapi betevő” - a kenyér és a pékárú árát - hiszen a drágítás nekik sem jó, a forgalom visszaesését eredményezheti, ám az árakat rengeteg globális és hazai tényező befolyásolja, így bármikor „borulhat a papírforma”.

Koncz István, Hargita megye legnagyobb pékipari vállalata, a Harmopan Rt. értékesítési szakembere a Maszol megkeresésére leszögezte, egyelőre a román állam plafonálta az energiahordozók árait, az alapanyagok árai stagnálnak, így pozitív hozáállással várják, hogy mi fog történni az elkövetkező időszakban.

A helyzet javult, de aggódva követik a kormány költségcsökkentő terveit

Az utóbbi időszakban az alapanyag árak emelkedésével szembesültek. A kenyérgyártásban növekedett az élesztő, a só ára, másfelől ami a süteményeknél szintén növekedett a margarin, különböző töltelékanyagok - lekvárok, dzsemek - ára, szendvicsek esetében a különböző szalámik, sajtok is drágultak. „Egyszóval egy globális áremelkedésnek lehettünk a tanúi, ami sajnos a kenyér áremelkedéséhez vezetett. Ezt érezte minden fogyasztó” – mutatott rá Koncz István. Hozzátette, ez az árnövekedési trend mostanra stagnálni látszik, így kiszámíthatóbban lehet tervezni a következő időszakokra.

Továbbá az új búzatermés megjelenése kínálat növekedést eredményezett, rövid távon visszaesett a búza felvásárlási ára, viszont ahogy ebben az iparágban lenni szokott, szeptember-október hónapokban már elkezdődik egyfajta árnövekedési hullám, amely március-április hónapokig tart. Ha ez a hullám a megszokott trendet követi, könnyebben lehet előre tervezni, viszonylag reálisan be lehet határolni az árakat. Viszont ha a tavalyi évhez hasonló forgatókönyvnek leszünk a tanúi, akkor sajnos borul a papírforma, hívta fel a figyelmet a szakember.

Mint mondta, egyelőre a román állam plafonálta az energiahordozók árait, az alapanyagok árai stagnálnak, így pozitívan várják, hogy mi fog történni az elkövetkező időszakban.

Ugyanakkor aggódva követik a kormány terveit, hiszen terítéken van az élelmiszeriparban érvényes – alkalmazottaknak járó adókedvezmény    – megvonása, amely nagy mértékben érintené a munkavállalókat. „Választások következnek, kampányévre készül Románia, nem tudni, hogy milyen döntés fog születni. Bízunk benne, hogy honatyáink hallgatnak a józan észre és nem tesznek meggondolatlan lépéseket” – reménykedik a szakember

Elméletileg a belföldi búza kellene fedezze a szükségleteket

A statisztikák szerint ebben az idényben Románia a legnagyobb lágybúza-exportőr tagállam, augusztus 20-ig 1,17 millió tonnát exportált az ország. Ennek tükrében Koncz Istvánt arról is kérdeztük, hogy sikerül-e belföldről fedezni a szükségleteiket, vagy importra szorulnak. A értékesítési szakember kifejtette, elviekben Románia nem kellene búzát importáljon, a saját szükségleteit meg tudja termelni és még exportra is marad mennyiség. Viszont közbelépnek az érdekek, a politikum, sőt az Európai Unió is. Másfelől a nagy gabona importáló országok mint például Egyiptom – amely nagyon jó partneri kapcsolatokat ápol Romániával – és más afrikai államok óriási mennyiségeket vásárolnak magasabb áron a romániai búzából, így megeshet, hogy a szezon végére kiürülnek a tartalékok.

„Ha figyelembe vesszük a kialakult háborús helyzetet, amelyben a szankcióknak köszönhetően Oroszország elveszítette az európai gabonapiacát, közben pedig Oroszország a világ legnagyobb gabona exportőr országa, akkor erőteljes export tevékenységre számíthatunk. Fókuszpontba kerül az ukrán és román termésből származó gabona, és nem csak” – részletezte Koncz István.

Székelyföldön a ropogós házikenyér viszi a prímet

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakul a kenyér piaca, hiszen divatos trendek miatt előfordul, hogy kevesebb kenyeret fogyasztanak a diétázók, az egészséges életmód hívei. Koncz István rámutatott, ezt cáfolandó, az utóbbi években a statisztikák azt mutatják, hogy az egy főre eső éves kenyérfogyasztás 75 kilogrammról 85-87 kilogrammra a nőtt.

„Divatos trendek voltak, vannak és lesznek a közeljövőben is. Minden fogyasztó elvárja, hogy néha új termékkel rukkoljon elő egy gyártó, legyen is az bármilyen termék. Ami a kenyérpiac divatos trendjeit – egészséges életmód – illeti, inkább elmondható, hogy a fogyasztók kipróbálják, megkóstólják ezen termékeket, inkább tekinthető egy fellángolásnak, ám egy friss, ropogós, meleg házikenyért látván maradnak a jól megszokottnál. A divatos trendek inkább a nagyvárosokat jellemzik, ahol nagyobb a fizetőképes kereslet is. Környékünkön még mindig a házias jellegű, krumplis házikenyerek jelentik a prímet, ezek mellé sorolhatjuk még a vekniket is” – összegzett a szakember.    

Szegénység idején nő a kenyérfogyasztás

Romániában a tavaly átlag 25,2 százalékos éves drágulása volt a kenyérnek, ennek kapcsán felmerült, hogy az a drasztikus áremelkedésez mennyire érintette érzékenyen a vásárlókat, megbírhat a vásárlóerő egy újabb áremelést.   

Koncz István kifejtette, sajnos valóban elég nagy mértékben drágult a kenyér a tavalyi évben, viszont ez nem volt hatással a termelési mutatóikra, nagyvonalakban stagnált vagy növekedett a letermelt és értékesített mennyiség. „Létezik egy iratlan szabály, ami azt mondja, hogy szegénység idején visszaesik a prémium kategoriába sorolható termékek, például a hús és húskészítmények, forgalma, és megnő a kenyerfogyasztás. A magas infláció következtében sajnos ennek lehettünk szemtanúi” – értékelt a szakember.

„Hogy kibírhat-e a vásárló egy újabb áremelést? Mivel egy olyan termékről beszélünk ami szerves részét teszi ki a napi fogyasztásunknak főleg itt Székelyföldön, sajnos, hogy mindannyian kénytelenek leszünk megbírkózni ezzel a problémával. A kérdés az, hogy mennyit fogunk majd fogyasztani?” - összegzett Koncz István.