Tízezer lejes bírságot is kaphatnak a pöcegödör összeírásból kimaradó háztartások
Erdélyi magyar családok tízezreit érinti a szennyvízhálózatra rá nem csatlakoztatott háztartások összeírása.
November 27-ig kellene nyilvántartásba vetetniük magukat a helyi önkormányzatoknál a szennyvízhálózatra rá nem csatlakozott háztartásoknak. A 741/2022-es kormányrendelet értelmében a helyi önkormányzatoknak legkésőbb október végéig fel kellett állítaniuk a regisztert, amelybe bevezetik az emésztőgödörrel vagy egyéni ülepítővel rendelkező háztartásokat.
Bár a nyilvántartásba vétel határideje vészesen közeleg, úgy tűnik, hogy a folyamat döcögősen halad. Fogalma sincs róla, hogy hány háztartást vettek mostanáig nyilvántartásba, vallotta be a Maszol érdeklődésére egy udvarhelyszéki község polgármestere, s nagyon úgy tűnt, hogy nem is érdekli a téma. „Nem tudok mit nyilatkozni, fejetlenség van” – hárította el a megkeresést egy Maros megyei önkormányzati elöljáró.
Zetelakán csak a községközpontban van csatornázás, ott a háztartások 50–55 százaléka van rácsatlakozva a rendszerre. Zeteváralján rövidesen működésbe kellene helyezni szennyvízhálózatot, míg Ivóban, Deságon, Küküllőmezőn és Sikaszón, a települések jellegéből fakadóan nincs csatornázás, s nincs is tervbe véve a kiépítése.
A zetelaki községházán komolyan vették az ügyet, értesítették a lakosságot, a Facebookon is népszerűsítették az összeírást. Ennek ellenére, bár a községnek a 2011-es népszámlálás szerint közel 4400 lakója volt, tehát minden bizonnyal többszáz házban van emésztőgödör, mostanáig azonban csak 6 került be az önkormányzati regiszterbe. Úgy tűnik, az emberek nem veszik komolyan, hogy 5–10 ezer lejes bírságot kaphatnak, ha nem tesznek eleget a nyilvántartásba vételi kötelezettségnek.
Ennek valószínűleg az az oka, hogy a nyilvántartásba vett háztartásoknak kötelező módon szerződést kell kötniük az emésztőgödör rendszeres időközönként történő leszippantására. Ez alkalmanként többszáz lejbe kerül, az emberek meg szeretnék spórolni ezt a pénzt.
„Egyeseknek eszük ágában sincs rácsatlakozni a csatornahálózatra sem, mert költséggel jár. Vannak családok, amelyek számára az a néhány ezer lej komoly terhet jelent. Több akciónk volt a szennyvízhálózatra való csatlakozás népszerűsítésére, s nem vagyok teljes mértékben elégedett az eredménnyel” – nyilatkozta a Maszolnak Nagy Attila polgármester.
„Nálunk folyamatban van, nap mint nap jönnek új emberek. Elég komolyan veszik” – mondja Balog Elemér, Vámosgálfalva polgármestere. A Maros megyei községben Vámosgálfalván és Szőkefalván van csak szennyvízelvezetés. Küküllőpócsfalván az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében szeretné kiépíteni a csatornahálózatot az önkormányzat, az elszigetelt Erdőalján pedig még jó ideig maradnak a pöcegödrök.
Uszoda van, csatornázás nincs
Biharban még mindig tízezrével vannak emésztőgödröt használó háztartások. A megyei önkormányzat adatai szerint a községi háztartásoknak csupán 37,4 százaléka van rákötve a csatornarendszerre, de még Nagyvárad lefedettsége sem 100 százalékos.
Az önkormányzati vezetők egy része nincs elragadtatva a folyamatban levő összeírástól, szerintük a kormánynak inkább a csatornázással kellene foglalkoznia, mint az emésztők leltárba vételével. „Uszodát építünk Tótiban, Margittán, Székelyhídon és Diószegen, de a megyében nincs vezetékes víz és csatornázás. Ez nem normális állapot” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Sorin Sabău bályoki polgármester.
„Senkinek sincs szerződése szippantásra, kétlem, hogy valaki fizetne 400 lejt az emésztőgödör kiürítéséért. A többség a földekre hordja ki a tartalmát, amikor megtelt” – mondja Mihai Sferle alsókocsobai polgármester, ahol mostanáig 600 emésztőgödrös háztartásból 14 vetette magát nyilvántartásba.
A kormány nem jókedvében rendelte el az emésztőgödrök összeírását, azt szeretné elkerülni, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indítson Románia ellen. A tagállamoknak 2018-ig fel kellett volna számolniuk az emésztőgödröket és minden háztartást rácsatlakoztatni a szennyvízhálózatra. Mi ettől olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől, tavaly a háztartásoknak mindössze 57,4 százaléka felelt meg ennek a feltételnek.
CSAK SAJÁT