Románia továbbra is az Európai Unió azon tagállama, ahol a legmagasabb a kora gyermekkori nevelésből kimaradó gyermekek aránya: a hazai korosztályos csoport 21,8%-a nem jár óvodába, miközben az uniós átlag mindössze 9,8% – derül ki az  adatokból.

Az óvodai oktatásban való részvételt erőteljesen befolyásolja a család társadalmi-gazdasági státusza. A 3 év feletti, de még nem iskolás korúak csoportjában a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztődésnek kitett gyermekek aránya 31,1%. Ez a mutató azonban jóval magasabb, 42%-os azok körében, akik teljesen kimaradnak az óvodából, és lényegesen alacsonyabb (16%) azok között, akik hosszabb ideig részesülnek óvodai nevelésben – idézi a Mentsétek meg a Gyermekeket egyesület közleményét a News.ro.

A helyzet kezelésére a Mentsétek meg a Gyermekeket (Salvați Copiii) romániai szervezete idén július 6-án elindította a Nyári Óvodák elnevezésű programjának 29. évadát. Ezzel párhuzamosan az alapítvány „Mobil Iskolája” olyan elszigetelt területekre és „mélyszegénység által sújtott” közösségekbe látogat el, ahol a gyermekek hozzáférése az oktatáshoz rendkívül korlátozott vagy egyenesen lehetetlen. A nyári szociális és oktatási támogató programokban idén több mint 1000 önkéntes vesz részt.
„A társadalmi-gazdasági sebezhetőség gyakran generációról generációra öröklődik, és a legfőbb láncszem, amelyen keresztül ezek a hátrányok továbbgyűrűznek, az oktatás. A gyermekek integrálása már a kora gyermekkori nevelés szakaszában bizonyítottan működő megoldás. Ha nem teszünk folyamatos erőfeszítéseket a kiszolgáltatott családok gyermekeinek támogatására, hogy sikeresen folytathassák vagy újrakezdhessék tanulmányaikat és kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket, akkor nagy valószínűséggel újra azt fogjuk látni, hogy a hátrányos helyzetű családok problémáit a gyermekeik generációja örökli meg” – magyarázta Gabriela Alexandrescu, a civil szervezet ügyvezető elnöke.

Nincs pénz a mindennapokra, így az óvodára sem

A 2025-ös Nyári Óvodák programban részt vevő szülők körében végzett elemzés szerint elenyésző azok aránya, akik úgy érzik, hogy a családi jövedelem teljes mértékben fedezi a szükségleteiket. Ezzel szemben 5-ből több mint 4 válaszadó (86%) állította, hogy a bevételeik egyáltalán nem, vagy csak alig fedezik a legszükségesebb kiadásokat.
Azon gyermekek esetében, akiket korábban soha nem írattak óvodába, a szülők által leggyakrabban megjelölt okok a következők voltak: az információhiány, a férőhelyek hiánya, valamint a szükséges hivatalos iratok hiánya.

Egyéb okként a szülők vagy a pénzügyi források hiányát, vagy a remigrációt (külföldi tartózkodás utáni hazatérést) jelölték meg.

A beíratás még nem jelent rendszeres jelenlétet

A felmérés kitért arra a 46 olyan gyermekre is, akiket bár beírattak, a foglalkozások felén sem jelentek meg. Esetükben a rendszertelen látogatás mögött leggyakrabban szintén a család anyagi helyzete áll: 22 esetben az óvodába járással járó közvetett költségek előteremtésének képtelensége volt a fő ok. Ezt követték az egyéb indokok (leggyakrabban a gyermek beilleszkedési nehézségei a programhoz, a közösséghez vagy a pedagógushoz – 11 esetben), valamint az egészségügyi problémák (10 esetben).

A Nyári Óvoda program 1998 óta működik. Azoknak az óvodáskorú gyermekeknek szól, akik korábban egyáltalán nem, vagy csak rendszertelenül jártak óvodába, és most az előkészítő osztályba vagy az állami óvodák normál programjába való belépésre készülnek. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse a gyermekek integrációját a többségi oktatási rendszerbe.
Az elmúlt 28 év nyári tevékenységei során összesen 18 987 gyermek részesült pedagógiai és társadalmi-gazdasági támogatásban: 11 616-an a Nyári Óvoda programban, míg 7 371-en a nyári felzárkóztató oktatási programban vettek részt.