A gyermekek a nyári vakáció alatt is tudnak jókedvűen óvodába, iskolába menni. Legalábbis ezt bizonyítja a kolozsvári ANYÓ-program töretlen népszerűsége. A szünidő végeztével a nyári óvoda megálmodóját, az Argumentum Nostrum Egyesület elnökét, Fekete Emőkét kérdeztük a program sikerességének titkairól. 

Tizenegy héten keresztül foglalkoztatok a kolozsvári óvodáscsoportokkal. Milyen mértékű előzetes szervezés lapul a hatalmas munka mögött? Hány óvodát, hány pedagógust vontatok be, külső személyek és szervezetek segítségére is támaszkodtatok?

Az óvodáskorú gyerekeknek szervezett nyári óvoda, az ANYÓ és Erdei óvoda, valamint a kisiskolásokat befogadó GRUND nevezetű programunk valóban tizenegy héten keresztül fogadta az idén is – immár harmadik éve – kis résztvevőit, de a szervezés gyakorlatilag már a tavalyi év végén megkezdődött. A programok költségvetésének legnagyobb része pályázatok útján lehívott támogatásokból áll. Ezeket a pályázatokat folyamatosan állítjuk össze, és adjuk le a támogató intézményekhez, a pályázati határidőket figyelemmel követve. Gyakorlatilag az előző évi programunk elszámolását ahogy lezárjuk, máris kezdjük tervezni az következő év programjait. Az idén is jelentős támogatást kaptunk a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárságtól a Bethlen Gábor Alap közreműködésével, valamint a Kolozsvári és Kolozs Megyei Önkormányzattól. A szervező Argumentum Nostrum egyesület programjait az idéntől a Magyar Kormány nemzeti jelentőségű programként is számon tarja.

A közel három hónapos aktív csoportfoglalkozások megszervezése mögött körülbelül kilenc hónap háttérmunka áll. A programok előkészítése során, a finanszírozás biztosításával párhuzamosan toborozzuk a közreműködő pedagógusokat, önkénteseket, dadusokat, foglalkozásvezetőket. Ebben az időszakban készült el az egyesület honlapja és a programba történő regisztrációs rendszere. A nyári foglalkozásokat befogadó intézményekkel is megkötjük a partneri megállapodásokat, hogy, mire beköszönt a nyári vakáció, már nyitva álljon az ANYÓ, a GRUND és az Erdei Óvoda kapuja. Az idén 16 helyszínen, 14 partner bevonásával sikerült megszervezni programjainkat. A partner intézmények kitűnő házigazdái a programjainknak, többükkel már kezdetektől együttműködünk, de ez a kör, örömünkre, minden évben bővül, a gyermekfoglalkozásokat állami, magán és egyházi oktatási intézmények, gyülekezetek is befogadják.

Sikeresen együttműködtünk az idén a Máltai Szeretetszolgálat kolozsvári szervezetével, akik nagyon érdekes foglalkozásokat tartottak kisiskolásainknak: az egészséges táplálkozásról tanultak, gyümölcssalátát készítettek, az együttműködést, az elfogadást, a toleranciát, a testképet, a nagymozgásokat tanuló tevékenységeken, valamint kommunikációs kompetenciát fejlesztő tevékenységen vettek részt, tornásztak, mentő és vezetőkutyával ismerkedhettek, stb.

A pedagógusok „becserkészéséről” mondanál valamit? Mi alapján csatlakozhattak hozzátok az óvodák és az óvónők?

A pedagógusok toborzása a Kolozsvári Tanfelügyelőség magyar szakinspektorának bevonásával és segítségével történik. Több fórumon, levelezőlistán meghirdetjük programjainkat és tevékenységi terv-javaslattal várjuk a jelentkező pedagógusokat. Önkénteseink óvó- és tanító képzős növendékek közül kerülnek ki, akiknek a programjainkban való tevékenységét az egyetem szakmai gyakorlatként ismeri el.

Eddigi minden felkészült és érdekes tervvel jelentkező pedagógust befogadtunk a programjainkba, és helyszínt kerestünk a foglalkozásoknak, figyelembe véve, hogy lehetőleg Kolozsvár legtöbb negyedébe indítsunk csoportot. Az idei ANYÓ-programunk házigazdája a Györgyfalvi negyedben a Mező, Gyermekvilág és Kisherceg állami óvodák voltak, a Tóközben a Tóvidéki Református Óvoda adott otthont, a belvárosban és környékén a Hófehérke Óvoda, a Csemete Református Óvoda, a Kolozsvári Református Kollégium óvodája és a Szent Imre Római Katolikus Óvoda fogadta a gyermekeket. Hidelvén a Református Kollégium szakiskolájában alakítottunk ki óvodai csoportot, a monostori és a Dónát negyedi gyermekeket a Törökvágási Református templom gyülekezeti terme és a Természettudományi Líceum (Ghibu) fogadta. Erdei Óvodai csoportjainkat a magyarfenesi óvoda, valamint Györgyfalva látta vendégül. A Fellegváron is sikerült csoportokat indítani a Kozmutza Flóra Hallássérültek Iskolája és Óvodája jóvoltából.

Ebben a sok csoportban a gyermekek érdeklődésének felkeltése és fenntartása miként történt? A létszám milyen módon formálódott a hetek folyamán?

A programjaink egyik célja, hogy a dolgozó szülőknek segítséget nyújtsunk abban, hogy gyermekeiket a nyári szünidő idején is biztonságban tudhassák. Tartalmas foglalkozásainkat a gyermekek igényeihez alakítjuk, a játék és a vakációs élményszerzés áll az első helyen. Kolozsváron számos olyan fiatal család él, akik számára a nagyszülői segítség nem elérhető, ezért pótolni szeretnénk a nagyanyói szeretetet és gondoskodást a gyermekfelügyelet során.

A foglalkozásokat olyan módon állítjuk össze a pedagógusokkal, hogy az megfelelően érdekes, színes, de ugyanakkor laza legyen, a kisgyermekeknek tartalmas kikapcsolódást és élményt is nyújtson az anyanyelvén. A visszajelzésekből tudjuk, hogy a csemeték szívesebben választják az ANYÓ csoportjait az állami óvodákban működő nyári vegyes, összevont csoportok helyett, hiszen nemcsak egyszerű felügyeletet nyújtunk, hanem kézműves foglalkozásokkal, énekkel, népi gyermekjátékokkal teletűzdelt programot kínálunk. Szinte minden csoportunk a maximális létszámmal működött végig a nyár folyamán, várólisták alakultak ki mindjárt a program indításának első napjától. Az idei programjainkra több mint 1600-an jelentkeztek. Örülünk a nagy érdeklődésnek, és igyekszünk minden évben még több csoportot indítani, még tartalmasabb foglalkozásokkal.

Az idei foglalkozások során igyekeztetek tematikus hetekkel, heti projektekkel fordulni a csemeték felé. Hogyan fogadták ezeket az apróságok? Milyen volt a viszonyulásuk? Hogy tapasztaltátok, gördülékenyebb így az oktatás, mint hagyományos módszerekkel?

A heti foglalkozások tematikáját a vezető pedagógus javasolja. A téma köré épülnek a kézműves műhelyek, énekek, játékok, de volt olyan is, hogy színdarabbal vagy bábelőadással is kedveskedtek a gyermekek a szüleiknek a hét végére. Az Erdei óvodai csoportjainkban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megismerhessék a falusi életet, a hagyományos mesterségeket, megszeressék a természetet. A foglalkozásokat a szülők a nyári óvoda közösségi oldalán is követhették, hiszen folyamatosan fényképeket és videókat töltöttünk fel a tevékenységről. Sikerült bevonni a gyermekeket a tevékenységekbe, tapasztalt pedagógusaink pedig ügyeltek arra, hogy ne fáradjanak ki a gyermekek, de ne is unatkozzanak. Nemcsak az apróságok számoltak be pozitívan az együtt töltött időről, hanem a pedagógusok is szívvel lélekkel meséltek róluk. Általános tapasztalatunk az, hogy a résztvevő gyermekek, a szervezők és pedagógusok egyaránt feltöltődve és örömmel várták az újabb heteket.

Alapvetően a játékra alapoztátok a heti projekteket, de azért a barkácsolásra, a kísérletezésre és más tevékenységekre is jutott idő. Röviden elmondanád, mi módon szerveződött egy téma köré a teljes hét? Mi mindenről szólt a tevékenység mondjuk olyankor, amikor a „Hogy a Föld zöld maradjon” tematikus hét zajlott?

A program összeállítása során ügyeltünk arra, hogy a témajavaslatok ne fedjék egymást, illetve ne ismétlődjenek. Az a tapasztalatunk, hogy a szülők nemcsak arra figyeltek a jelentkezés során, hogy a kicsinyüket melyik óvodába, vagy melyik pedagógushoz íratják be, hanem arra is, hogy milyen témát járnak körül az adott héten. Csodálatos élményben volt részünk, amikor az apró-törpe indiánok csatakiáltásait hallottuk, vagy az állatok világát jártuk körbe úgy, hogy közben valóságos állatokkal ismerkedhettünk, legyen az nyuszi, teknősbéka, malac, tyúk vagy akár botsáska. A távoli és egzotikus tájak világa nagyon lekötötte a gyermekeket, maguk is készítettek eszkimó iglut, de szkafanderben is sétáltak a képzeletbeli Holdon. A mesevilág tárházából többször is merítettünk, jártunk királyi udvarban, jelmezekben, bálokban vettünk részt az apróságokkal. Ismerkedtek a növényekkel, bogarakkal nemcsak rajzokról, hanem testközelből, saját gyógynövénygyűjteménnyel térhettek haza a gyermekek. Egyik kedvenc témánk a közlekedési eszközökkel való ismerkedés volt, készítettek saját autót is maguknak. A környezetvédelem is központi szerepet kapott témáink között: a gyermekek nemcsak beszélgettek arról, hogy milyen fontos megvédeni a Földet a szennyezéstől, hanem szemétgyűjtési akción is részt vettek.

Kézműves foglalkozásainkon megismerkedhettek a márványozás vagy a batikolás technikájával, szőttek, gyöngyöt fűztek, nemezeltek, de barkácsoltak robotot, játékokat, faraghattak és agyagozhattak is. Meghatározó élmény volt kicsinek és nagynak is a patakban mezítláb sétálni, vagy sportjátékokon részt venni az Erdei óvodában. Volt sétálás a Botanikus kertben, fagyizás, sok-sok gyümölcsöt ettek, de csiganyalókát is kaptak.

2016-ban szerveztetek először nyári foglalkozást gyermekeknek, akkor még önerőből, kísérleti jelleggel. Mit gondolsz, a kísérleti periódushoz képest mi mindenben változott, fejlődött az ANYÓ-program? Gondolok itt a szülők és a gyermekek viszonyulására, érdeklődésére, a szervezet bővülésére, a támogatásokra, a teljes program növekedésére.

Éreztük, tudtuk, tapasztaltuk kisgyermekes anyaként is, hogy nagyon nagy igény lenne egy olyan programra, amely megpróbálja orvosolni a nyári gyermekfelügyelettel járó mindennapos gondokat. A nyári vakáció jóval hosszabb annál, mint amennyi szabadságot kivehet a szülő, és, amennyiben a nagyszülő távol él, nem marad más választás, mint drága gyermektáborokba, programokba íratni a gyermeket, vagy az időszakosan, román nyelven működő, vegyes csoportokba járatni az állami óvodai rendszerben. Ebből a szükséghelyzetből született meg a nyári óvoda. 2016-tól, minden évben sikerült megduplázni a program kapacitását, és úgy néz ki, még mindig van hova terjeszkedni. Nagyon nagy erőt ad a szervezéshez és a munkához a sok bátorítás, amit a szülőktől kapunk. Az is előrevisz, hogy látjuk, a pedagógusok is teljes odaadással és szeretettel készülnek a foglalkozásokra. A sok aranyos nevető gyermekarc, akikkel a foglalkozásainkon találkozunk, pedig, egyenesen kötelezővé teszi számunkra a következő évi ANYÓ-program megszervezését és még érdekesebbé tételét. Természetesen a támogatások is nőttek a programmal együtt, amihez a szülők hozzájárulása is szükséges.

Az idei azonban nemcsak az egészen kicsikről szólt, hanem az iskolásokat is bevontátok a GRUND nevezetű programotokba. Az ő köreikben mekkora volt az érdeklődés?

Az idén indítottuk útjára a GRUND nevű programunkat is, amely 0-2. osztályos kisiskolásoknak szól. A 6-9 éves gyermekek számára nincs még annyi táborlehetőség, mint a nagyobb korosztály számára, ezért gondoltuk úgy, hogy játékteret biztosítunk nekik is. A kisiskolás gyermekeket az elektronikus kütyük bűvköréből is ki szeretnénk vonni az érdekes és tartalmas programkínálatunkkal. emellett az ANYÓ-programból kinőtt gyermekek szülei részéről is nagy volt az igény erre az újításra.

Az idén három helyszínen szerveztünk GRUND foglalkozásokat a nyári vakáció idején: a Fellegváron, Hidelvén és a Tóközben. Teltházas foglalkozásokat tudhatunk magunk mögött.

Hogyan zajlott az iskolások tematikus hete? Tanítók is csatlakoztak hozzátok, hogy több és magasabb szintű tudást csepegtethessenek játék közben a nebulókba? Vagy más megoldáshoz folyamodtatok?

A GRUNDon a kisiskolások nemcsak fociztak, és – jó értelemben – bandáztak, hanem különböző előadásokon, workshopokban és kézműves foglalkozásokon is részt vehettek. Ezeket a foglalkozásokat vendégtanárok, mesterek, művészek tartották. Volt játékos biológia és kémia óra, gyógytorna, agyagformálás és festés, de gyöngyszövést, körmön fonást, nemezelést, karkötő készítést is gyakorolhatták a nagyobbak, intenzívebben, mint az óvodások.

A gyermekekkel való foglalkozás egyik legviccesebbje aranyköpésekkel, „gyermekszájjal” találkozni. Van olyan mondatocska, elszólás vagy éppen történés, amely az ANYÓ-hoz köthető, és megosztanád velünk?

Minden pedagógus arról számolt be, hogy a gyermekek szeretik az ANYÓ-t. Azok is megszeretik, akik félve vagy sírva jönnek az első nap. Olyanok is vannak, akik jobban szeretik a nyári óvodát, mint a „rendes” ovit. Másoknak annyira megtetszik egyik-másik helyszín, hogy ősztől már oda íratnák be a gyermekeiket.

A kérdés kapcsán egyik résztvevő kisfiút idézném, akinek a következő három szó jutott eszébe a programjainkról: játék, szórakozás és szeretet. Várjuk tehát a gyermekeket jövőre is!