Az illetékesek már évek óta tudták, hogy a kolozsvári Ferenc József (Horea) úti Hársfaillat Óvodának költöznie kell, mégis kapkodás követte a tanévkezdés előtt két héttel született jogerős bírósági döntést a kilakoltatásukról. Gergely Erika óvónő szerint „regénybe illő hullámvasút” volt a tanintézmény magyar csoportja számára az elmúlt néhány nap. A polgármesteri hivatal és a tanfelügyelőség több ingatlant is felajánlott, de a pedagógus szerint mindegyik ajánlatban volt „valamiféle turpisság”, félrevezetés, emiatt nehezen jutottak közös nevezőre. Végül egy városszéli épületben kezdik az új tanévet a magyar óvodások – a szülők ebbe beletörődtek ugyan, de méltánytalannak tartják az eljárást.

A 150 gyermeket – köztük egy magyar csoportot – foglalkoztató Hársfaillat Óvoda a Kolozsvári Zsidó Hitközség épületét bérelte. Sorsa már nyolc éve vált bizonytalanná: a hitközség 2011-ben értesítette az intézményt működtető helyi önkormányzatot, hogy az ingatlant kulturális és szociális központtá alakítanák, és nekilátnának a tatarozásának. Az óvoda ezután évről évre újabb haladékot kapott 2017-ig, amikor a hitközség közölte: ez az utolsó év, amikor meghosszabbítják a bérleti szerződést. A figyelmeztetést a jelek szerint nem vették komolyan az illetékesek, mert az intézmény a 2018/2019-es tanévben is az épületben maradt, és már bérleti díjat sem fizetett. Ezért a hitközség kilakoltatási pert indított, amelyet tíz nappal ezelőtt jogerősen megnyert – tájékoztatott a hitközség vezetője, Schwartz Róbert.

Ezután nem maradt más hátra, az óvodának költöznie kellett. Oláh Emese alpolgármester elmondta, a városháza azt javasolta a tanfelügyelőségnek, hogy a Kund vezér (Toduța) utcai Szentjánosbogár, illetve a Rudolf (Decebal) utcai Vidám Vonatocska nevű óvodába kerüljön a Hársfaillat hat csoportja. Utólag derült ki, hogy a Vidám Vonatocska Óvodának a református egyházzal kötött szerződése le fog járni, így egy alternatív megoldást dolgoztak ki a magyar tagozat számára. Ennek lényege az volt, hogy csupán az őszi szünetig, azaz néhány hónapig kapja meg a magyar csoport a Rudolf utcai termet, addig rendbehozzák a Szentjánosbogár földszintjét, és néhány hónap múltán odaköltözhet a csoport.

Oláh Emese tájékoztatása szerint próbáltak maximálisan operatívan eljárni, de elismerte, hogy az önkormányzat is késlekedett a tervek megvalósításával. A Hársfaillat Óvodának ugyanis már 2017-ben megígérték a Állomás utca 4. szám alatti ingatlan felújítását és átadását, ez azonban akkora infrastrukturális befektetéseket vont maga után, hogy két év alatt sem sikerült sem a 2018–2019, sem a 2019–2020-as tanév megkezdéséig megfelelő állapotba hozni. Az ingatlanban ugyan részlegesen megkezdődtek a felújítási munkálatok, de a folyamat megtorpant akkor, amikor kiderült, hogy az átrendezése építkezési engedélyekbe ütközik.

„Állomás utcai gettó, imaterem, városszél”

Gergely Erika óvónőtől megtudtuk, hogy nem a kiköltöztetés ténye, hanem az értesítés időpontja volt az óvodai dolgozók és a szülők számára váratlan. Az önkormányzat évekkel ezelőtt értesült az óvoda helyzetéről, ezért is hozakodtak elő az Állomás úti épület felújításával, amely „az ígéretek alapján egy négyemeletes, hiperszuper óvodaként funkcionált volna egy gettóban”, ahol összetákolt kunyhók állnak, járdaszéli disznóvágások és szőnyegmosások zajlanak.

Az óvónő hozzátette, az ott uralkodó állapotok miatt valóban nehéz az ingatlan felújítása, de az is tény, hogy az eltelt idő alatt még csak meg sem jelentek korszerűsítésre utaló jelek. Szavai szerint a szülők 2017-ben szemrebbenés nélkül követték volna őket akár ebbe a környezetbe, ahogyan ezt megtették az utóbbi héten is.

Mivel a többszöri figyelmeztetés ellenére sem sikerült új helyre költöznie az óvodának, mert sem a tanfelügyelőség, sem az önkormányzat nem tett hathatós lépéseket az ügyben, a Zsidó Hitközség elkezdte az ugyanazon az udvaron lévő zsinagóga felújítását. Biztonsági előírások miatt le kellett zárniuk az építőtelep körüli teret, emiatt az óvoda gyakorlatilag játszótér nélkül maradt.

Gergely Erika óvónő arról is beszámolt: mindvégig tudták, hogy költözniük kell, de bíztak abban a változatban, amelyet az önkormányzat felajánlott. Derült égből villámcsapás volt, hogy két héttel a tanévkezdés előtt értesültek arról, nincs tovább, a tulajdonosok megnyerték a kilakoltatási pert, a megígért ingatlan felújítása pedig nem fejeződött be, és emiatt a hat csoport szétszóródik a városban.

Csak a magyar csoport maradt a levegőben

A tanfelügyelőség ekkor hozzákezdett a csoportok elosztásához, a listát pedig Oláh Emese alpolgármesternek is elküldték. E szerint az egyik csoport megszűnt, mert a törvény által előírt életkornál fiatalabb korosztályhoz tartozó gyermekeket foglalkoztatott; a két román nagycsoport a Kund vezér (Toduța) utcai Szentjánosbogár óvoda épületébe került, és Hársfaillat Óvodaként működik a továbbiakban is.

A Vasutasok parkja közelében lévő Mesék Házikója Óvoda is kapott egy csoportot, valamint a Rudolf (Decebal) úton található Hársfaillat tagóvodát is kibővítették egy román csoporttal. Csupán a magyar csoport maradt a levegőben – ecsetelte szomorúan az óvónő –, amelynek valamilyen oknál fogva nem jutott helye abban a Szentjánosbogár Óvodában, amely négy üres teremmel rendelkezett, de csak két csoportot fogadott be.

Az óvónő, bár tartózkodott a diszkrimináció hangoztatásától, úgy vélekedett: ami velük történt, az hátrányos megkülönböztetésnek nevezhető, a fejlemények pedig még inkább megerősítik a feltevését. Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő ugyanis úgy döntött, hogy a  magyar közösséget a Vidám Vonatocska Óvodába osztja. Az óvónő elmondása szerint az ott uralkodó állapotok sem stratégiailag, sem helyszínileg nem feleltek meg az előírtaknak, azonban nem kellett sokat gondolkodni, mert kiderült, hogy itt sem maradhat a magyar csoport.

Az épület ugyanis a Hidelvei Református Egyházközség tulajdona, amelynek vezetősége mit sem tudott a tanfelügyelőségi határozatról, és terveik voltak az ingatlannal. A használatlan termet a református híveknek szerette volna fenntartani téli imateremként. Mivel eleve csak pár hónapig húzódhattak volna meg a felkínált teremben, a Hársafaillat Óvoda magyar csoportja nem fogadta el a látszatmegoldást.

Végső elkeseredésében Gergely Erika egy Facebook-bejegyzést írt, amelyben kifejtette álláspontját és panaszait, ez pedig elindított egy folyamatot. A bejegyzés hatására Oláh Emese alpolgármester intézkedni kezdett: péntek délelőtt a Bácsi úton lévő Neghinița (Hüvelyk Matyi) Óvoda felajánlotta az egyetlen szabad termét, így a küszöbön álló tanévet az apróságok a „világ végén" indítják.

Nem lázítás vagy vádolás szándékával törte meg a csendet – magyarázza az óvónő –, hanem  azért, mert tartozott ezzel azoknak, akik az elmúlt két évben az óvónők és a magyar csoport mellett kiálltak, és mivel úgy gondolja, hogy a jövőre nézve az esetnek példaértékűnek kellene lennie a döntéshozó intézmények és az óvodai közösségek számára is. Utóbbiak számára azért, hogy időben kezdjenek nyomást gyakorolni a döntéshozó szervekre az ehhez hasonló áldatlan helyzetek elkerülése érdekében.

Gergely Erika pedig örül, hogy véget ért az egyhetes meghurcoltatás, a jóakaróinak pedig nem bír eleget hálálkodni, mégsem tudja sikertörténetnek nevezni helyzetüket, amely voltaképpen azt tanúsítja, hogy a tanfelügyelőség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy méltányos helyre kerüljön a magyar óvodai csoport. Sem a szülőknek, sem a gyerekeknek, sem az óvónőknek nem mindegy, hogyan kell módosítaniuk a napi programjukat ahhoz, hogy eljussanak a Bácsi úton lévő óvodába. A pedagógusok és a szülői közösség összetartásának köszönhetően az ügy elméletileg itt lezárul, azonban egy ilyen huzavona sok esetben a működő közösség felbomlásához vezet.

Csalódottak a szülők

„Kiköltöztünk a világ végére” – közölte csalódottan a Maszollal Zsemlyei Borbála, az egyik gyermek édesanyja. Hozzátette, bármennyire is távoli a helyszín, örülnek, hogy a csoport nem számolódott fel, ők pedig lojálisak maradhatnak az óvónőhöz. A „méltánytalan eljárást” azonban nem hagyják annyiban, így a szülői közösséggel nyílt levelet terjesztenek a sajtó elé, hogy az emberek értesülhessenek: „elfogadták a helyzetet, amelybe belekényszerültek, de van saját álláspontjuk, és ezt szeretnék mindenkivel megismertetni”. Az édesanya szavai szerint „állítólag a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik az óvodai csoportok helyzete, mégis a főtanfelügyelő volt az, aki elhatározta, kit hová helyez”.