Az iskola a sikeres vizsgára, nem az életben való boldogulásra tanítja a romántól eltérő – jelen esetben magyar – anyanyelvű diákokat – állapították meg egy pénteki szakértekezleten Szovátán. Oktatók, tankönyvírók, valamint a törvényhozásban résztvevő szakemberek osztották meg tapasztalataikat és szakvéleményüket arról, hogy mi a siker titka a román nyelv elsajátításához. 

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban oktatók, tankönyvírók, valamint a törvényhozásban résztvevő szakemberek beszélgettek pénteken, hogy a román nyelv nem anyanyelvi szintű oktatásáról az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) által szervezett eseményen.

A találkozó meghívottjai között szerepelt Kallós Zoltán tanügyi államtitkár és Daniel Georgescu, oktatásügyi minisztériumi tanácsos, az RMDSZ részéről Szabó Ödön, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke, míg az RMPSZ-t Ferencz-Salamon Alpár alelnök képviselte.

Az esemény központi témája a román nyelv oktatása a romántól eltérő anyanyelvű osztályokban. Ezt különösen azért fontos kiemelni, mert a magyar ajkú diákok esetében a román nyelv hatékony elsajátítása kiemelkedő jelentőséggel bír mind a társadalmi integráció, mind a munkaerőpiaci esélyek szempontjából.

A román nyelv oktatásának céljai

Dr. Molnár Stefánia Mária, Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes, a beszélgetés moderátora vitaindítójában azt a kérdést vetette fel, hogy milyen szinten kellene egy magyar anyanyelvű középiskolásnak beszélnie románul a líceum elvégzéskor. Szabó Ödön parlamenti képviselő, öt gyermek édesapja és korábbi pedagógus, úgy vélte, hogy egy magyar gyermeknek annyira kell tudnia románul, hogy boldoguljon az életben, tudjon kommunikálni a környezetével és a hivatalos szervekkel, valamint egyenlő eséllyel induljon a munkaerőpiacon.

A politikus közölte, az új tanügyitörvény fontos lépéseket tett a román nyelv oktatásának hatékonyságáért, például diákcseréket, román nyelvtáborok megszervezését, és gyakorlatias szemléltető eszközök biztosítását írta elő. A jogszabály értelmében ezekre a tevékenységekre pénzügyi források is rendelkezésre állnak, és kötelező jelleggel végrehajtandóak, hogy ezzel is elősegítsék a hatékonyabb oktatást.

Szabó Ödön hangsúlyozta, jelenleg a magyar közösség tagjai alulreprezentáltak a felsőfokú oktatásban, ami a román nyelvi érettségi vizsgák nehézségeinek is tudható be. A romániai magyar közösség mindössze 3,4 százaléka megy egyetemre. Ezzel összefüggésben a diákok román nyelvű oktatása kulcsfontosságú, hiszen a felsőoktatási intézményekben való boldogulás érdekében szükségük van stabil nyelvtudásra.

Új tanterv alapján érettségiznek 2025-ben a végzősök

Kallós Zoltán államtitkár hozzátette, hogy a most 12. osztályba járó magyar diákok lesznek az elsők, akik az új tanterv alapján érettségiznek román nyelvből. Ez az új rendszer különösen fontos, hiszen azt szeretnék elérni, hogy ne az legyen jellemző, hogy például egy építőtelepen a kétkezi munkások magyarok, a mérnökök pedig románok. Ez egyenlőtlen esélyeket teremt a munkaerőpiacon. Szerinte a nyelvtanítás során nagy figyelmet kellene fordítani arra, hogy a diákokat ne állandóan kijavítsák, ha hibáznak, hiszen a nyelv tanulásának természetes része a hibázás, ahogyan az anyanyelv elsajátítása során is.

A román nyelv oktatásának nehézségei

Roxana Kaitar, a szatmári Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum tanára, arra hívta fel a figyelmet, hogy a román nyelv oktatása során nagy hangsúlyt kell fektetni a kommunikációs készségekre és a kulturális ismeretek átadására. C2-es, azaz anyanyelvi szintet nem lehet elérni egy idegen nyelv esetében, azonban a cél legalább a B2-es szint elérése lenne, ahol a diákok különböző területeken tudnak kommunikálni. Kaitar hangsúlyozta, hogy a tanterv betartása kulcsfontosságú lenne ebben a folyamatban.

Daniel Georgescu, az oktatási miniszter tanácsosa, hozzátette, hogy a kétnyelvűség kihasználatlan lehetőség Romániában. Hivatkozott Costache Negruzzi híres példájára, aki görögül tanult meg először, majd saját magát tanította meg románul, ezzel utalva arra, hogy a diákok gyakran nem a tanáraiktól tanulnak meg egy nyelvet, hanem saját erőforrásaikból.

Hiányzik az aktív nyelvtudás

Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ alelnöke, angoltanárként szerzett  tapasztalatait osztotta meg a nyelvoktatással kapcsolatban. Kiemelte, hogy fontos olyan nyelvi környezetet teremteni, amely vonzó és hozzáférhető a diákok számára. Ha a nyelvtanulás szorongást vált ki – különösen azokban a gyermekekben, akik az iskola keretei kívül nagyon keveset beszélnek románul –, akkor nehezebben boldogulnak. Példaként a csíkszeredai magyar anyanyelvű diákokat hozta fel, akik az „iskolai” román nyelvet megtanulják, de a brassói vonatállomáson angol nyelven vásárolnak jegyet. Hiányzik az aktív tudás. Mint mondta, az angol nyelv tanításában tankönyv, feladatfüzet és hangzóanyag is rendelkezésre áll és működik hatékonyan, szerinte ez lenne a fontos a román nyelv oktatásában is.  

Játékos tanulás és fokozatosság a kulcs

Makai Emese Brassó megyei szaktanfelügyelő arra mutatott rá, hogy a nyelvtanulás játékos megközelítése is fontos szerepet játszik a sikeres oktatásban. A legnagyobb kihívás azokkal a gyermekekkel való munka, akik olyan közegben nőnek fel, ahol az iskolán kívül nincs lehetőségük román nyelvet használni.

Elena Platon egyetemi professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem román nyelvtanára több évtizedes tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta, hogy szerinte a siker kulcsa a fokozatos nyelvtanításban rejlik. Hosszú éveken át tanította a románt nem anyanyelvű diákoknak - legyen az japán, kínai vagy bármi más, és tapasztalatai szerint egy motivált diák képes egy októbertől júniusig tartó periódus alatt B1-es szintre felhozni a nyelvtudását. Ezt az eredményt körülbelül 100 óra intenzív tanulással lehet elérni, azonban ahhoz, hogy a diákok valóban megszilárdítsák a tudásukat, 600-700 órára is szükség lehet.

Elena Platon hangsúlyozta, hogy a diákoknak először az alapnyelvet kellene megtanulniuk, mielőtt bonyolult irodalmi műveket tanulmányoznának. Szerinte a tankönyvek túl hamar vezetik be a stilisztikai elemeket, miközben a diákok még az alapvető nyelvi készségekkel is küszködnek. Javasolta, hogy a tananyagban vegyék figyelembe a diákok életkorát és nyelvi szintjét, és haladjanak fokozatosan.

Platon hozzátette, hogy a tanulók sikeres nyelvi fejlődése nem csupán a pedagógusokon múlik, hanem fontos, hogy a család is támogassa és motiválja őket ebben a folyamatban. Emellett a tanterv „kitisztítása” és a fokozatos oktatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a diákok ne csak a vizsgákon teljesítsenek, hanem valódi kommunikációs készségeket sajátítsanak el.

Következtetések

A felszólalók egyetértettek abban, hogy a román nyelv oktatásában szükség van a módszerek és eszközök korszerűsítésére, illetve a nyelvi környezet megteremtésére. A diákoknak olyan ismereteket és készségeket kell átadni, amelyek nem csak a vizsgákon való megfelelést segítik, hanem az életben való boldogulásukat is biztosítják.

(Nyitókép forrása: Pexels-Pixabay)