Torda történelmi központjának korszerűsítési munkálatai során egy több száz érméből álló pénzkincset fedeztek fel az ásatásokkor a régészek. A Magyar Királyság pénzverdéjéből származó ezüstdénárokat azonosítottak, melyek többek között Károly Róbert és Nagy Lajos király idejéből, valamint Buda városából származnak.

A Torda történelmi központja sétálóutcájának revitalizációja elnevezésű projekt keretében az ótordai református templom 18. század közepén lebontott részén végeztek kutatást tavaly a régészek. Itt fedeztek fel értékes leleteket, amelyek a Tordai Történeti Múzeum hagyatékában lévő 13 meglévő, a 11. és 18. század közötti időszakból származó, Tordán és környékén véletlenszerűen felfedezett pénzkincset egészíti ki.

A pénzgyűjtemény 397 darabból áll, és a Magyar Királyságban működő pénzverdékben készült ezüstérmék.  Az érméket a Szilágy Megyei Történeti és Művészeti Múzeum és a Tordai Történeti Múzeum szakembereiből álló csapat tisztította, restaurálta és elemezte.

„Ez a felfedezés nagy jelentőségű, mert tanúskodik a vallási helyszín működéséről összhangban azon dokumentumokkal, amelyek az ágostonos remeték tordai jelenlétéről tesznek említést Károly Róbert Anjou-uralkodó idejéből. Ez az egyetlen középkori kincs, amelyet a régészeti kutatások során – és nem véletlenszerűen – Tordán felfedeztek. Ráadásul ezzel a felfedezéssel egy olyan történelmi korszakot fedünk le, amelyről nem rendelkeztünk ilyen jelentős kulturális értékekkel” – számolnak be a Tordai Történeti Múzeum képviselői a Știri de Cluj szerint.

A régészeti kincsen többféle címletet és kibocsátót azonosítottak, többek között ezüstdénárokat Károly Róbert (1327-1342) és Nagy Lajos (1343) idejéből, valamint Buda városából származó pénzeket (1354-1357). Még pénzhamisítványokra is bukkantak Károly Róbert (1330-1336) és IV. Béla idejéből (1235-1336), számol be a Știri de Cluj.