A kormány pénteken elfogadott egy sürgősségi rendelettervezetet, amely új intézkedéseket határoz meg, és felülvizsgált eljárást vezet be az egykori kommunista rezsim alatt Romániában elkobzott lakások és földterületek visszaszolgáltatására, felértékelésére, és a kártalanításra.

Ennek értelmében módosították és kiegészítették a 165/2013. számú törvényt, amely az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását vagy a pénzbeli kárpótlást szabályozza.

A kormány közleménye szerint az új rendelet célja: a visszaszolgáltatási folyamat méltányos folytatása, a módszertan egyértelműsítése és egységesítése, valamint az Alkotmánybíróság 43/2025. számú határozatában és az Emberi Jogok Európai Bíróságának „Văleanu és mások kontra Románia” ügyében hozott ítéletében foglalt szempontok átültetése a hazai jogrendbe.

„Ezekkel a módosításokkal olyan szabályok bevezetése a cél, amelyek igazságos egyensúlyt teremtenek egyrészt a jóvátételi törvények kedvezményezettjeinek jogos érdekei, másrészt a társadalom általános érdeke és az állam pénzügyi teherbíró képessége között – különösen abban az esetben, ha a természetbeni visszaszolgáltatás már nem lehetséges” – idézi a közleményt az Agerpres hírügynökség.

A jogszabály célja a meglévő törvényi rendelkezések módosítása és kiegészítése.Megváltozik a természetbeni visszaszolgáltatás mechanizmusa azokra az ingatlanokra vonatkozóan, amelyekre jóvátételi jellegű törvények vonatkoznak.

A fő célok a következők: az állam jogának elismerése, hogy visszakövetelje a beruházásainak értékét; egyensúly megteremtése az érintettek tulajdonjoga és az állami pénzeszközök felelős kezelése közötti közérdek között; az arányosság elvének tiszteletben tartása, amelyet az EJEB ítélkezési gyakorlata is megerősít.

„Az állam által végrehajtott urbanisztikai fejlesztések során olyan maradandó beruházások történtek, amelyek növelték az ingatlanok értékét és hasznosíthatóságát – beleértve azokat is, amelyek jóvátételi jogszabályok hatálya alá esnek. Ezek a fejlesztések az ingatlan gazdasági szerkezetéhez tartoznak, ezért figyelembe kell venni őket bármilyen értékelési, visszaszolgáltatási vagy kártalanítási eljárás során” – áll a közleményben.

Kapcsolódó

Lenullázott restitúció: újabb épületet vett vissza a bíróság a római katolikus egyháztól

A nagyváradi táblabíróság helyt adott a Bihar megyei tanács fellebbezésének és megsemmisítette a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős bizottság döntését a nagyváradi filharmónia épületének ügyében.

restitúció Nagyváradi Filharmónia római katolikus egyház Bihar Megye Tanácsa bírósági per

Másrészt módosul az ingatlanok felértékelésének mechanizmusa, amelyekre az ANRP (Nemzeti Kártalanítási Hatóság) kártérítést ítél meg.
„Ez a módosítás a kártérítési értékelés jogi szabályozásának összehangolását célozza az Alkotmánybíróság azon döntésével, amely alkotmányellenesnek nyilvánította az értékelésnek azt az elemét, amely az ingatlanok állapotát az elkobzás időpontjához kötötte. Továbbra is használni fogják a közjegyzői értékelési rácsokat, de egyben bevezetésre kerülnek világos, egységes értékelési kritériumok, amelyeket országosan egységesen alkalmaznak. Ez hozzájárul a kártalanítási rendszer fenntarthatóságához” – magyarázza a közlemény.

Továbbá módosul a kártérítések kifizetési mechanizmusa is, valamint korlátozzák a jogok adásvételéből származó nyereségeket.

Ezeket a célokat tűzték ki:

• a kártérítés részletben történő kifizetésének meghosszabbítása 5 évről 7 évre, a már folyamatban lévő ügyekre is érvényesen, az utolsó évben a kifizetendő összeg fogyasztói árindex szerinti frissítésével;
• a természetes és jogi személyek által a jóvátételi jogok adásvételéből elért profit korlátozása;
• lehetőség biztosítása arra, hogy a jogosultak kérésre egyetlen részletben csak a jogaik 40%-ára kapjanak kártérítést.