Csütörtökön délelőtt 11 órakor tárgyalja újra a Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) a ploiești táblabíróság döntése alapján visszaállamosítottnak hitt sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyét.

Az örvendetes fejleményről szerdán délben számoltak be Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) képviselői a sajtónak. A református egyház jogi védelmét ellátó Veress Emőd elmondta, azt követően kérték az ügy újratárgyalását a restitúciós bizottságtól, hogy a strassbourgi emberjogi bíróság jelezte, nem tartja még lezártnak a Mikó-ügy romániai tárgyalását. 

Az egyház érvelése szerint nem helyénvaló, hogy a ploiești-i táblabíróság büntetőperi döntéssel határozott a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról, ugyanis a restitúciós ügyekről polgári jogi perben kell határozatot hozni.

„A restitúciós eljárás újra folyamatban van, és a bizottság érdemben fog dönteni. Ha úgy gondolják, hogy nem jár vissza, az is eredmény, mert megnyílik a pereskedés lehetősége" - jelentette ki Veress Emőd. Hozzátette: kérdéses, hogy a restitúciós bizottság lesz-e elég bátor ahhoz, hogy az épületet visszaszolgáltassa az egyháznak. 

Az ügyvéd rendkívül fontosnak nevezte a fejleményt, ugyanis a Mikó-ügyben hozott ploiești-i bírósági ítélet fordulópontnak számított a restitúciós folyamatban, erre hivatkozva, ugyanazon érvelés mentén utasított vissza ügyeket.

Szándékosan félreértelmezett telekkönyvi bejegyzések

A Mikóhoz hasonló helyzetben van a a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár, ugyanis a román hatóságok a telekkönyvi bejegyzések szándékos félreértelmezésével akadályozza meg a római-katolikus egyházat abban, hogy birtokba vegye tulajdonát. „A román bíróságok nem hajlandóak a 19-20. században készült telekkönyveket az akkori jogi környezetben értelmezni. Ebben az időszakban a történelmi magyar egyházak által felállított intézmények önálló struktúrával, de nem különálló jogi személyként múködtek” – magyarázta Veress Emőd.

Megemlítette, hogy ezt a sajátos státust az I. világháború előbb a magyar, majd a két világháború között a román állam is elismerte. Például 1927-ben a román állam megerősítette, hogy a Székely Mikó Kollégium az erdélyi református egyház tulajdona. Egy másik esetet is említett, a szászvárosi református kollégiumot. Ott az impériumváltás után egy román iskolát költöztettek a református kollégium épületébe, amit az egyház nehezményezett és pert indított.

A román állam utóbb elsimerte a reformátusok tulajdonjogát és peren kívüli egyezséget keresve megvásárolta az egyháztól az épületet. „Tulajdonképpen az államosítások alkalmával is elismerték az egyházak tulajdonjogát, ugyanis azokban a dokumentumokban névlegesen szerepel, hogy kitől vették el az egyes épületeket” – fogalmazott az ügyvéd. 

A sajtótájékoztatón jelen levő Kató Béla református püspök is fordulópontnak nevezte a ploiești-i táblabíróság ítéletét, ugyanis az megváltoztatta a román állam és az egyház között fennálló status quo-t. „Korábban elképzelhetetlennek tartottuk s még most is letaglóz, ha arra gondolok, hogy bűnügyi perben ítélték el az egyházat azért, hogy a román parlament törvénye alapján beindított restitúciós folyamat keretében visszakértük azt, ami a miénk volt” – magyarázta Kató Béla.

Kató örvendetesnek nevezte, hogy a történelmi magyar egyházak együtt lépnek fel (jobbján Bálint Benczédi Ferenc unitárius, balján pedig Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök ült – szerk megj.) mert ez jelzi, hogy a Mikó visszaállamosítása nem valakinek a sérelme, hanem a magyar közösség ügye. Ugyanakkor elmondta, hogy a román hatóságok szándékosan félretájékoztatják a nyugati partnereket, ezt hivatott orvosolni a most bemutatott White Book on Church Property Restitution in Romania (Fehér könyv a romániai egyházi ingatlanok restitúciójáról – szerk. megj.) angol nyelvű könyv is.

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök elmondta, egy kicsit elkéstek a Fehér Könyvvel, de az elmúlt 25 év azt igazolja, hogy szükség van egy ilyen kiadványra. „Az egyházi vagyon a közösség létét biztosította, azzal, hogy elvették őket, közösségeinket forgatták ki” – zárta hozzászólását az unitárius egyházfő.

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök azt emelte ki, az állam fennen hangoztatja, hogy partnerének tekinti az egyházakat, de ilyenkor derül ki, hogy nem veszi őket komolyan. Hozzátette: a fejleményekről folyamatosan értesítik a nyugati testvéregyházakat, nem hagyják megválaszolatlanul, hogy a román állami propaganda hamis információit.