Nehezen ébred Csipkerózsika-álmából Parajd idegenforgalma. A sóbánya egy évvel ezelőtti katasztrófája által okozott „orsó-szúrás” ha nem is okozott halálos sebet a sóvidéki község idegenforgalmán, de mély kómába taszította, amiből egyelőre nehezen körvonalazódik az ébredés. Beszélgetőtársaink segítségével írásunkban azt foglaljuk össze, mi az, ami a tervekből, elképzelésekből megvalósult a helyi turizmus „feltámasztása” érdekében az eltelt időszakban.

Sok minden történt Parajdon az elmúlt évben, a bányakatasztrófa óta. A különböző érintett intézmények és a helyi közösség tagjai számos folyamaton mentek át. Arra a kérdésre, hogy milyenek voltak ezek a folyamatok és milyen eredményt hoztak, elsőként Nyágrus Lászlótól, Parajd polgármesterétől kértünk válaszokat.

„Mondhatni, nagyon hamar eltelt ez az egy év. Ellenben, hogy ha megnézzük, hogy mire is jutott a közösség, mire jutottak a különböző intézmények, akkor nagyon különféle válaszokat kell adjak” – vágott bele a községvezető. Nyágrus László pozitív fejleményként számolt be a helyi Parajdi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szövetség (TDM) létrehozásáról, amelyben a helyi önkormányzat, a vállalkozói szövetség és a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület is részt vesz.

„Látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben, Parajdon a korábban jellemző tömegturizmust semmi nem tudja visszaadni, a bánya szerepét nem tudjuk pótolni, ezért át kell néznünk, hogy mit lehet helyben megvalósítani, milyen apró lépéseket tehetünk” – fogalmazott a községvezető. Nyágrus László beszámolt arról is: tudomása szerint a Salrom által elindított, új bánya megnyitásával kapcsolatos kutatás még a kezdeti stádiumban van. A folyamat 20-22 hónapot vehet igénybe, amelynek első negyedévében a korábbi adatokat elemzik, ezt pedig új kutatások követik, hogy milyen lehetőség kínálkozik a Sóhegy adott részén új bánya megnyitására.

A polgármester kiemelte: fontosnak tartja a látványosságok és szolgáltatások fejlesztését, ugyanakkor meggyőződése, hogy a sóval és a gyógyászattal kapcsolatos tevékenységekről nem mondhatnak le.

Nyágrus László beszámolt a helyi önkormányzat fenntartásában működő wellness-központ helyzetéről is, aminek gazdaságos üzemeltetése nem kis kihívást jelent a községvezetés számára. „Ez esetben túlélési helyzet van. Meglátjuk, hogyan tovább, összességében mit tud hozni a nyár, hiszen a tavalyi nyár két és fél hónap kiesése óriási veszteség, majdnem veszteségesen zárta az évet a wellness. És még állami támogatásban sem részesült, mert nem a kis- és középvállalkozások körébe tartozik, hiszen egyetlen tulajdonosa az önkormányzat” – mondta. Hozzátette: igyekeznek önerőből fejleszteni, a központ szolgáltatásait gyorsétkezdével egészítették ki, amelyet ebben az évben kívánnak megnyitni.

Kapcsolódó

Egy év telt el, de a parajdi kárnak továbbra sincs „gazdája” (VIDEÓ)

A sóbányát elárasztó Korond-patak elterelését nem oldották meg, nem tették biztonságossá a sóhátat, és nem menesztettek egyetlen magas rangú tisztségviselőt sem.

bányakatasztrófa Parajd sóbánya

„Annak, aki Parajdra jön, többet kell kínálni. Több mint egy éve vészhelyzetben vagyunk. A turisztikában sok a kérdés. Mikor szűnik meg a vészhelyzet? Milyen lehetőség lesz az újrakezdésre. Nagy dolgokat nem lehet egyik napról a másikra (megvalósítani), de minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, ami a közösségben lehetőségként ott van, amit eddig nem vettünk igénybe, új adottságokat felfedezni, jobban kihasználni azokat. Parajd számára korábban adott volt a turisták idejövetele úgy, hogy nem kellett gondolkodnunk ilyen téren. A legfontosabb az, hogy próbáljunk összetartani. Látható, hogy nehéz ez, mert akik még a turisztikában dolgoztak, vagy már nem dolgoznak, sokkal szkeptikusabbak, hiszen látják, hogy maga az állami folyamat hogyan történik. Most nemcsak Parajd helyzetében, hanem akár országos viszonylatban is kevesebb a bizalom” – foglalta össze Nyágrus László.

Új stratégia szükséges

A polgármester kiemelte, hogy az idegenforgalmat tekintve ki kell tekinteniük a község határain túlra és regionális szinten kell gondolkodniuk úgy, hogy Parajd teljes idegenforgalmi stratégiája korrekcióra szorul. „Persze, ehhez is források kellenek, támogatások nélkül az önkormányzat sem tud csodát tenni” – mondta.

A wellness-központ fejlesztését tekintve: szükség lenne egy fúrásra, ami, ha sikeres, akkor akár mennyiség és hőmérséklet tekintetében is hozhat pozitív változást, tette hozzá. A lehetséges fejlesztésekkel kapcsolatosan Magyarországról kaptak szakmai segítséget a mérések, kutatások terén, erre lehet alapozni a jövőben.

Nyágrus László szerint ugyanakkor lényeges, hogy biztosan eldőljön: lesz vagy nem lesz a jövőben sóbánya Parajon, mert „ha van sóbánya, akkor egyféleképpen lehet gondolkodni, ha nincs sóbánya, akkor teljesen másképp kell gondolkodni” – mondta.

Kapcsolódó

„Só és lélek” – szabadtéri fotókiállítás a parajdi bányászat múltjáról, jelenéről és jövőjéről (VIDEÓ)

Több mint 250 fényképen keresztül elevenedik meg a parajdi sóbánya múltja, mindennapjai és tragédiája azon a szabadtéri tárlaton, amelyet szombaton nyitottak meg Parajdon.

Parajd állandó kiállítás

A közelmúltban megnyílt szabadtéri fotókiállítás anyagának összegyűjtése kapcsán korábban szóba került egy világrekord-méretű fényképalbum létrehozása a Parajdon megfordult látogatók emlékeiből, illetve a helyi képanyagból. Ez a projekt egyelőre megmaradt elképzelés szintjén, a polgármester ugyanakkor leszögezte: nem vetették el az ötletet. Pozitívumként emelte ki Nyágrus László az Áprily Lajos Egyesület újraalakulását, akik szintén berendeztek egy állandó tárlatot.

„Ha ide tudjuk hozni a nagyszámú turistát, akkor minden apró részlet lényeges, hiszen minél több lehetőséget lát valaki, annál inkább itt marad. Nem mindegy, hogy hogyan lehet a vendégéjszakák számát növelni, hiszen Parajd legfőbb jellegzetessége turisztikai téren az óriási mennyiségű vendégéjszaka volt. A nagy kérdés az, hogy hogyan lehet ezt visszahozni. Jelen helyzetben azért látjuk, hogy ez lehetetlen. Kérdés az is, hogy ki az, aki tud várni, ki az, aki kivár, ki az, aki túléli, ki az, aki eladja a vállalkozását vagy megpróbálja fenntartani vagy pedig elmegy más boldogulást keresni?” – sorolta a polgármester.

Szintén felmerült az elmúlt hónapokban egy, a parajdi és környékbeli legendákra épülő, tematikus park létrehozása. „Megvalósítható lenne, bízunk benne, hogy ez sem csak ötlet marad, hanem kivitelezés is lesz. Persze nem önkormányzati szinten, hanem pályázati források bevonásávlal. (…) Az új európai uniós költségvetési periódus, ami 2028-ban indul útjára, mindenféleképpen lehetőséget jelenthet számunkra is. De ezek az elképzelések nem egy-két hónapos dolgok, hanem két év, két és fél év, másfél év is eltelhet, amíg megvalósul egy projekt. Addig túl kell élni. És nemcsak túl kell élni, hanem ki kell kristályosodjon az, hogy van-e reménye új bányára Parajdnak” – fogalmazott Nyágrus László.

Csendben, lassan, rengeteg munkával

Moldován László, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke az elmúlt évről úgy fogalmazott: „csendben, lassan, ugyanakkor rengeteg munkával” telt. „A Turisztikai Egyesület vezetőjeként azt mondhatom, hogy a működésünk húsz éve alatt talán még soha nem dolgoztam ennyit. Újra össze kellett rakni a kis mozaikdarabokat, hogy ismét összeálljon a kép, és új turisztikai brandet építsünk Parajd számára. Pályázatok és támogatások segítségével sikerült több mint húszezer katalógust kinyomtatnunk három nyelven, amelyekben a jelenlegi turisztikai adottságainkat mutatjuk be” – osztotta meg a szakember.

Mint elmondta: leginkább a szálláshelyek sínylették meg az elmúlt időszakot, hiszen a községben korábban működő 116 panzió több mint fele kénytelen volt bezárni, jelenleg mintegy 50–60 működik.

Hozzátette: az olyan turistacsalogató attrakciókkal, mint a nemrég megnyitott Só és lélek című fotókiállítás a helyi vállalkozókat szeretnék segíteni, hogy „legyen egy kis forgalmuk”. A közel 250 fotót bemutató tárlat a sóbánya történetét meséli el a kezdetektől egészen a közelmúlt eseményeiig. A tematikus séta a sóbánya bejáratától a Sós Strandig vezet, történetekkel, archív képekkel és kétnyelvű leírásokkal kiegészítve.

„A fő célunk az, hogy visszacsábítsuk a turistabuszokat Parajdra. Még ha nem is szállnak meg itt, legalább fél órára álljanak meg, sétáljanak végig a Bánya utcán. Az elmúlt időszakban nagyon kihalt volt ez a rész, ezt mindenki láthatta, aki erre járt” – fogalmazott beszélgetőtársunk.

Moldován László ugyanakkor cseppet sem derűlátó a helyi idegenforgalom jövőjével kapcsolatosan, azaz megfogalmazása szerint ahhoz, hogy talpraálljon „már a Jóisten segítsége is kell”. „Nem véletlen, hogy az említett kiállítás címe Só és lélek. A hit, a bizalom, az összefogás és a remény az a négy alappillér, amelyre újra lehet építeni a parajdi turizmust” – mondta.

Válságban a teljes turisztikai ágazat

Az előttünk álló nyári időszakról a szakember kifejtette, hogy nemcsak Parajd turizmusa került nehéz helyzetbe, hanem általában is válságos időszakot él át az ágazat. „Nagyon nehéz év lesz, szerintem az egyik legnehezebb turisztikai szezon következik. Hogy mit hoz a jövő? Bízom benne, hogy visszaállítják a vakációs jegyek rendszerét, és közben próbálunk hinni, bízni és reménykedni. Ugyanakkor problémás, hogy »jó ideje« nem érkezett semmilyen támogatás” – tette hozzá.

Mindezek mellett elindítottak egy turisztikai programot is: aki Parajdra látogat, ingyenes wellnessbelépőt és kiadványokat kap. „Ezúton is szeretnénk megköszönni mindazok támogatását, akik a tavaly adományoztak. Egy részletes összefoglalót is készítünk arról, hogy mire fordítottuk az adományokat és hogyan próbáltuk segíteni a helyi turizmust. Ezt a parajdi töltött káposzta rendezvényén mutatjuk be” – mondta Moldován László.

A turisztikai szakember érdeklődésünkre beszámolt arról is, hogy a Sószoros megnyitásával kapcsolatos tervek egyelőre nem valósultak meg. Az egyedülálló természeti ritkaság állapotáról decemberi riportunkban számoltunk be, sajnos egyelőre nincs előrelépés abban, hogy újra megnyíljon a látogatók előtt. A hatóságokkal, szakemberekkel történt egyeztetések nem vezettek eredményre, a szurdok továbbra is a kijelölt vészhelyzeti zóna része, így nem látogatható még részlegesen sem.

Moldován László mindezen túl megosztotta, hogy a pünkösdi csíksomlyói búcsú hozott némi forgalmat a helyi vendéglátóknak, több, nagyobb létszámú magyarországi zarándokcsoport választott a sóvidéki településen szálláshelyet. A turisztikai egyesület elnöke maga is zarándokokkal tartott beszélgetésünk idején.

Megpróbálni a lehetetlent – pótolni a bányát

Tervekből, elképzelésekből nem volt hiány az elmúlt egy évben. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a sóbánya korábbi állapotában nem állítható helyre, több turistacsalogató „bányapótló” attrakció létrehozása is szóba került.

Ezek egyike az a sószoba volt, amit az egykori tekepálya, bányászklub épületében álmodott meg a Salrom helyi képviselete. Ez esetben pozitív hírekről számolhatunk be: a létesítmény május első napjaiban megnyitotta kapuit. Az igényes kialakítású tere, bár nem pótolhatja a sóbányát, kellemes kikapcsolódást ígér a pihenni vágyóknak. A Parajdi Sóbánya hivatalos közösségioldalának bejegyzése szerint a 3 órás belépő 20, az egész napra szóló pedig 30 lejbe kerül.

Tavaly, az év utolsó hónapjában készített helyszíni riportunkban látogattuk meg azt a vállalkozót, aki egy hajdanvolt mezőgazdasági telephelyen álmodott meg monumentális sószobát. A kétezer négyzetméteres, egykori gabonatárolókban megálmodott létesítmény a tervek szerint külső-belső játszóterekkel, üzletsorral és a vízzel elárasztott sóbánya klímájához hasonló feltételek között fogadta volna a látogatókat. A múlt idő nem véletlen, a létesítmény nem készült el, aminek főleg adminisztratív okai voltak, tudtuk meg az említett vállalkozó újbóli megkeresése nyomán.

A meghiúsult terv nem szegte kedvét, újabb elképzelésről számolt be. Mint elmondta: ausztriai helyszíneken járva keresett Parajdra átültethető megoldásokat. Így akadt rá a kökényvázra alapuló sófalakra, amelyek segítségével sós levegőjű mikróklímát biztosító építményeket lehet létrehozni.

Az elképzelés lényege, hogy több méter magas, ágakból font kökényfalat hoznak létre, amelyekre felülről sós vizet csepegtetnek. Mint a vállalkozó elmondta: Németországban gigantikus méretű sós vizes falakat építettek, a melléjük telepített kezelőközpontokban tüdő- és mozgásszervi panaszokat kezelnek. Ugyanezt látta több helyszínen Ausztriában is, és Parajdon is meghonosíthatónak tűnik. A látványtervek elkészültek, a helyszín is megvan, a többi a „haladaton” múlik.

Kegyetlenül nehéz év

Elkeseredetten nyilatkozott az egyik családi vállalkozás (rész)tulajdonosa a jelenlegi helyzetről. Mint elmondta ez az év „kegyetlenül nehéz”. „A közösségből nagyon sok fiatal elment, mi még páran itt vagyunk, akik megpróbáljuk azt értékesíteni, amink van. Persze itt akarunk maradni, ez mindenképpen cél, de most csak a túlélésről lehet beszélni. Olyan nincs, hogy hetekre vagy hónapokra előre tervezzünk, itt minden nap a túlélésről szól” – fogalmazott elkeseredetten beszélgetőtársunk.

„Megpróbálunk egyben maradni, de valószínűleg ez nem fog menni. Nincs, ahogy mindannyiunkat el tudjon tartani ez a munka. Közben volt itt egy tűzeset is, ami a felső üzletünket érintette. Azt az egységet még nem tudtuk helyreállítani, mert egyelőre nem láttuk értelmét annak, hogy újra pénzt fektessünk bele, amíg nincs remény arra, hogy valami változik”– fogalmazott elkeseredetten.

Véleménye szerint a Wellness-központ bővítése, fejlesztése lehetne egy jó irány, ám a létesítmény (ahogy fentebb Nyágrus László polgármester is említette – szerk.megj.) „a túlélésért küzd”.

Kapcsolódó

Jelentés: több tucat kisvállalkozás szűnt meg Parajdon a bányakatasztrófa óta

Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén. 

turizmus parajdi katasztrófa Parajd Parajd sóbánya

„Oda sem mennek tömegesen az emberek. Inkább az idősebb generáció, nyugdíjasok járnak. Nap mint nap látom, hogy főleg azok jönnek, akiknek több idejük van vagy gyógyulni szeretnének. A nyár közeledtével reménykedünk abban, hogy a strand valamennyi embert idevonz majd, főleg, ha nagy meleg lesz. Talán a víz miatt jönnek majd emberek, de az a romániai vendégkör, amely korábban húzóerő volt, valószínűleg már nem fog ugyanúgy visszatérni. Minden apróságnak örülünk, nem nézünk le semmit, minden ember számít, aki betér ide az utcába. Parajd még él, nem kell teljesen eltemetni, mert itt valamit újra fel kell építeni. Csakhogy ez nagyon nehéz, mert itt minden a bányára volt alapozva” – summázta a vállalkozó a már számtalan helyen megfogalmazott problémákat.