A Salrom Országos Sótársaság képviselői hétfőn visszautasították Irineu Darău gazdasági miniszter vádjait, aki a felelősségvállalás hiányáról beszélt a parajdi sóbányában kialakult helyzet kapcsán. A sóvállalat állítása szerint viszont az állami intézmények közül ők az egyetlenek, akik konkrét intézkedéseket tettek a térségben.

„Az Országos Sótársaság határozottan visszautasítja a gazdasági miniszter közelmúltbeli nyilvános kijelentéseit, amelyek a vállalatot a »következmények hárításának iskolapéldájaként« írják le. A társaság szükségesnek tartja a helyzet tisztázását objektív és ellenőrizhető adatok alapján” – közölte hétfői sajtóközleményében a Salrom, idézi a News.ro.

Azok után reagáltak, hogy – mint a Maszolon is megírtuk – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Adrian Giurgiu arról számolt be, hogy a Salrom vállalat két olyan alkalmazottat küldött a parajdi sóbányát sújtó katasztrófa ügyében összehívott parlamenti meghallgatásra, akiknek nincs közvetlen felelősségük az ügyben. A képviselő szerint végül a hódokat tették felelőssé a történtekért. 

Az eseményen jelen lévő gazdasági miniszter, Irineu Darău szintén élesen bírálta a vállalat működését. Véleménye szerint a Salrom „a következmények hárításának iskolapéldája”. Kijelentette, minden törvényes eszközzel biztosítani kell, hogy legyenek következményei annak, ami történt.

A sótársaság képviselői viszont támadást látnak mindebben, és azt állítják, a parajdi bányakatasztrófa a Román Vízügyi Igazgatóság és a Conversmin S.A. ismételt mulasztásainak következménye.

Kapcsolódó

„Felelőtlenség és cinizmus”: a Salrom a hódokra hárítja a felelősséget a parajdi bányakatasztrófa ügyében

Adrian Giurgiu szerint ez az eset az „felelőtlenség és a közpénzből jól fizetett tisztviselők cinizmusának” példája, különösen egy  szinte helyrehozhatatlan katasztrófa közepette.

Parajd sóbánya parajdi katasztrófa Parajd vészhelyzet

A vállalat képviselői több szempontra is kitértek, és minden ellenük felhozott vádat elutasítottak.

Állításuk szerint a Salrom az elmúlt négy évben mutatott fejlődése „szilárd gazdasági modellt és a közvagyon felelős kezelését bizonyítja”. „2021-ben a vállalat árbevétele mintegy 360 millió lej, nettó profitja pedig mintegy 60 millió lej volt. 2022-ben a bevételek közel 500 millió lejre nőttek, a nyereség pedig meghaladta a 140 millió lejt. 2023-ban a profit magas szinten maradt, 150 millió lej körül alakult. 2024-ben a Salrom továbbra is jól teljesített, több mint 450 millió lejes árbevétellel és 130 millió lejt meghaladó nyereséggel” – mutattak rá a cég képviselői. Hozzáteszik, ugyanebben az időszakban a Salrom megközelítőleg 400 millió lej értékben hajtott végre beruházásokat.

„Ezek az eredmények nem a véletlen művei, hanem a pénzügyi fegyelmet és a folyamatos vezetői képességet tükrözik. A megtermelt profit mintegy 90%-át osztalékként fizettük ki a román államnak (51%) és a Tulajdonalapnak (Fondul Proprietatea) (49%), megerősítve a Salrom szerepét a költségvetés nettó forrásbiztosítójaként” – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó

Tellett volna a parajdi tragédia megelőzésére: százmilliós nyeresége volt az elmúlt években a Salromnak

Az elmúlt két évtizedben az Országos Sótársaság folyamatosan nyereséges volt, az utóbbi néhány évben valósággal dőlt a pénz a céghez.  

Parajd sóbánya só Parajd nyereség

A katasztrófa okai a Salrom szerint

„A Salrom határozottan elutasítja azt a feltételezést, miszerint egyszerűsítő magyarázatokat adott volna. A parajdi sóbányában kialakult helyzet az Országos Vízügyi Igazgatóság (ANAR) és a (Gazdasági Minisztérium alá tartozó) Conversmin S.A. ismételt mulasztásainak eredménye. Fontos megjegyezni, hogy a vízfolyásokat befolyásoló természeti tényezőket – beleértve az állatvilág beavatkozásait, például a hódkolóniákat – 2013-tól máig folyamatosan jelezték a vízgazdálkodási hatóságok hivatalos dokumentumaiban és a médiában is” – állítják a vállalat tisztviselői.

Szerintük a hidrotechnikai infrastruktúra beruházásainak és karbantartásának hiánya jelentősen hozzájárult és továbbra is hozzájárul a jelenlegi sérülékeny állapothoz.

A sóvállalat szerint csak ők léptek

A Salrom kijelentette: ők az egyetlen intézmény, amely konkrét beruházásokat hajtott és hajt végre jelenleg is a sólelőhely biztonságossá tétele és a parajdi bányatevékenység újraindítása érdekében.

„Nincs más intézmény, amely ténylegesen és közvetlenül beavatkozott volna ezekbe a munkálatokba. A más intézmények felelősségébe tartozó, elengedhetetlen munkálatokat sem a múltban, sem a jelenben nem végezték el, ami ismét veszélybe sodorja a társaság beruházásait. Sőt, a korábbi környezetvédelmi miniszter maga is elismerte, hogy a vízügyi igazgatóságnak szánt beruházások azért maradtak el, mert állítása szerint azoknak a Salrom lett volna az egyetlen kedvezményezettje, nem pedig a helyi közösség” – állítja a sótársaság.

Személycserék odaültetett emberekkel

„A »jogi eszközökre« és a vezetés felelősségére való utalásokkal kapcsolatban a Salrom hangsúlyozza, hogy minden értékelést az alkalmazandó jogi keretek szigorú betartásával kell elvégezni” – emelik ki, és azt is állítják, hogy az elmúlt hat hónapban egymást követték a személycserék a Salrom igazgatótanácsában, „beleértve olyan eseteket is, amikor a hatályos törvényekben előírt szakmai minimumfeltételeknek meg nem felelő tagokat neveztek ki”.

A társaság a grafitkitermeléssel összefüggő háttérokokat lát: „vajon a kormányzati döntéshozók újabb támadásai a kevés nyereséges vállalat egyike ellen nem állnak-e összefüggésben a grafit kitermelésére és feldolgozására irányuló, több mint 600 millió eurós beruházással, amely becslések szerint több mint 2 milliárd eurós bevételt fog generálni?” – teszik fel a kérdést.

„Valószínűleg az sem véletlen, hogy a Salrom neve felkerült a »kiárusításra« szánt cégek listájára. Ugyanakkor a Salrom több mint 1300 munkavállalója elvárja a román államtól, hogy növelje részesedését, megvédve ezzel érdekeit egy stratégiai jelentőségű vállalatban” – áll a közleményben.