Gondokat okozhat, hogy a romániai ingatlanok felében a tartószerkezetek elavultak, lejárt a garanciájuk
Romániában több mint 4,5 millió lakás tartószerkezetének lejárt a jótállási ideje, derül ki egy online ingatlanértékesítési portál elemzéséből. Mild Zoltán építészmérnök a Maszol megkeresésére kifejtette, ez még önmagában nem jelent közvetlen veszélyt, ám idővel felléphetnek gondok, melyeket megfelelő karbantartással lehet megelőzni, orvosolni.
Az Imobiliare.NET portál emlékeztetett arra, hogy a jelenleg hatályban lévő törvény szerint a tartószerkezetek jótállásának kötelező időtartama 50 év, ami 4,5 millió romániai lakás esetében már lejárt, emiatt meglátásuk szerint az ország lakásállománya felújításra szorul. Ez az elemzés szerint megoldható 200 ezer új lakás építésével, vagy az 1977-es földrengés előtt épült lakások konszolidálásával.
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2021 végén 9,587 millió lakást tartottak nyilván Romániában. Tavaly 43 990 lakásépítési engedélyt bocsátottak ki a hatóságok, 14,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.
Az Imobiliare.NET ingatlanpiaci szakértői szerint a múlt heti törökországi és szíriai földrengések negatívan hatnak a romániai, különösen a bukaresti régi ingatlanok árára, és a hatások már most érezhetők. Így például a 2010 után épült fővárosi lakások 20 százalékkal drágábbak az 1977 előtt épülteknél, az árak közötti eltérés pedig folyamatosan nő.
Az elhanyagolt épületek mennek tönkre
A tartószerkezetek törvénye által szabályozott jótállási időtartam több tényezőtől függ, ám a jótállás semmiképp nem jelenti azt, hogy annak lejártával az épületet az összeomlás fenyegeti, mutatott rá Mild Zoltán. Felidézte, az elmúlt évtizedekben több ízben is változott a szerkezeti szabályozás: az 1977-es földrengés után, de 1982-ben, 1990-ben is módosult, jelenleg egy 2016-ban kiadott szabályozás van érvényben. Az új építésű ingatlanok normáit folyamatosan módosítják, több szerkezeti megszorítás lép életbe, jelenleg a káderes, vagyis oszlop-gerendás megoldást szorgalmazzák, amely teljesen másként viselkedik, mint egy tégla-, vagy faépület.
Az éremnek több oldala van, hiszen több száz éves műemléképületek ma is állnak. A mérnök érdekességként említette, hogy egy osztrák építővállalat 2004-ben levélben értesítette a háromszéki Nagyajta önkormányzatát, hogy az Ajta patak felett az Osztrák–Magyar Monarchiában épült hídra a múlt évszázad elején vállalt, százesztendős szavatossági kötelezettségük lejárt, és a következőkben a híd karbantartásáért már nem vállalnak felelősséget. Az évszázados valóban már megrongálódott hidat üzemen kívül helyezték, a helyébe épített hídra, már csak 50 éves garancia a kötelező. Mild Zoltán arra is kitért, a fából készült épületek jótállási ideje sokkal rövidebb, mégis többet tartanak, sőt földrengés esetén is „jobban viselkednek”.
Az épület élettartama függ attól, hogy milyen építőanyagot használtak, abból milyen minőségűt, milyen volt a kivitelezés, az újabbak esetében, milyen mértékben tartották be az előírásokat, de nagy mértékben attól is, hogy mennyire tartják karban, taglalta az építőmérnök. Egy épület, amit elhanyagolnak, előbb-utóbb tönkremegy. Mild Zoltán kifejtette, minden háztulajdonosnak érdeke, hogy karbantartsa az épületet, a tömbházlakások esetében ezt a lakószövetségi törvény szabályozza is, előírva, milyen formában lehet használni, esetleg módosítani, miként kell rendben tartani.
Veszélyesek a szakszerűtlen módosítások
A tömbházak esetében a legveszélyesebbek a felelőtlen, szakszerűtlen módosítások. A törvény lehetővé teszi, hogy építkezési engedély nélkül is el lehet végezni bizonyos munkálatokat, akár újra lehet tervezni a lakás beosztását, de csak abban az esetben, ha az nem feltételez szerkezeti módosításokat. A módosítás előtt a saját biztonságunk érdekében, és a törvény betartása miatt érdemes kikérni a szakember véleményét, javasolja Mild Zoltán.
Hasonlóképpen javallott utánajárni, ha a lakásban repedések jelennek meg, mert ugyan egy jó festék mindent eltakar, de az esetleges tartószerkezeti problémát nem oldja meg. Az építőmérnök felidézte, a kétezres évek elején több sepsiszentgyörgyi tömbház, magánlakás falán jelentek meg repedések, akkor a lakók arra gyanakodtak, hogy a közeli kőbányában zajló robbantások okozzák. A kivizsgálás során kiderült, hogy az ötvenes-hatvanas években agyagos talajra épültek, az agyag pedig nedvesség hatására négyszeresére is megnövelte a térfogatát, majd mikor kiszáradt, zsugorodott, ez a mozgás okozta a repedéseket.
Lépni kell akkor is, ha ázik a tető, a földszint vagy a pince. Egy épület nagyon gyorsan tönkre megy, ha felülről ázik, meghajlik a szarufa, elmozdulnak a cserepek, az eső, a hó, a fagy gyorsan megteszi a hatását. Ha a pincében áll a víz, idővel lemorzsolja a betont, gyengíti a vasbetont, ilyen esetben, ha nem teszünk semmit, megroggyan az épület tartószerkezete. Mild Zoltán hangsúlyozta, a biztonságunk a legfontosabb, ezért, ha rendellenességet tapasztalunk az épületben, forduljunk szakemberhez.
CSAK SAJÁT