A június 9-i európai parlamenti választásokon leadott szavazatok 5,1 százalékát érvénytelennek nyilvánították; ez az egyik eddigi legnagyobb arány a választáson részt vevők számához viszonyítva – hívja fel a figyelmet az Expert Forum (EFOR) pénteken közzétett jelentésében. Összehasonlításképpen: a 2019-es választáson a szavazatok 2,8 százaléka volt érvénytelen.

Az EFOR jelentése a prezenta.roaep.ro weboldalon közzétett információk alapján készült. Az elemzéshez a helyhatósági választásokról június 12-éig, illetve az EP-választásról június 13-án délig közölt adatokat használták fel, számolt be az Agerpres.

A jelentésből kiderül, hogy az EP-választásokon összesen leadott 9.440.962 szavazat 5,1 százalékát, azaz 488.261-et érvénytelennek nyilvánítottak; 2019-ben 274.415 voks volt érvénytelen a leadott 9,3 millióból, ami 2,89 százalékos aránynak felelt meg. Az ideihez hasonlóan nagy arányt a 2014-es EP-választásokon jegyeztek, akkor a leadott szavazatok 5,83 százalékát nyilvánították érvénytelennek.

Az EFOR szerint több ok húzódhat a jelenség hátterében: vagy rosszul töltötték ki a jegyzőkönyveket, „de akkor felmerül a kérdés, hogy a kerületi választási irodák miként hagyták jóvá ezeket”, vagy sok volt a protestszavazat, vagy elmulasztották lepecsételni a szavazólapokat a szavazókörzeti ellenőrzőpecséttel, vagy szándékosan érvénytelenítettek voksokat. „Az arány mindenképpen magas. Az egyik külföldi szavazókörzetnél elérte a 85 százalékot” – olvasható a jelentésben.

Megyék szerinti bontásban a legtöbb érvénytelen szavazatot Vrancea és Vaslui megyében (6,7 százalék), a legkevesebbet pedig Hunyad, Temes, Ilfov, Hargita és Kolozs megyében (4 százalék körül) jegyezték.

Tíz megyében meghaladta a 6 százalékot az érvénytelennek nyilvánított szavazatok aránya, a külképviseleti szavazókörzeteknél 2,5 százalékot tett ki, a fővárosban pedig az első kerületben jegyzett 2,6 százalék és az ötödik kerületben regisztrált 3,8 százalék között mozgott. Bár nincs egyértelmű küszöbérték, amelytől kezdődően problémásnak tekinthetők az érvénytelen voksok, a szavazóhelyiségenkénti 10 százalékos arány vitát nyithat arról, hogy az adott szavazókörzetnél helyesen töltötték-e ki a jegyzőkönyveket, vagy valamilyen szabálytalanság történt – vélik a jelentés készítői.

A 2019-es választásokhoz viszonyítva Szeben megyében nőtt a legnagyobb mértékben az érvénytelen szavazatok aránya, 350 százalékkal. Ezt Tulcea (264 százalék), Suceava és Szatmár (250 százalék), Brassó (220 százalék), Dolj (209 százalék), Beszterce-Naszód (215 százalék) és Ialomiţa (201 százalék) megye követi.

Települések szerinti bontásban a legtöbb érvénytelen szavazat a Kovászna megyei Bölönben (34 százalék) és a Brassó megyei Alsórákoson volt. Ezzel szemben az Olt megyei Osica de Jos településen egyetlen érvénytelen voks sem volt.

Szavazóhelyiségek szerint a bölöni 102-es körzetnél az érvénytelen szavazatok aránya elérte a 65 százalékot, a Máramaros megyei Nagysomkúton 62 százalék, Alsórákoson pedig 50 százalék volt; 151 szavazóhelyiségben egyetlen érvénytelen szavazatot sem adtak le.

Az EFOR jelentéséből az is kiderül, hogy a polgármesterjelöltekre leadott voksok 3 százaléka és a helyi tanácsosi jelöltlistákra leadott szavazatok 3,7 százaléka volt érvénytelen. A polgármester-választáson Vaslui, Bákó és Kovászna megyében (4 százalék), illetve Neamţ, Maros, Szatmár és Dolj megyében (3,5 és 4 százalék között) érvénytelenítették a legtöbb voksot. Bukarestben arányaiban a második kerületben nyilvánították érvénytelennek a legtöbb szavazatot, az összesnek a 3 százalékát. A hatodik kerületben 1,7, a harmadik kerületben 1,85, az első kerületben 1,98, a negyedik kerületben 2,1 százalékot tett ki ez az arány, számolt be az Agerpres.