A magyar történelmi egyházak három nagyváradi templomát is román állami támogatásból újítják fel. Ilyen célra, hasonló értékű költségvetési finanszírozásra korábban még nem volt példa, ugyanakkor a Sebes-Körös-parti város ezen reprezentatív épületei már rászolgáltak a tatarozásra.

Három belvárosi templomról van szó; a római-katolikus Barátok temploma és a Szent László plébániatemplom, valamint a várad-olaszi református templom épületeit újítják majd fel. A munkálatok elkezdésére már nem is kell sokat várni, hiszen mint arról Cseke Attila tájékoztatta a Maszolt, már mindegyik épület esetében megkötötték a kivitelezési szerződést.

Az RMDSZ Bihar megyei szenátora felidézte: a magyar történelmi egyházak szempontjából ezek a legfontosabb épületek közé tartoznak, felújítást pedig 2022-ben hagyták jóvá. Akkor ő fejlesztési miniszterként írta alá a finanszírozási szerződéseket.

„Ma már abban a stádiumban vannak, hogy mindháromra megkötötték a kivitelezési szerződést, ami azt jelenti, hogy rövidesen a munkálatok is elkezdődhetnek” – mondta. Mindhárom szerződés esetében az első hónapokat a tervezésre szánják, de két-három hónap múlva belevághatnak a nagyjából két évet igénylő feladatokat.

A várad-olaszi templomnál a beruházás 6 millió lej. Huszonhét hónapot szánnak rá, amiből három hónap a tervezési idő. A Barátok templomát 28 hónap alatt tatarozzák 7,2 millió lejből, négy hónapos tervezést követően, míg a Szent László templom esetében a beruházás 10 millió lej, és a hét hónap tervezési időszakkal együtt 26 hónap a kivitelezés határideje.

Fontos volt, hogy a felújítás megkezdődjön

„Fontos beruházások. Egyrészt azért, mert az RMDSZ-nek sikerült kormányzati eszközökkel, olyan jelentős összegeket szerezni a felújításhoz, amelyekkel a történelmi magyar egyházaink nem rendelkeznek, másrészt ezek a legismertebb, legjellegzetesebb templomok közé tartoznak Nagyváradon, és mindháromnál nagyon fontos volt, hogy a felújítás megkezdődjön” – mondta Cseke.

Tájékoztatása alapján a felújítás mindhárom épület esetében szerkezeti megerősítést is tartalmaz. Az olaszi templomnál a nedves falakkal is állandó gond van, amit most a beruházás révén kiküszöbölnek majd, de ugyanakkor a világítás és a fűtési rendszerek teljes felújítása és a korszerűsítése is a tatarozás része lesz. „A Barátok templománál, amelyik a 20 század elején épült, korábban nem végeztek felújítási munkálatot. Ott elsősorban a tetőzetet fogják felújítani, illetve az épület szerkezeti megerősítése és felújítása szerepel a projektben” – ecsetelte a szenátor. Az 1700-as években épült Szent László templománál, mint jelezte, már repedések vannak a falakban, ezért a szerkezeti megerősítés ott is fontos, de a falak nedvesedését is kiküszöbölik majd.

A fejlesztési minisztérium a fő finanszírozó. A beruházást a minisztérium nevében az Országos Beruházási Társaság végzi. Az kötötte meg a szerződést a kivitelezővel is, de mivel az egyházak által benyújtott projektről van szó, a beruházásban pontosan az szerepel, amit az egyházak kértek, nem pedig a minisztérium mondta meg, hogy mit kellene kijavítani a templomokon – hangsúlyozta Cseke.

Először jutott jelentős összeg templomfelújításra

Felmerült a kérdés, hogy volt-e korábban precedens arra, hogy a román állam magyar történelmi egyházak templomainak felújítását segítette volna. „Magyar történelmi egyházak templomfelújításáról én nem tudok, addig amíg RMDSZ-es miniszter nem lettem. Ebben a mandátumban viszont vannak ilyen típusú beruházások. A Partiumban például Tasnádon már dolgoznak egy templom felújításán” – mondta. Ott egy középkori, Mátyás király idejéből fennmaradt épületről van szó, amely a 2021-es esztendő elején közel állt az összeomláshoz. „Ott a megerősítési munkálatok jól haladnak, de az a beruházás 2021-ben lett jóváhagyva és tavaly már elindultak a munkálatok” – tette hozzá Cseke. Az RMDSZ-es szenátor leszögezte: „ott ahol az egyháznak voltak dokumentációi, az RMDSZ tudott segíteni és igen, most először volt az, hogy a történelmi magyar egyházak állami költségvetésből ilyen jelentősebb összeghez jutottak templomfelújításhoz”.