banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Tánczos Barna a medvekérdésről: a polgármestereknek nem kell fegyvert ragadniuk

A medvék okozta gondok gyorsabb és hatékonyabb megoldását szolgáló múlt heti sürgősségi kormányrendelet e hét végéig megjelenik a Hivatalos Közlönyben, mondta el a Maszolnak Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, aki arról is beszélt, miképpen alkalmazható majd a gyakorlatban mindaz, amit frissen rögzítettek. Egy biztos: „semmiképpen sem kell a polgármester fegyvert fogjon”.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) becslése szerint az elmúlt húsz esztendőben 500 ezer hektárnyi új erdős terület jelent meg Romániában, ennek egyik oka, hogy számos legelőt, kaszálót hagytak fel a gazdák a kommunizmus után a visszaszolgáltatási eljárások lezárultával – tudatta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter nagyváradi látogatása alkalmával. A szinte mindennapossá vált medveproblémát firtató sajtó kérdéseire válaszolva a szakminiszter úgy fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy nem feltétlenül az élőhely csökkenésének, hanem az ötéves tehetetlenségnek a terhét kell vigyük a vállunkon. Az elmúlt öt esztendőben nagyon kevés olyan intézkedés született, amely valós megoldást jelentett volna a medvepopuláció szabályozására és a medve és az ember közötti konfliktus kezelésére. Ez a probléma nem oldható meg három hónap vagy akár fél év alatt, ehhez rengeteg energia szükséges.”

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter hétfői Bihar megye látogatása alkalmával | A szerző felvételei

Tánczos Barna a Maszolnak megismételte, „racionális és hatékony intézkedésekre van szükség”, ezért az egyik cél az, hogy a településen visszaállítsák azt a biztonságot, „amelyhez minden egyes állampolgárnak alkotmányos joga van”. Ennek érdekében alkották meg azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi a helyi beavatkozási csoportok létrehozását, ugyanakkor a kockázati tényező besorolását követően lehetőség adódik a medve elűzésére, áthelyezésére és kritikus esetekben utolsó megoldásként a nagyvad kilövésére vagy elaltatására.

Év végére elkészülhet a felmérés a medvepopulációról

Létezik egy olyan intézkedéscsomag, amit az Európai Unió tízmillió euróval finanszíroz az európai alapok minisztériumán keresztül, ennek a beindítását szerdán jelentik be Bukarestben, mondta el a Maszolnak a szakminiszter. Hozzátette, ezt követik majd a további intézkedések, részmegoldást jelentenek a villanypásztorok az esztenákon, „de tudni kell azt, hogy a legeltetés és az állattenyésztés nem szorítható egy fél- vagy kéthektáros területre egész nyáron. Annak a kockázata, hogy az ember minden második bokor után medvével találkozik, egyre nagyobb a pásztoremberek, a mezőgazdászok és a turisták számára, vagy azok esetében, akik szabadidős tevékenység miatt utaznak az erdőkbe”.

Tánczos Barna bízik abban, hogy év végégre elkészül a februárban elindított felmérés a medvepopulációról. A közbeszerzési eljárás lefolytatása után korábban nem tudtak szerződni a feladat elvégzésére, de a miniszter szerint erre augusztusban sor kerülhet a szolgáltatói megállapodás megkötésére, és öt év után meglesz az első olyan felmérés, amely kiindulási pontja lehet a következő megelőző és beavatkozási csomagoknak.

A sürgősségi kormányrendelet csak a lakott területekre vonatkozik

A múlt héten elfogadott sürgősségi kormányhatározat várhatóan e hétvégén lép érvénybe, „ugyanis a parlamenti szünet idején a rendeletek leközlése a Hivatalos Közlönyben egy hosszabb folyamat, de csütörtökön, legkésőbb pénteken meg kell jelenjen a sürgősségi rendelet” – árulta el Tánczos Barna.

A szakminiszter emlékeztetett, a rendelet kihirdetése lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok megkössék azokat a szerződéseket az állatorvossal, a vadásztársaság szakszemélyzetével, hogy probléma esetén a beavatkozáshoz megkapják azt a szakmai hátteret, hogy el lehessen altatni és áthelyezni a nagyragadozót, vagy ha nagy a gond, vészhelyzet alakul ki, akkor az illető állatot kilőhesse a vadásztársaság szakszemélyzete.

„Fontos tudni azt, hogy ez a sürgősségi kormányrendelet a lakott területekre vonatkozik. A hétvégi két sajnálatos haláleset lakott területen kívül történt, bár az egyik nagyon közel a településhez. Ezekben az esetekben a régi procedúrát kell alkalmazni, amely továbbra is bonyolult, de amely lehetővé teszi két-három hetes eljárás után a problémás medvének az eltávolítását” – hangsúlyozta a Maszol kérdésére Tánczos Barna.

A miniszter szerint minden körülmény között az a legfontosabb, hogy kerüljük el a személyes kontaktust a medvével, és ha probléma adódik az esztenák környékén, ne próbáljanak meg saját maguk rendet rakni, mert „aránytalan az erőviszony a medvével szemben”, hangsúlyozta a környezetvédelmi miniszter.

„Értem és tudom, hogy a pásztor ember az életét teszi fel arra, hogy a juhait megvédje, sokszor sajnos a szó szoros értelmében. Biztos, hogy nem lehet minden ilyen találkozást megelőzni, de senkinek se forduljon meg a fejében az, hogy önmaga próbál meg rendet rakni, mert tragédiába torkollhat minden ilyen próbálkozás” – fogalmazott Tánczos Barna. Hozzátette: „Ezeket az embereket sajnos az elmúlt években magukra hagyta a román állam, melynek semmiféle intézkedése nem volt, teljesen kivonult a medvepopuláció szabályozásából és ez lett az eredménye.”

Nem adnak fegyvert a polgármesterek kezébe

Allen Coliban, Brassó polgármestere azt a kritikát fogalmazta meg, hogy a múlt héten elfogadott, a medvekérdést rendezni hivatott sürgősségi kormányrendelet „fegyvert ad a polgármesterek kezébe”, illetve hogy a kockázati tényezők besorolása alkalmával túl sok teret ad a szubjektív megítélésnek.

Tánczos Barna a Maszol kérdésére elmondta: aznap is beszélt a brassói polgármesterrel, amikor így nyilatkozott, de szerinte „enyhén szólva zavart állapotban volt, mert nem tudta egészen pontosan, hogy mit szeretne”. Nyilatkozata előtt azt kérte a minisztériumtól, hogy adja át nekik a Brassó melletti vadászterületet, hogy a polgármesteri hivatal saját egyesülete vagy vállalata kezelhesse a vadászterületet, ők akartak vadgazdálkodást folytatni. „Rá öt percre pedig az volt a gondja, hogy minisztérium fegyvert adott a polgármester kezébe, noha ő nem szerette volna ezt”.

A szakminiszter kifejtette, hogy az illető nyilatkozattétel másnapján a polgármester rájöhetett arra, hogy a fegyverviselésig „túl sok lépcsőt kellene még megmásszanak”, és akkor már azzal fordult a minisztériumhoz, hogy „adjunk nyakörveket, monitorizálási rendszert, hogy azokat a medvéket, amelyeket eltávolítanak, áthelyezik, tudják megfelelőképpen megfigyelni, követni”. Tánczos Barna kijelentette: „Ez a helyes sorrendje a dolgoknak: a polgármester első körben el kell űzze a vadat a településéről, utána áthelyezéssel el kell távolítsa, ha pedig visszajár és támad, akkor van kilövésre lehetőség, de semmiképpen sem kell a polgármester fegyvert fogjon, ezért van a vadásztársulat szakszemélyzete.”

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?