A költségvetési deficit csökkentésére vonatkozó tárgyalások zajlanak bukarestben a Nemzeti Liberális Párt (PNL), Szociáldemokrata Párt (PSD), az USR és az RMDSZ részvételével. Az eddigi egyeztetéseken mintegy 60-80 lehetséges intézkedést vettek számba a pártok képviselői, néhánynak a költségvetési hatását is megvizsgálták. Az Európai Bizottság a szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére. Erről kérdeztük Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, pénzügyminisztert. 

– Arról értesült a sajtó, hogy a kezdeti tárgyalásokon 60-80 deficitcsökkentő lehetséges intézkedés merült fel. Emeljünk ki ezek közül néhányat, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot.

– Elmúlt héten valóban rengeteg javaslat fogalmazódott meg. Gyakorlatilag minden potenciális intézkedés az asztalra került alternatívaként. Még azok is, amelyeket azonnal elutasítottak a felek, mert egyik vagy másik potenciális koalíciós partner szerint nem alkalmazható. Ilyen volt például az úgynevezett banki tranzakciós illeték is, amely semmiképp nem elfogadható ilyen formában az RMDSZ számára.

Az RMDSZ azt támogatná, hogy amennyiben adót kell bevezetni, olyan illetékek, adók kerüljenek bevezetésre, amelyek nem az állampolgárokat terhelik. Mi gyakorlatilag azért ülünk az asztalnál, és azért ültünk oda decemberben is, hogy megoldásokat találjunk, amelyekkel csökkenteni tudjuk az óriási költségvetési hiányt, amelyet az elmúlt évben eszközölt hatalmas túlköltekezés okozott. Decemberben óta, amikor bekerültünk a kormányba, azon dolgozunk, hogy ezt az egyensúlyhiányt meg tudjuk oldani. Nincs gazdasági válság, van egy pénzügyi nagyon nehéz helyzet, és ezt kétévi felelőtlen intézkedéssorozat okozta, amely 9,3 százalékra vitte a deficitet.

Nincsen olyan gazdasági növekedés valóban, mint amilyet terveztek, prognosztizáltak 2024-re, de ebből a nehéz pénzügyi helyzetből ki lehet jönni akkor, hogyha van egy olyan intézkedéscsomag, amely elsősorban a privilégiumokat megszünteti, amely egy karcsú államot eredményez, amelyet az RMDSZ már tavaly zászlajára tűzött. Egy olyan intézkedéscsomag, amellyel az állami apparátus csökken, és a költségek csökkennek.

Főleg a tavalyi választási évben az előző kormány, a két kormánypárt úgy hajtott végre fizetésemelést, nyugdíjemelést, működési költségnövelést, beruházásnövelést, hogy erre egyáltalán nem volt fedezet. Ezt a közel 100 milliárd lejes többletkiadást hitelből, nagyon drága, nagy kamatú hitelből finanszírozták tavaly, és egy olyan pályára állították az országot, amely hosszú távon fenntarthatatlan. Ez a költségvetési kiadási szint hosszú távon fenntarthatatlan, és ezért van szükség korrekciókra.

Még egyszer: a kiadások csökkentésével elsősorban a túlméretezett államapparátust kell érinteni, és ezt úgy kell megoldani, hogy ne az embereken csattanjon teljes mértékben. Lehetőleg a legkevesebb plusz terhet kellene róni az állampolgárokra. Természetesen az elmúlt héten és az elmúlt két napban terítékre kerültek azok a javaslatok is, amelyeket az Európai Unió, az Európai Bizottság fogalmazott meg már 2024-ben, és amelyekre folyamatosan visszatért 2025-ben is. Ezek között vannak adóemelési javaslatok, és adónem-átcsoportosítások vagy módosítások. Ezeket is meg kell vitatni, ezeket is meg kell a legutolsó megoldásként nézni, elemezni kell.

Románia egy nagy államapparátust tart fenn, gyakorlatilag a térségben a legalacsonyabb adószinten. Az áfa Romániában alacsony szinten van, például Magyarországhoz képest: 19 százalékot hasonlítunk össze a 27-tel, de nyilván az ördög mindig a részletekben lakozik.

Tehát ez a sorrend a mi véleményünk szerint: államapparátus csökkentés, költségkontroll, pazarlás megszüntetése, és utána esetleg az adóemelés, amennyiben az Európai Unió szakembereivel, a Bizottsággal nem lehet másképp megegyezésre jutni. Természetesen mindenki azt várja, hogy ezek a döntések minél hamarabb megszülessenek. Én pénzügyminiszterként azt szerettem volna, hogy már a múlt héten legyen egyezség, és le lehessen zárni ezt a témát a Bizottsággal, hisz árgus szemmel figyelnek minket nemcsak a Bizottság szakemberei, hanem a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek is, akik az elmúlt években elvesztették a bizalmukat Romániában, a román kormányban. Nem lehet hamis információkkal, féligazságokkal, nem lehet félintézkedésekkel ismét odaállni a Bizottság szakemberei elé, a biztos elé például.

Én nem ilyen munkához szoktam, az RMDSZ nem ilyen munkához szokott. Mi ha valahol elvállalunk egy ügyet, akkor elvégezzük a munkát teljes odaadással és maximális komolysággal. Mi a hitelünket nem vesztettük el még egyszer sem, nemzetközi szinten sem. Ezért nagyon visszás az a helyzet, amit az elmúlt másfél év kampányidőszaka, az elmúlt év intézkedései hoztak, és az a helyzet, amikor ezt az RMDSZ-nek kell a pénzügyminisztériumon keresztül rendeznie és megoldania. Nem tudjuk ma még megmondani, hogy mi lesz ebből a potenciális koalícióból. A tegnap is késő délutánig, estig tartottak a tárgyalások, folytak az elemzések, főleg a beruházásokat elemeztük a tegnapi nap folyamán.

Én csak bízni tudok abban, hogy hamarosan jobb belátásra tér a három politikai párt, mert nem rajtunk múlik az, hogy akár holnap, akár ma, bármikor megszülessen egy egyezség és egy olyan csomag, amellyel az államapparátust is lehet csökkenteni, amellyel a beruházásokat prioritizálni és átütemezni lehet. Nem értünk egyet azzal, hogy levágjunk és megszüntessünk mindenféle beruházást az országban, sem az önkormányzatok szintjén, sem az autópályaépítésben, sem a kórházépítésben. Prioritizálásról és átütemezésről hajlandóak vagyunk tárgyalni, de a teljes megnyirbálását a beruházásoknak nem támogatjuk. Az esetleges intézkedések hatását a pénzügyminisztérium kell kiszámolja. Naponta 10-20 elemzést végzünk el különböző verziókra, variánsokra, költségcsökkentésre, privilégiumok megszüntetésére.

Van egy hosszú lista arról, hogy milyen pótlékokat kell megszüntetni. Ebben a csomagban, több esetben olyan pótlékokat, amelyekkel csak egyes kategóriák tudnak élni, és csak egyes köztisztviselők vagy az állami szféra egyes részei tudnak nagyobb jövedelemhez jutni.

Itt bátorság és határozottság kell ahhoz, hogy egyik-másik rendszerhez hozzá lehessen nyúlni. Ezt elmulasztották a kormányok az elmúlt időszakban, és azért kerültünk oda, ahol vagyunk. Reméljük, hogy amikor Nicușor Dan is részt vesz a tárgyalásokon, pontosabban a pártok mennek az államfőhöz. Ő hívta be a négy politikai szervezet vezetőit egyeztetésre, reméljük, hogy ma közelebb kerülünk egy olyan egyezséghez amely nagyon hamar meg kell szülessen ahhoz, hogy a Biztottságnál az utolsó esélyünket is ne játszuk el. 

– Nagyon sokat beszélünk arról, hogy az államapparátust csökkenteni kell, karcsúsítani kell, miközben elég sok önkormányzatnál személyzethiánnyal küzdenek. Melyek azok az intézmények, amelyeket meg lehet szüntetni anélkül, hogy közben megakadályoznák az önkormányzatok vagy az ország fejlődését, működését?

– Az önkormányzatoknál sem lehet teljes mértékben általánosítani. Antal Árpád kollégámnak van egy nagyon-nagyon jó kimutatása arról, hogy mekkora különbségek vannak megyei tanácsok és megyei tanácsok között. Az arány akár egy a háromhoz is lehet, a legkarcsúbb és legkisebb létszámmal működő megyei önkormányzat és a legfelduzzasztottabb megyei önkormányzat között. Nem éllovas Székelyföld abban, hogy nagyon alacsony létszámmal működnének a megyei önkormányzataink. Nem is állunk nagyon rosszul, de nem általánosíthatunk, mert van nagyon sok megyei önkormányzat, ahol nagymértékű spórolást lehetne megvalósítani. Hasonló a helyzet a municípiumok esetében is, ahol nagyon sok esetben van még hely arra, hogy csökkentsék az apparátust. A községek esetében talán más egy picit a felállás, de a községeknél sem általánosíthatunk, hogy mindenki létszámhiánnyal küzd. A községi önkormányzatoknál valóban alacsonyabbak a bérek. De ez nem mondható el például a megyei tanácsokra és a municípiumokra.

Ezért nagyon pontos elemzést kell végezni, és nagyon pontosan ott hozni meg a csökkentő, a spóroló intézkedéseket, költségcsökkentő intézkedéseket, ahol erre lehetőség van, és ne nyomorítsuk meg azokat, akik eddig is tisztességesen bántak a közpénzzel, és eddig is odafigyeltek arra, hogy mire, mennyit, hogyan költenek.

Nem szabad bántani ezeket az önkormányzatokat, de szigorúan fel kell lépni azok ellen, akik pazaroltak, és akik kétszeres vagy háromszoros személyzettel, és akár kétszeres fizetéssel jutalmazták ugyanazért vagy kevesebb munkáért az embereket.

– El tudjuk mondani, hogy melyek azok a székelyföldi megyék, ahol nagyobb személyzettel dolgoztak, mint amennyivel lehetett volna, vagy kellett volna, és melyek azok, amelyek kisebbel?

– Én úgy látom, hogy a megyei tanácsoknál az esetek 90 százalékában, kivéve talán az első 3-4 országos legkisebb költségvetéssel, és legkisebb személyzettel működő megyei önkormányzatot, van hely a csökkentésre. Más-más arányban. Tehát van, ahol 30-40 százalékkal is lehetne csökkenteni a személyzetet, van, ahol csak 5 százalékkal. Úgy gondolom, hogy a Hargita, Kovászna, Maros megyei önkormányzatok néhány százalékkal biztos tudják csökkenteni a működési költségeiket. Semmiképpen sem a legfelduzzasztottabb és a legnagyobb költségvetéssel, személyi költségekkel működő önkormányzatok közé tartoznak. Nem is a legrosszabbak. Nem ők vannak az első helyen. 

– Fejlesztések és beruházások kapcsán Cseke Attila miniszter úr, már amikor a tárca élére került, akkor elmondta, hogy prioritizálnak és meg is tették. Meg lehet tartani azt a rendszert vagy még szűkítik?

– Az RMDSZ álláspontja az, hogy mi a munkát elvégeztük már januárban, és Cseke Attila az egyetlen miniszter, aki elvégezte ezt a prioritizálási munkát. Az szerint az elv szerint dolgozunk nap mint nap együtt Cseke Attilával. Naponta olyan is van, hogy háromszor, négyszer egyeztetünk arról, hogy milyen munkálatok, mikor kerüljenek kifizetésre, melyek a prioritások. És úgy gondolom, hogy az egyetlen hely, ahol azt, amit januárban elkezdtünk, azt lehet minden további nélkül folytatni. Ez nem mondható el a többi minisztériumra, ahol - például az egészségügyben - nagyon-nagyon lassan haladtak a kórházépítések, és rengeteg uniós pénzt veszítenek el. Az uniós pénzt fel lehet használni egyébre, például pontosan a Cseke Attila által prioritizált beruházások finanszírozására, és ha ez nem történt volna meg, és nem lett volna hatékony a Fejlesztési Minisztérium, akkor nem lenne amivel helyettesíteni az előkészített projekteket, beruházási projekteket más minisztériumoknál.

A szállításügyi minisztériumnál nagyon látványosak az autópályaépítések, de mindent elindítottak, és párhuzamosan annyi projekt indult, hogy az ország nagyon-nagyon nehezen tudja biztosítani a finanszírozási hátteret. Olyan, mintha egy család egyszerre mind a három gyermekének házat akarna építeni. Nem sorban építi, hanem elkezdi mind a hármat. Ha valaki épített házat, ha valakinek van egy családi költségvetése, márpedig mindenkinek van, és mindenki tudja, mit jelent a bevétel és a kiadás egy családban, akkor tudja azt is, hogy mi történik, ha egyszerre mindennek is nekifog, akkor óriási problémák keletkezhetnek, vagy generálódhatnak.

Úgy látom én, hogy csak Cseke Attilának a prioritizálási listája tartható, és azt támogatja az RMDSZ, hogy ott ne legyenek változások.

– Ugye az Európai Bizottság megfogalmazta a fenntartásait is, és azt is, hogy konkrétan szerintük Románia mit csinált eddig rosszul, és milyen mértékben tudja a következőkben csökkenteni a deficitet az országban. Várható-e valami büntetés, megróvás amennyiben ez nem történik meg?

– Ha nem történik meg, és ha elveszítjük teljes mértékben az Európai Bizottság bizalmát, akkor az első és legveszélyesebb dolog, ami történhet, az a hitelminősítő ügynökségeknek a döntése. Ettől kell megmenteni az országot, hiszen az egy nagyon-nagyon nehéz, és szinte precedens nélküli helyzetbe sodorhatja az országot. Ez ma ennek a potenciális koalíciónak a felelőssége. Nem rajtunk múlik, mert mi egy órán belül is képesek lennénk megegyezni, és tudjuk, hogy merre fel kell vinni az országot. Elég feszült a hangulat a három politikai párt között, a PSD-ben, PNL-ben és az USR között. Amennyiben rendeződik, akkor meg lehet úszni bármiféle büntetést.  Kilátásba helyezheti az Európai Unió az uniós alapok kifizetésének a felfüggesztését. Én biztos vagyok benne, hogy erre nem kerül sor, mert az utolsó percben csak megjön a józan esze mindenkinek, és meglesz az intézkedéscsomag a jövő hétre, amellyel az Európai Bizottsággal meg lehet egyezni a következő másfél éves költségvetési deficit csökkentésében, az egyensúly helyreállításában, és ki lehet lábalni ebből a helyzetből.

Még egyszer: nincs gazdasági válság -még -, és hogyha az intézkedési csomag megfelelően össze van állítva, akkor nem is lesz. Az biztos, hogy Európa-szerte gazdasági növekedés lassulás van, a német gazdaságban egyértelműen látszik, a franciaországi gazdasági növekedés sem a régi, és az Egyesült Államokkal folytatott vámháború sem tesz jót az európai gazdaságnak. Itt van a háború is, annak nyomán is mindenki védelmi, hadügyi kiadásnövekedésről beszél. Hogyha nem lett volna elég problémája Romániának, itt van még ez is. Tehát ebben a helyzetben nagyon-nagyon racionálisan és nagyon kiegyensúlyozottan kell a döntéseket meghozni. 

– Ezekkel az egyeztetésekkel párhuzamosan kormányalakítás is folyik. Ügyvivő kormányfő van, ideiglenes miniszterek. Hogy alakul a kormányalakítás?

– A kormányalakítás egyik napról a másikra megoldódhat. Attól a pillanattól amikor lesz miniszterelnök-jelöltünk. Nem úgy látom, hogy nagyon sokan állnak sorban és nagyon sok jelentkező lenne. Nagyon-nagyon fontos az, hogy az a miniszterelnök, aki elvállalja, elkötelezett legyen, és képes legyen ezt az intézkedéscsomagot felvállalni és gyakorlatba ültetni. Nem lesz egy könnyű periódus a miniszterelnöknek és nem lesz egy könnyű periódus a kormánynak sem. Ilyenre szokták mondani, hogy áldozati kormány, áldozati miniszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogyha meg tudja magyarázni a miniszterelnök, hogy mi a cél, és mit kell elérjünk és miért kell az intézkedéseket meghozni, akkor ki lehet ebből a helyzetből lábalni, csak már ideje lenne megtalálni ezt a személyt és erről folyik gyakorlatilag az egyeztetés, a vita, a találgatás lassan három hete. Pénzügyminiszterként azt szeretném, ha órákon, napokon belül vége lenne és lenne egy tiszta kép. Lenne egy egyenes út, amin végig kell menni. Lenne egy kitűzött cél és ezt lehetne prezentálni azoknak a partnereknek is, akik már nagyon várják, hogy Románia döntse el, hogy merre szeretne menni, és abba az irányba vigye is a kormány kitartóan felelősen, tudatosan a dolgokat közép-, hosszú távon. Nem jellemző - sajnos - ez Romániára. Nem jellemző, hogy éveken keresztül ugyanaz a miniszterelnök vezesse a kormányt, sajnos nem jellemző a satbilitás. Látjuk azt, hogy a pénzügyminiszterek átlag mandátum-ideje az valahol 11 hónap, és ha megnézzük a miniszterelnökök listáját, akkor lehet, hogy a környéken sehol nincs ennyi idő alatt ennyi miniszterelnök, és ez meg is látszik az ország dolgain.  

Mi magyarok, akkor amikor szükség volt ránk akkor meg tudtuk mutatni, hogy mi az országot meg tudtuk menteni egy óriási veszélytől, a szélsőségesek győzelmétől. Mi ezt megtettük a magyarok megtették ezt Romániában. Az RMDSZ megmentette decemberben a kormányt egy krízistől, és azért vállaltuk a kormányba való belépést, mert nélkülünk nem lett volna többségi kormánya az országnak. Egy kritikus pediódusban, az országban. Akkor amikor a választások második fordulóját törölték gyakorlatilag. 

Egy hatalmas erőt felmutatva féléven belül kétszer segítették a magyarok az országot abban, hogy satbilitás legyen. Most már úgy gondolom, hogy ideje lenne, ha a többi politikai erő is ezt belátná, és hasonló határozottsággal rövid idő alatt jó döntéseket hoznának. 

– A kormányfői tisztség kapcsán Ilie Bolojan neve merült fel gyakran. Nagyvárad volt polgármestereként a magyarok körében is népszerű volt, annak ellenére, hogy elég sok népszerűtlen döntést hozott. Amennyiben Ilie Bolojan kerül a kormány élére, az RMDSZ ha megtarthatná a minisztériumait, vállalná?

– Nagyon sokszor vettem részt ilyen tárgyalásokon, és az eddigi tapasztalataim alapján nem mernék fogadni semmire. Az biztos, hogy szükség van egy olyan típusú miniszterelnökre mint Ilie Bolojan, aki határozott, aki eltökélt, és hogyha elkezd egy munkát, azt végig is viszi. De a politikai tárgyalásokra, az eredményekre, a kimenetelére előre fogadni szerintem túl kockázatos. A mi dolgunk az, hogy ha kormányon maradunk, és részei leszünk ennek az új koalíciónak, bármelyik minisztériumot is vállaljuk el, a maximális odaadással a lehető legjobbat hozzuk ki abból a helyzetből. Erre volt nagyon sok jó példa. Az RMDSZ képes ezt megtenni. Nem csak én, hanem bárki a kollégáink közül. Ez nem rólam, és nem Cseke Attiláról szól ez, hanem arról szól, hogy ha egy tárcát az RMDSZ bevállal oda mindig szakembert küld, és az a szakember maximális odaadással, az ország érdekében végzi a munkáját.