Az RMDSZ Szórvány frakciója által kezdeményezett és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) közösen október 27– 28-án megszervezett Fehér megyei eseményre tíz megyéből érkeztek a résztvevők. A rendezvényt az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége támogatta.

Az esemény a péntek esti, a szórvány frakció képviselői és a pedagógusok közötti baráti beszélgetéssel indult, amelyre festői környezetben, nagyenyedi tónál levő vendégfogadónál kerüt sor.

Szombaton a Bethlen-kollégium díszterme adott otthont a köszöntőkből és panelbeszélgetésekből álló programnak, amelyet Szőcs Ildikó igazgató konferált, aki kiemelte: az oktatás terén nagyon fontos az állandó kapcsolattartás, ezzel a konferenciával pedig „a lélektől-lélekig utat rövidítjük le”.

Az eseményen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az oktatást a szövetség mindig prioritásként kezelte, az RMPSZ-szel való jó együttműködésnek köszönhetően pedig pontos rálátást kaptak a szórványmegyékre, így számos problémát sikerült megoldaniuk. „Az elmúlt években tovább erősítettük a szórványkollégiumi rendszert, hogy minden gyereknek legyen lehetősége magyarul tanulni. Jelenleg 63 iskolában működik a délutáni oktatási program, ahol a kisdiákok meleg ebédet is kapnak. Idén 38 kisbuszt hoztunk a szórványba, hogy biztosítsuk a kistelepülésekről az utazást az iskolába. Továbbra is azon dolgozunk, hogy a magyar oktatás erős legyen és versenyképes tudást adjon.”

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről Szélesné Herman Ágnes konzul köszöntötte a résztvevőket. Szerinte a konferencia jelentőségét annak címe is elárulja: szórvány és oktatás, hiszen mindkettő nehéz feladatokkal jár együtt. Leszögezte: örvendetes, hogy a román nyelv magyar tagozaton történő oktatásában történtek változások, mert „a szülőföldön való boldogulás elengedhetetlen feltétele az államnyelv ismerete”.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az esemény egyik ötletgazdája elmondta: „Időt kell szentelni a találkozásra, a problémák megbeszélésére, és örvendek, hogy oktatási ügyben már sokadszorra találkozunk a Bethlen Gábor Kollégiumban. Az együttműködés együtt gondolkozást is jelent. A tavalyi dévai és most a nagyenyedi RMDSZ – RMPSZ szórvány oktatási egyeztetés és megbeszélés alapján közösen eldöntöttük, hogy  a jövőben is folytatjuk az évente egyszer megszervezendő egyeztetést, egyfajta vándorkonferenciaként, hiszen a szórványban a cél közös, a siker titka pedig az összetartás”-  emelte ki a politikus.

A köszöntőket két panelbeszélgetés követte. Az elsőnek moderátora Winkler Gyula, témája pedig az RMDSZ és az RMPSZ együttdolgozása az úgynevezett „egyiskolás” megyékben, a magyar vizsgatételek visszatérő motívuma, az oktatási-nevelési támogatás differenciálása, a magyar pedagógusok számára hozzáférhető továbbképzők és sok más lényeges oktatási kérdés volt.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke ismertette a pedagógusszövetség mindhárom területi oktatási és módszertani központjának a szórványoktatást támogató szolgáltatásait. Megtudtuk: az elmúlt tanévekben központokként 10-17 képzés zajlott, amelyeknek a szórványban dolgozó pedagógusok is részesei lehettek, és amelyek célja az volt, hogy kiváló hazai és magyarországi szakemberek segítségével elősegítsék a pedagógusok szakmai fejlődését.

Bartalis Ágnes, az Iskola Alapítvány programkoordinátora az öt évvel ezelőtt útjára indult délutáni oktatási program, illetve az iskolabusz-program eredményeit ismertette.

Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke a vizsgarendszer és felmérések kényes kérdéseiről, a beiskolázási gondokról és a pedagógushiány megoldási lehetőségeiről beszélt.

Arról, hogy az új tanügyi törvény alkalmazása a szórványban milyen kihívásokat jelent, a második, Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester által moderált panelbeszélgetésben került szó, amelyen Szabó Ödön parlamenti képviselő és Kallós Zoltán oktatási államtitkár vettek részt.

Lőrincz Helga leszögezte: a politikum azzal segíthet az erdélyi magyar nyelvű oktatásnak, hogy „elviszi Bukarestbe” a szülők és pedagógusok által megfogalmazott igényeket, szem előtt tartva, hogy „mi az, ami van, mi az, amit lehet és mi az, amit szeretnénk”.

Szabó Ödön kifejtette: az új, már elfogadott tanügyi törvénynek most készülnek a metodológiái. A törvényalkotási vitákban az RMDSZ-nek három fő célja volt: megtartani azt, ami már a miénk, előrelépni a finanszírozás kérdésében ott, ahol lehet, illetve a rendszerszintű változásoknál a magyar tanintézmények ne legyenek vesztesek. A képviselő kiemelte: egyik legjelentősebb eredménye az új törvénnyel kapcsolatos egyeztetéseknek, hogy sikerült elfogadtatni azt a javaslatot, hogy azokban az iskolákban, ahol kisebbségi osztályok is működnek, nekik is legyen képviselőjük a vezetőtanácsban.

Kallós Zoltán az új oktatási törvény jogalkotási és alkalmazási nehézségeit részletezte, és arra hívta fel a figyelmet, hogy el kell magyarázni az illetékeseknek, hogyan kell ezt a törvényt alkalmazni és ügyelni kell, hogy az adott részeket mikortól kell alkalmazni.

A beszélgetésben szó esett a szövetség által elért konkrét, a bölcsődei és óvodai oktatásban elért eredményekről is.

A konferencián részt vett többek között Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke és Benedek Zakariás, a szórványért felelős parlamenti képviselő, akik érdemben hozzászóltak a témához.

Ebédszünet után került sor a kollégium Apafi-termében az immár hagyományossá vált, tizenkettedik alkalommal megszervezett Fehér Megyei Magyar Pedagógusnapra. A Fehér megyei RMPSZ, a tanfelügyelőség és a Dr. Brendus Gyula Egyesület társszervezésében megvalósult találkozó célja, hogy egybehívja a megye pedagógusait a sikerek és problémák közös megbeszélése végett. A felhívásnak mindig nagyon sok pedagógus eleget tesz, hozzáállásuk példamutató lehet más megyék számára is.

Az idein találkozó kiemelt pontja Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójának a sikerről szóló vetítettképes előadása volt. Az érdekes, továbbgondolásra ösztönző szakmai bemutatón elhangzott: nem szabad kikerülnünk azt a kérdést, hogy sikeres embereket nevel-e az oktatási rendszerünk, képességeket fejleszt-e vagy csak a kimeneti vizsgák letevéséhez szükséges információk megszerzését helyezi-e előtérbe? Az elhangzottakból megtudtuk: a siker többtényezős, a legfontosabb faktorai pedig a család hozzáállása, a pedagógusok munkája és hogy mindkettő valljon közös értékeket, a pályaorientáció az iskolában, az önkéntességre és a közösségre való nevelés, hiszen „közösség nélkül a siker sem siker”.

Az új tanügyi törvénnyel kapcsolatosan Lőrincz Helga alpolgármester kijelentette: körültekintően és okosan kell azt alkalmazni, mert „mi nem kell ennek a tanügyi rendszernek, de semmilyen más rendszernek sem az elszenvedői legyünk”.

Nagy Tímea, a Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő ismertette a magyar iskolákban megtapasztalt legfontosabb sikereket és nehézségeket. A legfrissebb statisztikai adatokat bemutatva a tanfelügyelő rávilágított arra, hogy a kisebbségi iskolákban nagyon alacsony a lemorzsolódási és iskolaelhagyási arány, de oda kell figyelni, mert nálunk is kezdi felütni fejét ez a probléma.

A találkozó utolsó részében kielemezték minden település specifikus helyzetét, elsősorban a beiskolázási gondokra fókuszáva, majd Nagy Tímea tanfelügyelő és Szabó Csilla Erzsébet, a Fehér megyei RMPSZ elnöke oklevéllel jutalmazta a részvevő pedagógusokat.