Továbbra is nagy népszerűségnek örvend a 2018-ban létrejött Varrd magad a viseleted projekt, melynek keretében több mint ezerhatszáz népviseletet varrtak a szilágysági magyar hölgyek. A minap a Debren köszéghez tartozó Szentkirályon csaknem 40 ruha készült, és a nagy mozgósításnak köszönhetően a dobai és a helyi gyökerekkel rendelkező zilahiak is nagy örömmel tettek eleget a kihívásnak.

A program utolsó napján a hölgyek és a gyerekek magukra öltötték az elkészült ruhakölteményeket és a helyi kultúrotthonban, mely egy hónapra varrodává változott, megünnepelték az elért sikert. Az eseményen jelen volt többek között Seres Dénes parlamenti képviselő, Katona Ibolya projektvezető, és a község elöljárói is.

Katona Ibolya elmondta, visszaemlékezve a szentkirályi kezdésre kijelentheti, anno döbbenten, ugyanakkor kíváncsian fogadták, mert nem tudták a jelentkezők, hogy mi vár rájuk, „de talán jobb is volt így, hiszen, ha tudják, lehet nem kezdtek volna bele” –fogalmazott. Utólag, ezekben a szép ruhákban viszont mindenki elmondhatja, hogy megérte a befektetett munka, idő és fáradtság. „Az, hogy magyar népviseletet hordhatunk magunkon, egy érték, és egy másik hatalmas érték, hogy ezt mi magunk, vagyis önök készítették el. Remélem, szervezhetünk majd egy olyan kiállítást, ahol ez a népviselet is kiállításra kerül. Elmondhatom, hogy ez a negyven viselet csodás teljesítmény, mert ennyit sok esetben olyan településen varrnak, ahol háromszor-négyszer többen élnek, több hölgy van. Úgyhogy hatalmas elismerés, hogy önöknél ilyen nagy tétszámban vettek részt a programban” – mondta a projektvezető, majd megköszönte Seres Dénes parlamenti képviselőnek a támogatást, mert mint hangsúlyozta, ha ő nincs mellettük és nem biztosítja az anyagi támogatást, akkor ezt a programot nem lehetne folytatni, megvalósítani, megvarrni a gyönyörű viseleteket.

Gratulált továbbá azoknak, akik vállalták a munkát, akik már vettek vagy készülnek varrógépet venni, és a jelenlévő, társaikra büszkén tekintő férfiaknak azt sugallta, hogy egy varrógép kiváló karácsonyi ajándék, ezért arra biztatta őket, lepjék meg társaikat egy ilyen hasznos eszközzel. Katona Ibolya a programmal kapcsolatban elmondta, az elmúlt időszakban a hölgyek nemcsak varrtak, hanem közösséget építettek, az együtt töltött idő alatt jobban megismerhették egymást, miközben jól érezték magukat. Azon felül, hogy a résztvevők megtanulnak varrni, és rájönnek, hogy „nem is olyan ördögtől való”, mindez egy fantasztikus hozadéka ennek a programnak.

„Egy újabb avatóünnepségen vagyunk, mert ezúttal az elkészült ruhákat avatjuk” – kezdte üdvözlő beszédét Seres Dénes parlamenti képviselő. Mint mondta, a népviselet varrása által kicsit visszatérünk a múltba, ahhoz, ami a miénk, és csak a miénk, hiszen ilyen csak a mi közösségeinkben van, és általa kialakul, valamint megerősödik a hovatartozás érzése. Egykoron a népviseletet nagyon büszkén hordták elődeink, minden településnek megvolt a sajátossága, amit most egy kicsit próbálunk egyesíteni, bár a lényeges eltérések mindenhol megmaradtak. „Sokan kérdezték más megyékből, hogyan csináljuk? Egyszerűen, válaszolom, a hölgyek varrnak, mi pedig biztosítjuk a hozzávalót, és bár eltelt jónéhány év, még mindig van rá igény, ezért minden településre elmegyünk, mert a szilágysági hölgyeink egy nagyszerű dolgot valósítanak meg, olyat, amilyen nincs egész Erdélyben, és ehhez nagyszabású összefogás és lélek kell” – mondta, hozzátéve, a jövőre nézve mindezt próbálják átadni a gyerekeknek is, hiszen ez a közösségi életnek egy nagyon fontos formája, és az elmúlt harminc évben arra törekedtek, hogy a magyar közösségek magukra találjanak, hogy élhessék saját életüket, azt, amit a múltból hoztak. Végezetül egészséget kívánt a hölgyeknek, hogy sokáig viselhessék a gyönyörű ruhákat.

A jelenlévőket Bogdán Ferenc polgármester és Tóth Sándor alpolgármester is köszöntötte, kiemelve, a szentkirályiakat ismét megmutatták, hogy össze tudnak fogni, és helyt tudnak állni, majd megköszönték mindazoknak, akik hozzájárultak a program sikeréhez, Szabó Matildnak, a program helyi kezdeményezőjének, valamint Szongoth Ildikó és Szongoth Mária varrónőknek, akik sok esetben megkönnyítették a hölgyek munkáját. Végezetül Ladányi Adolf szavalataival meghitté tette az eseményt és emelte annak ünnepélyességét.