Mit tegyünk, ha a természetet járva nagyobb mennyiségű, illegálisan lerakott szemetet találunk, például építkezési vagy lomtalanítás utáni, az erődbe, erdőszélre szállított hulladékot, amitől így akartak megszabadulni? Kinek és hogyan jelentsük? Megtalálják-e tettest? Ki takarítja el a szemetet, ha nem bukkannak az elkövető nyomára? Több megyei környezetvédelmi őrségnek és a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalnak és a Helyi Rendőrségnek tettük fel ezeket a kérdéseket. Utóbbitól megtudtuk, mindenképp érdemes bejelentést tenni, ha illegális hulladékot fedezünk fel, hiszen egy-egy szemét közé került nyugta vagy egyéb tárgy többnyire nyomra vezeti a hatóságot.

Amennyiben az erdőn, mezőn szemetet találunk, és nem két „ottfelejtett” sörösüveget, amit még mi is eltakaríthatunk, hanem akár többzsáknyi építkezési törmeléket, egyéb munkálatokból származó hulladékot, bejelenthetjük a környezetvédelmi őrségnek vagy a helyi rendőrségnek, ha az nincs, akkor a rendőrségnek. A bejelentések módját ez a rendelet szabályozza, közölte a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Őrség megkeresésünkre. Mint válaszukban írták, nem tudják figyelembe venni a név nélküli bejelentéseket és az olyanokat, ahol nem ad meg a bejelentő azonosító adatokat magáról. A bejelentésben egy rövid leírás szükséges, valamint fotók, és még GPS-koordinátákat is kérnek.

Az értesített hatóságok és intézmények a törvény értelmében 30 napon belül kell válaszoljanak a bejelentőnek. Panaszt letenni lehet emailben, postán vagy az intézmény székhelyén, közölte a hatóság. Az esetek megoldása problémafüggő, foglalkozhat vele csak a környezetvédelmi őrség, vagy a hatóság együttműködésben más intézményekkel, esetleg átirányíthatja más intézményekhez a bejelentést, tették még hozzá.

Ha nincs felelős, az önkormányzat lesz az

Amennyiben nem sikerül a hatóságoknak azonosítani a jogi vagy fizikai személyt, aki felelős az illegálisan lerakott, otthagyott hulladékért, az eltakarítása és a helyszín rendbe tétele, valamint az értékesítés, újrahasznosítás feladata és költségei arra az önkormányzatra hárulnak, amelyik területén a szemetet felfedezték. A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Őrség 2023-tól kezdődően 2024. május közepéig 208 hulladékkezeléssel kapcsolatos bejelentést kezelt, közölte megkeresésünkre a hatóság, ám arról nem adtak információt, mennyi esetben bukkantak a tulajdonos nyomára.

Az őrség ritkán találja meg a tettest

A Kolozs megyeihez képest messze kevesebb esetről számolt be a Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrség. Balla Izabella főfelügyelő kérdéseinkre válaszolva közölte: 2023 kezdetétől múlt hétig 16 szemeteléssel kapcsolatos panaszt vizsgált ki a Hargita megyei környezetőrség. Ezeken kívül a települések tisztántartásával kapcsolatos tematika során a megye összes önkormányzatát ellenőrizték, tette hozzá válaszában a főfelügyelő.  A büntetések nem kicsik. „A fent említett időszakban szemetelés témában tíz pénzbeli bírságot róttak ki a biztosok, melyeknek összértéke 212,500 lej, és két esetben tettek bűnvádi feljelentést a szakhatóság felé” – áll a kérdéseinkre küldött válaszban.

Balla Izabella főfelügyelő szerint, amikor a természetben lerakott szemétről bejelentést kapnak, igyekeznek azonosítani a tettest, de ebben nem túl sikeresek. „Elég ritkán sikerül beazonosítani a tettest az ellenőrzések során, de amennyiben ez lehetséges, a szemét mennyiségétől függően alkalmazzuk a jogszabály által előírt bírságot, ami természetes személy esetén 30 000-től 45 000 lejig terjed, jogi személyeknek 50 000 és 70 000 lej közötti, vagy bűnvádi feljelentést teszünk a szakhatóság felé” – közölte a főfelügyelő.

Úgy véli, a törvényhozó által megszabott bírságok kellő elrettentő erővel bírnak. „Alkalmazzuk is, amint sikerrel jár a tettes beazonosítása. 2023-ban a törvényhozó azon bírságok mértékét is módosította, amelyek a helyi önkormányzatok kötelezettségeinek be nem tartását bünteti, megerősítve ezzel a felelősségvállalás fontosságát” – írta továbbá Balla Izabella.

Székelyudvarhelyen nem költöttek eltakarításra 

A Hargita megyei Székelyudvarhely önkormányzata nem sokat kellett költsön az otthagyott hulladék eltakarítására a polgármesteri hivatal szóvivője szerint. Zörgő Noémi kérdésünkre elmondta, idén egy ilyen eset sem volt, tavaly pedig egy esetben szállította el a hulladékkezelő az illegálisan lerakott szemetet, de utólag kiderült, kihez tartozott. „Elvitte az RDE, a székelyudvarhelyi hulladékgazdálkodási vállalat, és utólag kiszámlázta a költségeket a tettesnek” – mondta el Zörgő Noémi szóvivő, hozzátette, megtörtént az is, hogy kiszámlázás nélkül is eltakarította a helytelenül a háztartási hulladék gyűjtőpontjánál hagyott kisebb mennyiségű építkezési hulladékot.

Azt is kifejtette, annak megelőzősére, hogy nem kijelölt helyre, illegálisan rakjon le hulladékot a lakosság, a város területén nemrég még működött egy szelektív hulladékudvar, ahol egy köbméterig szinte bármilyen hulladékot átvettek díjmentesen. „Bútort, építkezési hulladékot is átvettek, csak épp oda kellett szállítani. Azonban visszaélések voltak, ezért körülbelül egy hónapja megszűnt. Például ilyen történt, hogy egy cég elkezdte a működését, de nem kötött hulladékelszállítási szerződést, hanem ebbe a tárolóba hordta a szemetét. Kiskapuként használták a lehetőséget, ez annyira elterjedt mint jelenség, hogy nem volt fenntartható a szolgáltatás” – számolt be Zörgő Noémi.

A helyi rendőrség többnyire nyomra bukkan

A szóvivő még elmondta, a helyi rendőrség oldja meg a nem kijelölt helyen hagyott hulladékok ügyét. „Ők ügyesen vissza tudják követni a szálakat, megtalálni az elkövetőt. Előfordul nemcsak az, hogy valaki a város szélére viszi, hanem sokszor, például építkezési törmeléket letesznek a háztartási hulladékgyűjtők mellé, amit szintén nem szabad. Elég jól állunk ezeken a helyeken térfigyelő kamerákkal – és még bővülni fog a rendszer –, így a felvételek segítségével, valamint azzal, hogy belenéznek a szemétbe, és többnyire egy nyugtát, számlát legalább találnak, ami elvisz a tetteshez, sikerül is felgöngyölíteni ezeket az eseteket” – fejtette ki a szóvivő.

Illegálisan lerakott hulladék esetében 2016 januárjától mostanig 296 alkalommal sikerült beazonosítani a tettest Székelyudvarhely közigazgatási területén – közölte László Szabolcs, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség igazgatója a Maszol kérdésére. Hogy hány esetben nem, arról nincs pontos adata a helyi rendőrségnek, mondta az igazgató, de a polgármesteri hivatal szóvivőjének nyilatkozata alapján, nem sok, hisz ilyenek eltakarítására nem költött még idén az önkormányzat.

Várják a lakossági bejelentéseket

Többnyire lakossági bejelentésekből kiindulva járnak el, és mivel a hulladékgyűjtőkön kívül a városkijáratokat is ellátták kamerákkal, ilyenkor ezek felvételeivel kezdik a nyomozást, tudtuk meg László Szabolcs igazgatótól. „Megkértük a lakosságot, hogy, ha bárhol szeméthalmot látnak, azonnal szóljanak. Elég jó az együttműködés a lakossággal, amennyiben értesítenek, visszanézzük a kamerafelvételeket – hisz nagyobb mennyiséget nem lehet észrevétlenül szállítani – megpróbáljuk beazonosítani a tulajdonost, és nagy százalékban sikerül. Van, amikor nem sikerül. De ahhoz képest, ami régebb volt, nagyrészt sikerült felszámolni ezeket az illegális tevékenységeket. Felszámoltuk a szemétgyűjtők mellett a fertőzésveszélyes, időről-időre kialakult szeméthalmokat is” – számolt be az igazgató.

Elmondta, többnyire beazonosítják a szemetet szállító autót. „Több esetben volt olyan, hogy valakit megfizettek, hogy vigye oda a hulladékot, vagy a sajátja volt. Volt, aki saját területére vitte el, de még oda sem legális, ha szemétről van szó, főleg, ha nem lebomló hulladék vagy veszélyes. Ezeket minden körülmények között elszállíttattuk. Ha a tulajdonos saját költségén elvitte a megfelelő helyre, és hozott erről bizonyító okmányt, akkor akár el is tekintettünk a büntetésétől, viszont, ha nem, akkor a környezetvédelmi törvény alapján elég borsos büntetést kapott, sőt jogi személyek esetében a jármű elkobzását is lehetővé teszi a törvény, ha rajtakapjuk az elkövetőt” – magyarázta László Szabolcs.

A kint a természetben hagyott hulladék esetében egyéb vezet nyomra. „Volt olyan, hogy a gyapjút öntötte ki a juhász, beazonosítottuk, elvitte, vagy épp roncsautót hagytak ott, sikerült beazonosítani az alváza alapján többek között. A tulajdonos ezek után elvitte. Volt, hogy építkezési hulladékokat öntöttek le, és ezek között gyakran olyan dokumentumokat találtunk, ami által beazonosítottuk a tulajdonost” – fejtette ki a helyi rendőrség vezetője.

Hozzátette, a lakossági panasz után igyekeznek, hogy egy-két napon belül eltűnjön a szemét, hogy a bejelentő azt lássa, van értelme szólni, és főleg, hogy ne szennyezzen, illetve ne generáljon további szeméthalmozást a kupac. Kérdésünkre azt is elmondta, bár az őrséghez hasonlóan nekik is segít a minél pontosabb – akár GPS-koordinátákat is megadó – bejelentés, a város területét elég jól ismerik ahhoz, hogy, ha akár telefonon elmondják nekik, hol van a szemét, nem okoz gondot a helyszín beazonosítása.

A büntetésekkel kapcsolatban László Szabolcs elmondta, helyhatósági határozat szerint az illegális hulladék lerakásáért fizikai személynek 200-tól 1000 lejig terjed a bírság, és jogi személyeknek 1000-től 1500 lej-ig. Mint fennebb írtuk, az erre vonatkozó kormányrendelet értelmében nagyobbak a bírságok: akár 70,000 lej is lehet a büntetés jogi személyeknek. Hogy a helyi rendőrség mekkora büntetést szab ki, az – az igazgató szerint – függ a szemét mennyiségétől és az elkövető hozzáállásától, így kaphat csak szóbeli figyelmeztetést vagy a maximálisan kiszabható bírságot.