Szabó Ödön: a tanóracsökkentéssel, iskolai étkeztetéssel és délutáni oktatással nőne a tanítás színvonala
Heti 36-40 tanóra helyett maximum 30 legyen – ez szerepel többek között Kelemen Hunor államfőjelölt Józan ész programjában, mely az RMDSZ kormányprogramjának gerince. Hogyan lehetne ezt kivitelezni a diákok sokat emlegetett tehermentesítése érdekében, erről kérdeztük Szabó Ödön RMDSZ-es képviselőt, a parlament oktatásügyi bizottságának alelnökét. Szabó Ödön szerint e mögött az egy mondat mögött egy komplex elképzelés van, ami magában foglalja nemcsak a tanórák csökkentését, hanem az iskolai étkeztetést és ezt követően a délutáni oktatást szakemberekkel, ami az oktatás színvonalának a növekedéséhez vezetne. Az RMDSZ szerint szintet kell lépni a román nyelv speciális tanításában is. Szabó Ödön kifejtette, az irány jó ezen a téren, de további korrekciók kellenek azt tartva szem előtt, hogy a szinte teljesen magyar településen élő gyerekek is tanuljanak meg, tudjanak jól beszélni románul, ha megszólítják őket.
A prioritások között szerepel a diákok tehermentesítése is az RMDSZ Józan ész programjában, amihez a szövetség úgy formálná át az iskolai oktatást, hogy heti 36-40 tanóra helyett maximum 30 legyen, de ennél nagyobb átalakításról szól az elképzelés, ami a délutáni oktatásra és a közétkeztetésre is nagyobb hangsúlyt fektet.
Kevesebb óra délelőtt, felzárkóztatás délután
„Az RMDSZ-nek komplex csomagja van, ami azt feltételezi, hogy a gyerek bemegy az iskolába, ott délelőtt részt vesz a klasszikus órákon, majd megebédel, és utána délutáni oktatás zajlik egy más formában. Ezen a délutáni oktatáson egyrészt felzárkóztató segítséget kapnának a tanároktól azok, akik az osztály átlaga alatt teljesítenek, aki pedig kiváló teljesítményt tud nyújtani, azokat kiválósági programokba kellene vinni. Ezáltal két dolgot érnénk el egyszerre, egyrészt a gyereknek a tudása elmélyülne, másrészt az osztályátlagok egész Románia-szinten nőnének” – vázolta az elképzelést és előnyeit Szabó Ödön, a parlament oktatásügyi bizottságának alelnöke.
Hozzátette, strukturálisan kell átgondolni a rendszert, és az elképzelésük szerint egyrészt a délelőtti óraszám csökkenne, a délutáni tevékenységnek pedig nagy előnye lenne, hogy ott elkészülne a házi feladat, ugyanakkor sport- vagy kreatív tevékenységre is lehet ezeket szánni, nemcsak tanulásra. „Erre az egészre van az RMDSZ-nek egy koncepciója, ami a végén azt eredményezné, hogy a klasszikus óraszámok csökkennének az iskolában, és a terheltsége a gyereknek nem lenne olyan magas, hisz a délutáni feladatokat is szakemberek segítségével sokkal könnyebben tudná venni a diák. Ugyanakkor csökkenne a stressz például amiatt, hogy másnap tesztet ír, és nem tud neki segíteni se apa, se anya” – sorolta a képviselő.
Elmondta azt is, az ismertetett program mögött komoly szakmai munka van, és egyes elemeit már beiktatták az új tanügyi törvénybe is. Kiemelte, „kevesen tudják, hogy például kifejezetten az RMDSZ javaslata volt, és a kormánygyűlésen az utolsó pillanatban Kelemen Hunor aláírásával került be az, hogy a tananyagot a gyerekeknek a korosztályi sajátosságaihoz kell alakítani”. Fontosnak azt látja, hogy ezek után ott legyen az RMDSZ a kormányzatban, hogy a beiktatott elvek alkalmazási módszertanán is dolgozhassanak.
Újra kell gondolni a románoktatást
Mint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és államfőjelölt a program bemutatásakor kiemelte, „a román nyelv speciális oktatása mostanáig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”, hangsúlyozta, korrekciókat kell elvégezni, ha szükséges új tankönyvet is írni. Hogy miért kell más, és miért nem eleve olyan speciális módszert és tankönyvet dolgoztak ki, amilyenre szükség lenne, Szabó Ödön azt válaszolta: „mert éles a váltás”. Szerinte óriási siker, hogy húsz év után a speciális tananyag létrejött, és most ennek a korrekcióját kell elvégezni.
„Önmagában már azt elfogadtatni Romániában, hogy a kisebbség nem ugyanazt tanulja, mint a román többség, ez nekünk húsz évbe került. A többséget folyamatosan meg kell győzni, hogy nekünk nincs semmi bajunk a román nyelvvel, hisz talán nálunk jobban senki nem akarná azt, hogy a gyerekeink megtanuljanak románul, hogy ebben nem egy kisebbségi dac van, hanem egyszerűen az az élethelyzet, hogy mi itt ebben az országban úgy élünk, hogy nem használjuk napi szinten ezt a nyelvet” – magyarázta Szabó Ödön.
A speciális tantervvel és tankönyvvel kapcsolatban megjegyezte, „ez egy jó út, csak korrigálni kell tovább”, mint fogalmazott: „feje tetejére kellene egy-két dolgot állítani”. Kifejtette, a román nyelv oktatásának három alapja van: egyrészt a pedagógusokat rá kell venni, hogy alkalmazzák az új módszert, ami sok helyen nem történt meg, másik alap a tankönyv, ezek nagyon későn készültek el, és most kezdenek látszani a hiányosságaik. „Újra kellene írni a tankönyveket, az új tapasztalatokat figyelembe véve. Megbeszélni a tanító nénikkel, tanárokkal, hogy hogy kellene újraírni” – mutatott rá a képviselő. Ezeken kívül megfelelő digitális tartalmakat is kell készíteni a tankönyvekhez, emelte ki Szabó Ödön, hisz, mint mondta, „a gyerekeink az angol nyelvet nem feltétlenül az angol tankönyvből tanulják meg az iskolában, hanem olyan digitális tartalmakat találnak például a neten, amivel kiegészítik azokat a leckéket”. Úgy gondolja, mindezek mellett meg kell teremteni a román nyelvtáboroknak, cserediák programoknak a lehetőségét. „Ezek benne vannak a tanügyi törvényben, de a módszertanát ennek, hogy a kisebbségek számára az órán kívül milyen más eszközöket használnak a román nyelv elsajátítására, ezt a módszert nem dolgozták ki” – mutatott rá.
Kiemelte, pénz is lenne a román nyelv oktatására, hisz „ebben az évben a költségvetési forrásokból 10 millió lejt elkülönítettünk, pluszban szereztünk a kormányzatnak, amit a román nyelv oktatására szánhat a tanügyminisztérium. Eltelt tíz hónap, és ebből még egy lejt nem költött el a minisztérium”. Egy sor belső intézkedést is szükségesnek lát, ezekről beszéltek nemrég egy szakmai fórumon, aminek konklúzióit a pedagógusszövetség letette a minisztérium asztalára, és azt reméli, sikerül véghezvinni azokat.
Kapcsolódó
Tudjon egy normális párbeszédet folytatni románul
A legfőbb szükséges korrekciónak azt látja, hogy a kommunikációra fókuszáljon a romántanítás. „Egy olyan jellegű váltás kell, hogy meg kell értse mindenki: a kisebbségi gyerek, aki egyébként olyan helyen él, ami 90 százalékban magyar, magyar templomba jár, magyar oktatási intézményben végez, és szinte biztosan a munkahelye is nagyjából ebből a környezetből kerül ki, ha a településen marad, az ő számára a legfontosabb tartalom nem az, hogy Alexandru Vlahuță valamelyik versének a filozófiai elemzését elvégezze, hanem az, hogyha őt megszólítják, akkor tudjon egy normális párbeszédet folytatni románul, biztonsággal tudja használni a román nyelvet. Azt gondolom, hogy ez a román társadalom érdeke is. Aki ennél többet szeretne magyar gyerek lévén, az nyilvánvalóan olyan egyetemen fogja megszerezni a diplomát, ahol ez számára szükséges, és bele fogja tenni a pluszenergiát” – mutatott rá a képviselő.
Ebéddel az iskolaelhagyás ellen
Az iskolai közétkeztetés is egy fontos pillére a minőségi oktatásról szóló elképzelésnek. Szabó Ödön kiemelte, a közétkeztetés a tanügyminisztérium egyik programja, amiből törvény szerint idén már egymillió gyermeknek kellene részesülnie, de csak ennek mintegy fele kap ebédet. „A kormány, noha ígérte, nem költötte rá azt a pénzt. Ugyanakkor 2030-ra, azt írja elő a törvény, minden egyes gyerek közétkeztetési programban kell részt vegyen” – hangsúlyozta a képviselő.
Kiemelte, Románia első helyen van az iskolaelhagyások gyakoriságát tekintve, a rossz statisztika viszont nagyon sokat javult ott, ahol bevezették az iskolai étkeztetést. „Öt százalékra csökkentette a lemorzsolódást. Ha ehhez hozzátesszük a már említett délutáni oktatást a felzárkóztatással és a tehetséggondozással, akkor már egy teljesen más minőségű oktatásról beszélhetünk” – mondta Szabó Ödön.
CSAK SAJÁT