Túlszabályozott, bürokratikus rendszerben kénytelenek elboldogulni a vállalkozók, a gazdák Romániában, az alacsony béreknek pedig európai uniós összevetésben a legnagyobb az adóterhe. Akik keményen dolgoznak, tisztességesen kifizetik az adókat, munkahelyet, értéket teremtenek, folyton akadályokba ütköznek. Éppen azért, mert nagy a bürokrácia, magasak az adók, nehezen elérhetőek a támogatások.

Kelemen Hunor a Józan ész programja bemutatásakor hangsúlyozta, az RMDSZ ezen akar változtatni: csökkenteni kell a bürokráciát és kiszámíthatóvá kell tenni, egyszerűsíteni az adórendszert. Meg kell könnyíteni a vállalkozások dolgát, hogy fejlesztési pénzekhez jussanak – legyen az hitel vagy pályázat.

A program „Megbecsülést az adófizetőknek, erőt a vállalkozóknak!” című fejezete több javaslatot megfogalmaz, amik javítanák a gazdasági környezetet. A jelenlegi akadályokat, és az RMDSZ javaslatait Miklós Zoltánnal, a szövetség gazdasági szakpolitikusával jártuk körül.

Józan ész a gazdaságban

A Józan ész programjában az áll, hogy meg kell tartani az egységes adókulcsot, csökkenteni kell a munka adóját. A részmunkaidőre kirótt többletadót el kell törölni: ha 2 órát dolgozol, ne 8 óráért fizess adót. Az adóbegyűjtés hatékonyságát kell növelni, javasolja továbbá az RMDSZ. Romániában a legalacsonyabb az ÁFA behajtása. A be nem szedett összeg évente 6 milliárd euró, ami 600 kilométer autópálya ára évente. A programban az is szerepel, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét: az állami intézmények is fizessenek késedelmi kamatot, hogyha tartoznak – ne csak a polgárok és a vállalkozások. A vállalkozásoknak támogatásra van szükségük, ezeket „józan ésszel” kell adni, azoknak, akik rászorulnak, például segítségre van szükségük az uniós pályázatok önrészéhez, nem azoknak, akik trükköznek.

„Ha a vállalkozások prosperálnak, akkor az ország is előre megy. A gazdaság erősödése és a kiszámítható, méltányos adózás munkahelyeket teremt. Ha van jól fizető munkahely, akkor meg tudjunk állítani végre a kivándorlást. Érvényesüljön a józan ész a gazdaságban is!” – fogalmaz Kelemen Hunor.

Kettős mérce: az állam azonnal végrehajtja a vállalkozókat, közben késik a kifizetésekkel

Hiányzik a felelősségek közötti egyensúly: az államnak mindent szabad, mindent megenged magának, fittyet hány a vállalkozók igényeire, ezzel szemben a cégeket végrehajtják, büntetőkamatokat számolnak, ha nem fizetnek időben az államnak, mutatott rá Miklós Zoltán.

Példaként említette, hogy ha egy cég tartozik az államnak, zárolják a folyószámláját, végrehajtják a pénzt, késedelmi kamatot fizettetnek. Sok esetben a vállalkozó kell eljárjon, hogy a számláját feloldassa. A másik oldalon viszont, ha az állam tartozik a vállalkozónak az elvégzett és átvett munkálatokért, hónapokat késnek a kifizetések. Másik példa a betegszabadságok kifizetése. Ha a cég alkalmazottja betegszabadságra megy, az első öt napot a munkaadó fizeti, azon felül is kiadja a fizetést, de azt a pénzt vissza kell kapja az államtól.

Miklós Zoltán elmondta, több olyan esetet személyesen ismer, amikor a kisvállalkozó másfél éve várja, hogy az egészségbiztosító pénztár kifizesse neki a tízezer lejes tartozást, miközben egy kis cégnek ez egy hatalmas megterhelés. „Leteszik a vállalkozók a kérést, és erre fittyet hánynak. Ez sok kis cég létét veszélyezteti, munkahelyek szűnhetnek meg, közben az állam nem fizet késedelmi kamatot, és semmilyen következménye nincs annak, hogy nem fizet” – foglalta össze a szakpolitikus.

A bürokrácia és a túlszabályozás a rendszer része

Miklós Zoltán több példával is illusztrálta a bürokráciát és a túlszabályozást. Ha egy vállalkozó pályázni akar a Környezetvédelmi Alapnál napelem-rendszerre, első lépésben ki kell kérje ugyanattól az intézménytől az adóbizonylatot, hogy nincs tartozása. Majd az igazolást vissza küldeni a Környezetvédelmi Alapnak.

Szintén feleslegesnek és túlkapásnak ítéli, hogy a különböző adónyilatkozatokat elfogadják ugyan a cég könyvelőjétől digitális aláírással, de csak abban az esetben, ha a cégvezető a könyvelőt erre közjegyzőnél felhatalmazza. Ez így nincsen rendben, összegzett a közgazdász.

Csökkenteni kell a munka adóját és növelni az adóbehajtás hatékonyságát

Romániában jelenleg 41,5 százalékos a munka adója, mindenkinek a bruttó fizetéséből levonják a 25 százalék nyugdíj-hozzájárulást, a 10 százalék betegbiztosítást, és a maradék 65 százaléknak még tíz százaléka a személyi jövedelemadó. Ez Európában az egyik legmagasabb érték, az alacsony fizetések esetében pedig a legmagasabb.

Ennek a hátterében az áll, hogy több európai országban progresszív adózás van, tehát minél magasabb a fizetés, annál magasabb az adókulcs. Így előfordul, hogy a nagyobb fizetések adója magasabb mint a romániai, de az alacsony bérek esetében – ez érinti a hazai munkavállalók túlnyomó többségét – ez az adóteher nálunk a legmagasabb, részletezte Miklós Zoltán.

Az RMDSZ éppen ezért szorgalmazza a munka adójának a csökkentését. A kormány arra hivatkozik, hogy nagy a költségvetési hiány, 8 százalék körüli lesz az év végére. Az Európai Bizottságnak elküldött deficitcsökkentési terv szerint hét év alatt kell elérni a 3 százalék alatti deficitet, vagyis a költségvetési hiányt évente 0,7 százalékkal kellene csökkenteni. A munkaadóterheket csökkenteni kell, a deficit-célba úgyis bele lehet férni: egyrészt spórolni kell a költségeken, elsősorban a központi állami intézményeknél nagy a pazarlás, ott átszervezéssel lehet megtakarításokat elérni, összegezte az RMDSZ-es képviselő, aki szerint például a régiós adóhatóságra az égvilágon semmi szükség nincs. 

Hozzátette, a jövedelmeket az adóbehajtás hatékonyságának javításával lehet emelni. „Erről régóta sokat beszélünk, de semmilyen érdemi előrelépés nem történt” – mondta Miklós Zoltán.

Az áfa egyharmadát nem sikerül behajtani, ezen az nem segít, ha az áfát a jelenlegi 19 százalékról 22 százalékra emelik. Az RMDSZ meglátása szerint, folytatni kell a fekete-gazdaság visszaszorítását. Például rengeteg gyümölcs és zöldség jön be az országba számla nélkül, vagy minden utcasarkon van egy autómosó, ahol a pénzért nem számlát, hanem egy érmét kapunk.

Ezekkel kellene foglalkozni, nem azzal, hogy újabb adóterhekkel sújtsák azokat a cégeket melyek kínlódnak, fizetik adót.

Érdekünk a minél egyszerűbb adórendszer fenntartása

Gyenge az adóhivatal adminisztratív kapacitása, nincs megfelelő mértékben korszerűsítve, nincs elég adóellenőr. Éppen ezért az érdekünk, hogy minél egyszerűbb adórendszert működtessünk, ez pedig a természetes személyeknél egységes adókulcsot feltételez, kizárja a progresszív adózást, továbbá a cégeknél meg kell védeni a mikrovállalkozások rendszerét.

Romániában mintegy hatszázezer mikrovállalkozás működik, melyek a forgalom alapján jelenleg 60 ezer euróig 1 százalékos, 60 és 500 ezer euró között 3 százalékos adót fizetnek.

Ezt a rendszert kell megvédeni, hiszen minél több a mikrovállalkozás, annál egyszerűbb az adó kiszámítása, ez egy egyszerű átlátható, könnyen használható rendszer. Ha a mikrovállalkozások nagy része átmegy profitadó- fizetővé, meg kell nézni mennyi a jövedelmük, a költségeik, a profitjuk, és nyereség 16 százalékát kell befizessék adóként. Tehát átkerülnének egy sokkal szigorúbban ellenőrzendő területre, amihez jelen pillanatban nincs megfelelő adminisztratív kapacitás, mutatott rá Miklós Zoltán.

A mikrovállalatok adórendszerét és a természetes személyek egységes adókulcsát szintén meg kell védeni, hiszen Romániának ez egyik versenyelőnye a régiónak ebben a szegletében. Ezt elveszítheti, mivel az adóhivatal nincs felkészülve az átállásra.

Észszerű támogatásokra van szükségük a vállalkozóknak

A pandémia alatt és után több támogatási formát bevezettek és kipróbáltak, az egyik legsikeresebb az IMM Invest program volt, államilag garantált, kamattámogatott hiteleket kaphattak a kis- és közepes vállalkozók, idézte fel Miklós Zoltán. Az RMDSZ az ilyen típusú támogatások folytatását szorgalmazza, különösen a vállalkozók európai uniós pályázatainak a gyakorlatba ültetésére. Sok pályázat „meghal”, nem tudja a cég végigcsinálni, mert nem kap hitelt az önrészre, az el nem számolható költségekre, mondta a szakpolitikus.

Hozzátette, ki kell fejleszteni egy olyan rendszert, ami államilag támogatott és hitelfedezetű hitelkonstrukciókkal segíti ebben a cégeket.

Másrészt befektetési céllal minimis típusú állami támogatásokat kell adni a cégeknek, hogy fejlesszék a termelési folyamataikat, digitalizáljanak, vezessenek be innovatív megoldásokat, és így legyenek versenyképesebbek. Olyan kihívásokra kell állami intézkedésekkel megoldásokat találni, amelyek a vállalkozások versenyelőnyét növeli, nem „bután behelikopterezni” a pénzeket.

Az RMDSZ továbbá olyan gazdaságélénkítő intézkedéseket javasol, melyek csökkentik a régiókon, a megyénken belül kialakult egyenlőtlenségeket. „A központi fejlesztési régióban például azt látjuk, hogy Brassó, Szeben megyék fejlettebbek. Kovászna megyén belül Sepsiszentgyörgy és környéke fejlettebb mint Erdővidék. Ezért kell állami programot elindítani, hiszen a cégek nagy része nem jut uniós finanszírozáshoz” – taglalta Miklós Zoltán. Rámutatott, az uniós kohéziós alapok ezt a célt szolgálták ugyan, de nem oldották meg az egyenlőtlenségek kiküszöbölését, sőt felerősítették, és az újabb hétéves uniós költségvetési ciklus sem kínál erre megoldást.

„Szétfejlődött az ország, korrekcióra van szükség, ez csak nemzeti beavatkozással, nemzeti alapokból valósulhat meg” – összegzett Miklós Zoltán.

(Nyitókép: AdobeStock)