A magyar kormány támogatása rendületlen Románia schengeni tagságát illetően, a térségbeli migráció pedig összetett kérdés, így csak Magyarországot felelőssé tenni a bajokért „torz propaganda” - mondta a Maszolnak nyilatkozó elemző. Barabás T. Jánost annak kapcsán kérdeztük, hogy a román média egy olyan magyarországi ellenzéki portál írásának adott nagy teret, amely főleg osztrák sajtóvéleményekre alapozva Magyarország migrációs politikáját okolja Bécs Romániával kapcsolatos elutasító magatartásáért.  

A román fősodrú sajtó nagy része szinte naponta igyekszik valami olyat közölni, ami negatív színben tünteti fel a magyar kormányt és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt. A hazugságoktól a manipulatív tényferdítéseken át egészen a nyílt Orbán-ellenes propagandáig minden belefér a cél érdekében. Most különösen rákapcsolt a média egy része, mivel a bukaresti magyar-román kormányfői informális találkozó pozitív irányba lendítette a kétoldalú viszonyt, ami elfogadhatatlan a brüsszeli retorikát kritikátlanul felmondó újságíróhadnak. Szerintük - és adott esetben a szerkesztőségek mögött őrködő titkosszolgálati vonal szerint - ugyanis tilos barátkozni az „autoriter, revizionista, homofób, oroszbarát, Európa-ellenes” Orbánnal. 

A román sajtó olykor átveszi a magyar ellenzéki orgánumok írásait, majd szenzációhajhász címekkel igyekszik fokozni az Orbán-ellenes hatást. Ez történt most is, amikor végigszaladt a bukaresti szerkesztésű portálokon a magyarországi 24.hu Románia schengeni tagságáról, illetve az azt állítólag akadályozó magyar-osztrák tandemről, de főleg az ártalmas magyar migránsellenes politikáról. A cikk homályos érvelése szerint Bukarest azért nem lehet Schengen-tag, mert Ausztria a menekültkérdés megoldatlanságára hivatkozva gátolja a román csatlakozást, holott Magyarországról érkezik a Ausztriába a regisztrálatlan migránsok többsége és  Orbánék akadályozzák az uniós migránshelyzet rendezését. Logikus, nem? A ilyesfajta tématálalással egyébként főleg az osztrák ellenzéki sajtó manipulál, mivel így egyszerre sikerül támadni Karl Nehammer kancellárt és „barátját”, Orbán Viktort. 

A magyarországi portál írása arra a következtetésre jut, hogy a magyar miniszterelnök egyik legfontosabb nyugati partnere, az osztrák kancellár keresztezi az Orbán-tervet, miszerint Magyarország 2024. július 1-én kezdődő uniós elnöksége alatt igyekszik elérni Románia schengeni tagságát. Erre tesz rá egy lapáttal a romániai tálalás, amely több esetben is címben utal arra, hogy valamiféle magyar-osztrák (de főleg magyar) játszma akadályozza a román Schengen-tagságot.  

Problémák sora a migráció ügyében

Valóban Magyarország migrációs politikája okolható Ausztria Románia schengeni csatlakozását elutasító politikájáért? - kérdeztük a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjét. A kolozsvári származású Barabás T. János szerint a térségbeli migráció sokkal összetettebb kérdés, így csak Magyarországot felelőssé tenni a bajokért „enyhén szólva torz propaganda”. „A problémák sorát kezdjük onnan, hogy az EU csökkentette afrikai segélypolitikáját, Franciaország és Németország nem hajlandó biztonságpolitikáját erősíteni Észak-Afrikában és a Közel- és Közép Keleten, ahonnan a szerencsétlen migránsok jönnek. Az Egyesült Államok is egyre passzívabb ezzel a kihívással szemben. Ezen migránskibocsátó területek rendőri-katonai menedzselését lassan más hatalmak veszik át, amelyek nem érdekeltek az EU biztonságában. Nincs megoldva a görög szigetek védelme az illegális bevándorlástól, az athéni kormány szerint az EU nem ad megfelelő segítséget. A legnagyobb bolgár-török határátkelőhelynél, Kapiküle-Andreevo vámpontnál tavaly is komoly korrupciós botrány volt, a hatóságok megfelelő ellenőrzés nélkül engedtek át török kamionokat. Magyarország sem kapja meg a kért segítséget határai biztosításához ideológiai okokból az EU-s vezetőktől és az Európai Parlamenttől, pedig az európai közvélemény támogatná ezt, tehát fel lehet tenni a kérdést, ki megy szemben a közakarattal” - mondta a szakértő.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt években illegális migrációval kapcsolatos feladatok ellátására szakosodott határvadász határőrséget hozott létre, együttműködik szomszédaival, elektronikus védelmi vonala is van, és mélységben kezdte el kiépíteni ellenőrző pontjait, tehát hazugság az, hogy csak egy kerítésre bízza a schengeni védelmet. „Az is hazug állítás az osztrák sajtóban, hogy Magyarorszgá regisztráció nélkül küldi vissza az elfogott migránsokat, hiszen adataik bekerülnek a közös EU-s adatbankokba, amelyekhez a bécsi hatóságok is hozzáférnek. Ausztria és Magyarország schengeni tagok, nem várható el, hogy a közös határra kerítést építsenek. A magyar kormány minden uniós vonatkozó politikai folyamatban konstruktív módon igyekezett részt venni” - fogalmazott Barabás T. János. 

Rágalmazás ideológiai alapon

Azon kérdésünkre, hogy mi várható az Orbán-kormány részéről a román schengeni csatlakozással kapcsolatban, az elemző azt mondta: Magyarország politikai támogatása rendületlen. „Meg kellene fordítani azt a folyamatot, amely ideológiai, pártpolitikai alapon rágalmaz migráns ügyekben. Felelősségre kell vonni az osztrák média egy részét akár bírósági perrel. Legfőképp pedig a két EU-s nagyhatalom kellene kialakítson egy működő vonatkozó politikát, és ne hagyják egyedül a térséget ezzel a kihívással. Ez utóbbiról viszont kétségeim vannak, elég csak arra gondolnunk, hogy Brüsszelben és Strasbourgban igen befolyásos, többszáz millió eurós költségvetéssel működő lobbicégek vannak, amelyek az EU vezetőségére gyakorolnak befolyást, és pont a migráció kezelésének elősegítése ellen hatnak” - mondta Barabás T.  János.