„Forró nyár elé nézünk” – jelentette ki Răzvan Horga, a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér igazgatója a légikikötő utastermináljának bővítése kapcsán. A nagyszabású beruházást ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a kivitelezéskor nagy iramot kell diktálniuk, mivel év végéig végezniük kell a fejlesztésekkel.

Arról már beszámoltunk, hogy a repülőtéren tervezett fejlesztéseket részben uniós, részben kormánytámogatásból finanszírozzák, de a kivitelezés megvalósulása érdekében a Bihar Megyei Tanács is hozzájárul a 240 millió lejre rúgó költségekhez. Călin Gal, a tanács alelnöke szerdán kifejtette: gazdasági fejlődést céloznak a megye számára, amelynek alapfeltétele az infrastruktúra. Emiatt párhuzamosan dolgoznak a közúti fejlesztéseken, Biharpüspökiben a vasúti teherforgalom számára alakítanak ki egy csomópontot, míg a légiforgalom terén a reptér bővítése és korszerűsítése illeszkedik elképzeléseikhez.

Az utolsó lehetőséget használták ki arra, hogy ez utóbbit uniós támogatásból oldják meg, a nagy beruházások finanszírozási programjában ugyanis a továbbiakban már nem lehet ilyen jellegű munkálatokra pályázni. „Tavaly ősszel vágtunk bele. Felszálltunk az utolsó támogatási vonatra, ez volt az utolsó esély, hogy a jövő számára fejlesszük a repülőteret” – ecsetelte Horga.

Úgy a reptérigazgató, mint a megyei tanács elnöke kiemelték, hogy a finanszírozási időszak az év végén lezárul, ezért addig a munkálatokkal is végezni kell. „Nem szeretnénk elbukni a pénzt” – mondta Gal, hozzátéve, hogy emiatt „óriási felelősség” nehezedik a kivitelezőre.

Júniusban kezdenék a munkát

A három cégből álló konzorcium vezetőjeként, a SSAB vállalat képviselője, Gabriel Nistor is elismerte, hogy nagyon rövid határidővel dolgoznak, de bízik abban, hogy gyorsan megkapják az építkezési engedélyeket. Jelenleg a tervezési fázisban vannak, de becslése alapján azt még május során befejezik, hogy június második felétől már a gyakorlati munkálatok is elkezdődhessenek.

Ionuț Boldan, a projekt menedzsere emlékeztett arra, hogy a légikikötő terminálját 2925 négyzetméterről 12 500 négyzetméterre bővítik. Az új épületek legfennebb tíz méter magasak lesznek, a tulajdonképpeni utasterminál mellett kereskedelmi egységeket és irodahelyiségeket is kialakítanak, továbbá mindent digitalizálnak, hogy hatékonyabbá tegyék az ügyintézést.

Arról már beszámoltunk, hogy 400 utas egyidőben történő kiszolgálása a cél a schengeni övezet számára, és ugyancsak 400 utas a nem schengeni övezetre. Horga reményei szerint erre igény is lesz, ugyanakkor a légitársaságokkal zajló tárgyalásaikról nem nyilatkozott. Attól amúgy Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke is elzárkózott, amikor napokkal ezelőtt érdeklődtünk nála a nevében nemzetközi, de a gyakorlatban szegényes járatfelhozatalt kínáló reptér szolgáltatásainak bővítésére irányuló kilátásokról.

Összeköttetésben a közúti forgalommal

Lapunk érdeklődésére Horga azt mondta: jelenleg nagyjából egy repülőnyi, azaz 200 utas az általános forgalmuk, de a járatok egymásra tevődése esetén ez a szám magasabb. Emiatt is okoz majd némi kényelmetlenséget a bővítési munkálat, de fontosnak tartották, hogy – különösen a nyári szezon idején – nyitva tartsanak. Több charterjárat is landol a váradi légikikötőben, ugyanakkor a belföldi járatok mellett a GoToFly az AeroItalian keresztül az olaszországi Forliba működteti menetrendszerinti járatát április óta.

A reptéri munkálatok idején a régi terminált ideiglenesen átalakítják, és az eddigi VIP részleget is arra használják majd, hogy a bejövő, illetve kimenő forgalmat kezelni tudják. Az utasterminál bővítésével párhuzamosan a leszállópályát és a parkolót is kibővítik. Közvetlen összeköttetést alakítanak ki a majdani Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi úttal, mint ahogyan az autópályára is fel lehet majd jutni a repülőtérről. Gal szerint ez növeli majd az esélyeket új járatok kialakítására. Hozzátette azt is, hogy a légikikötő önfenntartósága is szempont volt a projekt kidolgozásakor, így négy szivattyú biztosítja majd a termálvizes fűtést és napelempark is hozzájárul majd az energiahatékonysághoz.

Próbálkozások időszaka

Horgával beszélgettünk, arról is, hogy a nagyváradi repülőtér miért nem tud a gyakorlatban is nemzetközi légikikötővé válni, miért nem sikerült kialakítani egy stabil járatkínálatot. Az igazgató meglátása szerint, a legjobb lehetőség akkor volt, amikor a fapados járatokat kínáló társaságok megjelentek a romániai piacon. „Közvetlenül azután, hogy Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Akkor volt lehetőség a reptereket fejleszteni” – idézte fel. Hogy ezt Nagyvárad miért nem tudta kihasználni, azt szerinte ő nem kommentálhatja, arra viszont rámutatott, hogy az elmúlt időszakban több próbálkozást is tettek annak érdekében, hogy felélénkítsék a forgalmat. „Volt ugyanakkor a koronavírus-járvány, ami felborította a fejlesztési terveinket” – fűzte hozzá. Kifejtette: a kis reptereknek el kell jutniuk odáig, hogy a légitársaságok megismerjék és a helyiek is megszokják a gondolatot, hogy repülővel is lehet utazni. „Ismételt próbálkozások időszaka ez. A cél egyértelműen az, hogy életképes legyen a reptér. Sok kezdeményezés van, de csak konkrétumokról beszélünk. Gyakorlatilag ma arra készülünk az infrastruktúrával, amire a felméréseink alapján a jövőben szükség lesz” – ecsetelte Horga. Úgy véli, hogy a fejlesztések és a beruházások a váradi reptérre terelik majd a figyelmet, érdekessé teheti a légitársaságok számára.

Később indultak, de vannak lehetőségek

A reptér igazgatójának elmondása alapján az utasszám meghaladta azt az átlagot, amit a első működési periódusban vártak. „A járatok kiépítéséhez idő kell, viszont nálunk mindegyik járaton egészséges volt forgalom. Ez bizakodóvá tesz, és komoly érvet is jelent a légitársaságokkal folytatott tárgyalásaink során” – mondta.

Korábban többször is felmerült, hogy a debreceni repülőtér közelsége befolyásolja negatívan a váradi légikikötő járatfelhozatalát, ugyanakkor a Szebeni és a Kolozsvári reptér a földrajzi közelség ellenére sem nyomja el egymást. Ezzel kapcsolatban Horga kiemelte, hogy az autópálya kiépítése előtt azért a távolság elég nagy volt a kolozsvári és a szebeni repterek között, ez pedig nagyon sokban segítette utóbbi növekedését. Ahhoz hozzájárultak turisztikai tényezők is, hiszen volt többek között Európa kulturális fővárosa is, ami jelentősen hozzátett a légiforgalmához. „Sajnos, az autópálya miatt már csökken a forgalmuk, némiképp az észlelhető, hogy az Kolozsvár felé terelődik. Hasonló a helyzet Marosvásárhely esetében is” – mutatott rá.

Kiemelte ugyanakkor, hogy minden egyes repülőtérnek megvannak a saját maga sajátosságai és előnyei. „Nagyvárad valóban földrajzi közelségben van Debrecenhez, illetve Magyarországhoz, de a nyugat közelsége voltaképp előnyt is jelenthet. Nekünk az a fontos, hogy a nagyváradi, illetve a Bihar megyei lakosság szükségleteire válaszoljunk, és ha az ő igényeiket ki tudjuk szolgálni, akkor a térség elegendő forgalmat tud majd biztosítani ahhoz, hogy jól legyünk és ne legyen konkurenciális probléma Debrecennel. Mi később indultunk, de a nagyváradi reptérnek megvan a maga piaca, lehetősége, és lesznek járatok. Előfordulhat, hogy néhány járat megtalálható Debrecenben is, de a felmérések alapján a térségünk forgalma elégendő, hogy jó legyen mindenkinek” – summázta Horga.