banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Reménysugár: van esély, hogy csak erdélyi megyékben javítsák a magyar érettségizők dolgozatait

Bizakodó Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, hogy mégsem lesznek a digitális javítás áldozatai az idei magyar érettségizők. A Maszol megkeresésére elmondta, azon dolgoznak, hogy orvosolják a problémát, és a magyar diákok dolgozatai ne kerüljenek olyan javítótanárhoz, aki a többségi mércével mér, és nem érti, esetleg miért szegényesebb a magyar érettségizők román szókincse.

Eddig is a magyar érettségizők dolgozatait az erdélyi megyékben értékelték, arra törekszünk, hogy ez az idei vizsgán is így történjen. Bizakodom, hogy sikerül ezt elérni” – mondta Kallós Zoltán. Hozzátette, ez az utolsó évfolyam, akik még a román diákokkal azonos tanterv alapján tanulják a román nyelv és irodalmat, és a vizsgán is azonos tételeket kell megoldjanak. Jövőre már azok a diákok érettségiznek, akik a sajátos tanterv alapján tanulták a románt, így a dolgozataikat azok a pedagógusok fogják értékelni, akik ez szerint tanítottak.

Illusztráció: Gábos Albin

Így az idei érettségizők esetében kell megoldani, hogy a digitális értékelő rendszerben a beszkennelt dolgozataikat ne az egész országba osszák szét, hanem csak az erdélyi megyékben tanító pedagógusok között.

Kallós Zoltán elmondta, azzal érvelnek, hogy ez nem méltánytalanság a többségi diákokkal szemben, hiszen eddig is csak az erdélyi megyékben javították a magyar diákok dolgozatait, és románból úgyis elmaradtak az eredmények a román anyanyelvűekhez viszonyítva.

Másrészt azzal érvelnek, hogy minden pedagógus az órakeret 75 százalékát a tanterv lefedésére kell használja, ám 25 százalékkal saját belátása szerint sáfárkodik. A román anyanyelvű diákok esetében ezeket az órákat plusz felkészítésre használhatják, ám a kisebbségi diákok esetében felzárkóztatásra, például a román szókincsük bővítésére.

Ebből a megközelítésből indokolt, hogy idén is olyan pedagógusok értékeljék a kisebbségi diákok román dolgozatát, akik értik, hogy egy teljesen magyar közegben élő érettségizőnek miért szegényesebb a román szókincse, mint annak, akinek román az anyanyelve. Tehát nem azért, mert nem tanult, nem akarta, hanem egyszerűen azért, mert a még idén érvényben levő módszerrel ezt a szintet sikerült elérnie” – fejtette ki a szakpolitikus, aki bízik benne, hogy ezt sikerül elérni.

A román diákok is gyengébben teljesítenek az anyanyelv vizsgán – állítani kell a tételek nehézségi szintjén

Kérdésünkre Kallós Zoltán arra is kitért, visszamenőleg tapasztalható, hogy a román nyelv és irodalom vizsgán még a román anyanyelvű diákok is gyengébben teljesítenek. Míg a magyar tagozaton tanuló diákok az anyanyelv-vizsgán 90 százalék felett teljesítenek sikeresen, addig a román diákok mintegy hetven százaléka éri el saját anyanyelvéből az átmenő szintet. Az idei próbavizsgákon még jobban visszaesett az átmenési arány.

Fotó: Pexels

A próbavizsgák kiértékelése után készülő jelentések alapján, a vizsgatételeket szerkesztők is el kell gondolkodjanak, és esetleg állítsanak ezek nehézségi fokán, szögezte le az államtitkár. Hozzátette, a tételek eddig is összhangban voltak a tantervvel, nem az a cél, hogy lebutítsák, eljelentéktelenítsék az érettségi vizsgát, ám annak valós képet kell nyújtania a diákok tudásáról. Abban reménykedik, ez is pozitív irányba fog változni.

A próbavizsgák eredményének értékelése után, mindenkinek van feladata

A digitális javítás éppen a próbavizsgák eredményének kiértékelése szempontjából hasznos, hiszen tanintézetekre lebontva tudnak elemzéseket készíten, mutatott rá Kallós Zoltán. Emlékeztetett, a diákok szempontjából valójában nem változott a próbavizsgák menete, ám az értékelés szempontjából igen, hiszen a dolgozatokat az osztálytermekben, a diákok jelenlétében beszkennelték, és egy platform segítségével osztották szét a javításra bejelentkező tanárok között.

Illusztráció: Pexels

A tanfelügyelőségek, a tanintézetek, az iskolaigazgatók, a katedrafelelősök, a szaktanárok az elemzések alapján pontosan be tudják azonosítani a hiányosságokat. Például egyértelműen kiderül, ha egy osztályban a román nyelv és irodalom vizsga második feladatának egyik alpontját a diákok többsége nem oldotta meg helyesen. Így az érintettek eldönthetik, mit kell jobban fejleszteni a nyári vizsgáig, milyen plusz beavatkozásokra van szükség, hogy pótolni lehessen a hiányosságokat. Például a választható tantárgyak esetében is kivételesen gyenge eredmények születtek a próbaérettségin, ám ennek a hátterében valószínű az áll, hogy a szimulálást korábban szervezték meg, mint az előző években, és a tizenkettedik osztályosok még nem ismételték át a kilenc-tizedikes anyagot.

„A problémák sokrétűek, de arra is jó volt a digitális értékelés, hogy minden szereplő látja az elemzések alapján, mit kell változtatni. A tételeket is hangolhatják, akik összeállítják majd a nyári vizsgára. Az összegzések alapján mindenkinek van feladata” – szögezte le Kallós Zoltán. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sok éves tapasztalat azt mutatja, a próbavizsgák eredményei általában „köszönőviszonyban” sincsenek az élesben történő vizsgák eredményeivel, azért is mert gyakran a diákok a szimulálást nem veszik annyira komolyan.

Amint arról beszámoltunk, a próbaérettségin országos szinten a végzős tanulók alig 60 százaléka érte el az 5-ös osztályzatot román nyelv és irodalomból, vagyis a román anyanyelvű tanulóknak is nehézséget okozott a próbavizsga. Székelyföldön rosszabbak az eredmények. Románból a Hargita megyei diákok teljesítettek leggyengébben, a tizenkettedikesek alig 27 százaléka kapott átmenő jegyet. Kovászna megyében a végzősök 40 százaléka, Maros megyében 47 százalék vizsgázott sikeresen románból.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?