Soha ilyen gyenge eredmények nem születtek a próbaérettségi román vizsgáján mint idén, és ez megismétlődhet az érettségin is, ha nyárig nem sikerül módosítani a kisebbségi diákok számára méltánytalan és hátrányos javítási módszeren, állapította meg Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő.

Kiss Imre hétfőn, sajtótájékoztatón elemezte a próbaérettségit, külön kiemelve a román vizsga gyenge eredményeit. Elmondása szerint értelmetlen összehasonlítani a tavalyi és idei próbaérettségi eredményeit, mert időközben történt egy lényeges változás: idén digitalizált rendszerben javítják a dolgozatokat, vagyis a beszkennelt dolgozatokat szétosztják az egész országban a javítótanárok között.

Eddig a háromszéki érettségizők dolgozatait a környező megyékbe vitték javítani, így a tanárok tudták, hogy kisebbségi gyerekekről van szó, akiknek szókincse nem hasonlítható össze a többségi tanulókéval. Idéntől viszont a számítógép elküldhette például egy slatinai tanárnak, aki soha nem tanított magyar diákokat, és a dolgozaton nincs megjelölve, hogy kisebbségi diáké, ezért értelemszerűen azokéval hasonlítja össze, akik anyanyelvi szinten beszélik a románt, magyarázta a rendszer hátrányát Kiss Imre.

Méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerültek az idei magyar érettségizők

Országos szinten a végzős tanulók alig 60 százaléka érte el az 5-ös osztályzatot román nyelv és irodalomból, vagyis a román anyanyelvű tanulóknak is nehézséget okozott a próbavizsga. Székelyföldön rosszabbak az eredmények. Románból a Hargita megyei diákok teljesítettek leggyengébben, a tizenkettedikesek alig 27 százaléka kapott átmenő jegyet. Kovászna megyében a végzősök 40 százaléka, Maros megyében 47 százalék vizsgázott sikeresen románból.

Eközben a háromszéki végzősök a többi tantárgyból hozták az elmúlt évekéhez hasonló, esetenként jobb eredményt. A szaknak megfelelő kötelező tantárgyból 66,4 százalék vizsgázott sikeresen, a választott tantárgyból 74 százalék-, míg magyar nyelv és irodalomból 89,43 százalék írta meg az átmenő jegyet, mutatott rá Kiss Imre.

Gond az, hogy Háromszéken a 811 magyar tagozatos diákból alig 206 kapott románból ötösnél nagyobb jegyet, 111 tanuló dolgozatát értékelték 5 és 6 között és mindössze 32 végzős kapott hetesnél nagyobb osztályzatot. Magyar tagozaton tehát alig 25,40 százalék a románból sikeresen próbavizsgázók aránya.

Eközben a 388 román tagozatos diákból 275-nek van ötösnél nagyobb jegye és 89 végzős kapott hetesnél nagyobb osztályzatot. A háromszéki román diákok 70,88 százaléka ért el átmenő jegyet románból, ami magasabb mint az országos átlag.

Miközben Kovászna megyében kétszer több magyar diák vett részt a pótérettségin mint román tanuló, jó jegyet messzemenően több román anyanyelvű tanuló kapott mint magyar, mutatott rá Kiss Imre. Ez azt jelenti majd, hogy a legjobban tanuló magyar végzősök is hátrányban lesznek majd az egyetemi felvételin a román anyanyelvű társaikkal szemben, azokon a szakokon ahová az érettségi átlag alapján lehet bejutni. Mindez a javítási rendszer következménye, ami méltánytalan az idei végzősökkel szemben, mondta a főtanfelügyelő.

A politikum közbejárását kérik a méltányosabb javítási rendszerért  

A háromszéki főtanfelügyelő szerint a székelyföldi magyar diákoknak – bármennyire jó tanulók legyenek – nem anyanyelve a román, sőt legtöbb esetben csak az iskolában találkoznak a román nyelvvel, így szegényesebb a szókincsük, felcserélik a szórendet, egyeztetési hibákat követnek el, ami a román diákok esetében nem fordul elő.

E tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak a székelyföldi tömb magyarságban élő végzősök, hiszen az interetnikus környezetben élő magyar diákok is más nyelvi környezetben nőnek fel, jobban beszélik a román nyelvet. Hiába ugyanaz a tananyag a román és magyar tagozaton, az idei tizenkettedikes kisebbségi diákok a digitális javítási rendszer miatt egyértelműen méltánytalan és hátrányos helyzetbe kerültek, mondta Kiss Imre.

Magyarázata szerint érettségi szempontjából az idei végzősök az áldozati generáció, hiszen akik jövő évben érettségiznek, már speciális tanterv szerint tanulják a románt, így az érettségin az ő dolgozataikat csak olyan javító tanároknak küldik majd el, akik a sajátos tanterv szerint tanítanak és a vizsgatételeik is sajátosak lesznek, tehát a javító tanár látja, majd, hogy azt magyar diák írta, mondta Kiss Imre.

A háromszéki főtanfelügyelő szerint a tanfelügyelőség elküldi az elemzését és javaslatait az oktatási minisztériumba, várhatóan a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) is megfogalmazza álláspontját, de legfőképpen a politikum tudna segíteni, hogy legalább azt elérjék, hogy a nyári érettségin abba a 4-5 megyébe kerüljenek a magyar végzősök román érettségi dolgozatai, ahol a tanárok tanítanak kisebbségi diákokat így javításkor empatikusabbak, mondta Kiss Imre.