A sztereotípiák alapján a nők konzervatívabbak, a férfiak pedig inkább liberálisok, ám az utóbbi években végzett kutatások ezt a fiatal generáció esetében cáfolják. A fiatal nők egyre inkább liberális nézeteket vallanak, míg a férfiak egyre konzervatívabbak, ezt a tendenciát Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is dokumentálták. Abban egyetértenek a szociológusok, hogy a fiatalabb generációk, nemtől függetlenül, már nem illenek bele az eddig ismert és vizsgált mintákba, a változás a szélsőséges pártok iránti érdeklődéssel is együtt érkezik. Ezt jártuk körbe kolozsvári szociológussal, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatójával.

A fiatal nők liberálisabb, a férfiak konzervatívabb nézeteket vallanak

Világviszonylatban megfigyelték, hogy a fiatalok körében a férfiak és a nők között ideológiai különbségek alakultak ki, a hölgyek liberálisabb, míg a férfiak konzervatívabb nézeteket vallanak, de az is kiderült, a fiatalok másként szavaznak, mint az előttük járó nemzedékek, mutatott rá Veres Valér. Hozzátette, bár az okokat vizsgálják, egyértelmű válaszok nincsenek, csak feltételezések a jelenség hátteréről.

A nők egyre inkább tudatában vannak, hogy a társadalomban tovább görgetődnek a nemi egyenlőtlenség bizonyos formái, még akkor is, ha jogilag az egyenlőség deklarált. A tényleges egyenlőségért még tenni kell, az újító szándék pedig a liberalizmussal kapcsolódik össze, nem pedig azzal, hogy a meglevő állapotokat konzerváljuk, részletezte a szakértő. A fejlett világban a nők többsége érettségizett, egyetemet végzett, még Romániában is meghaladja arányuk az ötven százalékot a legalább érettségivel rendelkező fiatalokon belül, ez elég fajsúlyos arány, hogy a meglátásuk érvényesülhessen. Az iskolázott nők pedig beleütköznek az „üvegplafonba”, érzékelik a láthatatlan akadályokat, például hogy egy adott pozíción felül már nehezen jutnak, a nagyvállalatok csúcsvezetésébe, a legfontosabb politikai tisztségekbe nehezebben kerülnek be. Ez fontos tényező lehet az ideológiai nézeteik kialakulása során, mutatott rá a szociológus. Ugyanakkor kifejtette, vannak országok, például az észak-európaiak, ahol ez a probléma az elmúlt években megoldódni látszik, a parlamentekben, kormányokban már negyven százalék feletti arányban vannak a nők.Másrészt a fiatal férfiak hajlamosabbak a konzervativizmusra, a nemzetközi felmérésekben megtalálható arra vonatkozóan néhány utalás, hogy ez a feminista törekvések és más kisebbségi csoportok érdekérvényesítő törekvéseinek bumeráng-effektusa: a férfiak egy része attól tart, hogy romlanak az esélyei például a jól fizetett állások, a hatalmi pozíciók megszerzését illetően. A hagyományos férfi viselkedési modell válságba került, már nem a kőkemény, érzelmeit soha ki nem mutató, nem síró, mindent megoldó férfi a minta, ám egyelőre nem körvonalazódik helyette másik, a férfiak és a nők sem elégedettek azzal, ha a férfi éppen úgy viselkedik, mint egy nő. Ez a bizonytalan helyzet a férfiak egy részénél azt a hatást váltja ki, hogy visszatérnek a múltba, a még fennálló mintát találják megoldásnak, részletezte a szociológus.

Ezért azok a politikai pártok, melyek beleakaszkodnak a hagyományos modellekbe, mint Romániában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) erősíthetik a férfiak hajlandóságát, hogy rájuk szavazzanak.

Az ideológiai különbség akadályozhatja a párválasztást?

Kutatók egy része annak a veszélyét is felveti, hogy az egyre nagyobb különbség fiatal nők és férfiak ideológiai preferenciái között a párválasztást is akadályozhatja. A nyugat-európai férfiak közül vannak akik Kelet-Európából, vagy Kis-Ázsiából keresnek feleséget, mert a saját országukban élő nők többsége a meglátásuk szerint „túl liberális” és nem akarja követni a hagyományos nemi szerepeket. Például Olaszországban újszerű a nemi szerepek kiegyenlítődése, az olasz nők viszonylag későn kerültek be a munkaerőpiacra. A mai fiatalember édesanyja lehet még háziasszonyként élte le az életét, miközben a potenciális feleség-jelöltek már mind dolgoznak.A férfiak közül nem mindenkinek sikerül kezelni a jó házasság modell, a férfi- női viszony változásait, mondta a szociológus. Ugyanakkor nem gondolja, hogy a politikai opciók közötti hangsúly-különbségek túlzott gondot okoznának a párválasztás vonatkozásába, ráadásul ezek a különbségek idővel csökkennek, hiszen a fiatalok együtt szocializálódnak, ugyanazok a hatások érik őket, ugyanazokat az információs forrásokat használják. Vannak időszakok amikor a különbségek kiéleződnek, majd valamennyire kiegyenlítődnek.

Az biztos, hogy a posztmodern férfi ideál-típusa alakulóban van és nem egyértelmű, hiszen a „hagyományos” minden szempontból túlhaladott, de az újról nem tudjuk, milyen legyen. Ennek kialakítása a jövő kihívása, mondta Veres Valér

Változnak a fiatalok politikai preferenciái

A romániai helyhatósági és európai parlamenti választások előtt egy IRES-kutatás kimutatta, hogy a fiatal férfiak nagyobb arányban szavaznának az AUR-ra, mint a fiatal nők. Ugyanakkor a kutatás azt jelezte előre, hogy a fiatalok összességében nagyobb arányban szavaznának az AUR-ra, ám végül a 16 százalékos választási eredménye tükrében már nem mondható el, hogy a fiatalok nagyobb arányban csapódtak a szélsőséges pártokhoz, vont mérleget az egyetemi oktató.

Európában vannak ugyan ilyen megfigyelések, de a palettán többféle radikális párt van, melyek a fiatalok körében jobb eredményeket tudnak elérni: a szélsőséges nacionalista, rendszerellenes pártok, sőt a zöld pártok, hiszen a fiatalok körében erős az alternatív gondolkodás, a posztmateriális értékrend, a természetvédelem felülértékelődik.

A fiatalok egyrészt liberálisabbak, mint az össznépesség, így a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), de az Egyesült Jobboldali Szövetség is átlagon felüli eredményeket érhet el körükben. Ugyanakkor az összes fiatalon belül a radikalizmus is lehet átlagon felüli, a szélsőségek jobban meg tudják ragadni őket. Ez a rendszerellenességgel is magyarázható, például sok európai országban megfigyelhető, hogy a társadalmi érvényesülésnek generációs akadályai vannak, a munkaerőpiacra való belépés nehézkes és késleltetett.

Ezek az elemek Romániában is tetten érhetőek, a lányok közül többen szimpatizálnak a liberálisokkal, a fiatal férfiak az AUR-al, az USR pedig a fiatalok körében mind a két nemnél egyforma arányban népszerű.

Új elemként, világviszonylatban, de nálunk is megfigyelhető, hogy a fiatalok körében erősödik egy újfajta baloldali szimpátia, ami reakció a neoliberális ideológia és világrend előretörésére, dominanciájára, ami inkább az észak-atlanti világban van jelen: bizonyos fajta egyenlőtlenségek hangsúlyosabbak, több kutatás rámutat, hogy az elit vagyonának a koncentrációja növekedett. Másrészt Közép-, és Kelet- Európában a mai fiatalokat már nem fogják vissza a baloldali nézetektől a kommunista időszak tapasztalatai, megélései. A középgenerációkban, idősebbek körében ezek az eszmék ambivalens érzelmeket keltenek, mert a kommunizmus alatt sok baloldali gondolat előtérbe került, de sokat nem sikerült érvényesíteni, és akik azt megélték, rossz tapasztalatokkal maradtak, mutatott rá Veres Valér. A fiatalok ettől a tapasztalattól részben mentesek, másfajta lendület és optimizmus van bennük a baloldali eszmék iránt: az egyenlőség, az esélyegyenlőség, a nagy egyenlőtlenségek eltüntetése vonzza őket. Az már politikai ideológiai kérdés, hogy a társadalom fejlődésének pozitív ösztönzést ad-e, ha nincsenek nagy jövedelmi eltérések. Vannak akik Amerikából kiindulva amellett érvelnek, hogy a nagy egyenlőtlenségek alapvetően éppen a fejlődést ösztönzik.

Be kell vetni az újszerű eszközöket a politikai kommunikációba!

Veres Valér arra is felhívta a figyelmet, több kutatás kimutatta, hogy szélsőséges pártok a botrányos kis-videóikkal esetenként nagyobb sikerrel kommunikálnak a Tik-Tokon, mint a hagyományos pártok, melyek kiegyensúlyozottabb üzeneteket fogalmaznak meg. A Tik-Tok kommunikációs stílusa viszont visszaköszön a fiataloknál. Ezzel egyértelműen foglalkozni kell, hiszen fontos, hogy az üzenetek minden irányból eljussanak a fiatalokhoz, ezek ismeretében tudjanak mérlegelni. Ezt már Romániában is kezdik felismerni a nagy pártok. Az elemzők és a politikai szereplők folyamatosan kell foglalkozzanak ezekkel a trendekkel, hiszen a népesség politikai kultúrája és magatartása idővel változhat idővel, az iskolázottsági szint, az információszerzés módja is módosul. Oda kell figyelni arra is, hogy a Tik-Tokról való tájékozódásnak milyen torzító hatásai lehetnek. Viszont nem jelenti automatikusan azt, hogy a fiatalok több információk birtokában változtatnak a nézeteiken, így is megtörténhet, hogy más pártokat támogatnak nagyobb arányban mint az előző generációk, hívta fel a figyelmet a Veres Valér. Mint hangsúlyozta, ennek is vannak történelmi előzményei, például a 19. századi konzervatív pártok, melyek a premodern világot akarták fenntartani a politikában, kihulltak a palettáról, megszűntek.A politikában vannak trendszerű változások, melyek egyértelműen a társadalom fejlődésével egy irányba mutatnak de az tény, hogy az információt minden irányból el kell juttatni, a kiegyensúlyozottabb pártok részéről is, hiszen sok esetben a radikális, szélsőséges pártok hatalomra jutása válságot okozhat. Normális körülmények között a nagyon szélsőséges pártokat a demokratikus rendszer megpróbálja kontroll alatt tartani, de ez nem mindig sikerül, erre példa Hitler hatalomra jutása, ami a német demokrácia kudarca volt, taglalta Veres Valér. Meglátása szerint, az újabb eszközöket is be kell vetni a politikai kommunikációba, és meg kell találni a az arányos, kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a módozatait.