„Passzív ellátás”: a szociális ellátórendszer jelenleg a munkakerülést támogatja leginkább

Az elmúlt években megnőtt a rászorulók, és azon gyermekek száma, akiknek szociális szolgáltatásokra van szükségük. A közösség egy része elöregedőben van, ezért a szociális problémákra mielőbb eredményes és gyors megoldást kell találni. Mindebben nagy szerepet kapnak az önkormányzatok, a civil szervezetek és egyházak.

Makkai Péter, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára, aki lelkészként 20 éve a szociális szférában dolgozik, és a Diakónia Alapítvány Kovászna megyei alapítója, e témában tartott tájékoztatást a Szilágy megyei polgármestereknek, szociális szolgáltatást nyújtó vezetőknek, hogy a jövőben minél hatékonyabban dolgozhassanak, és megoldást találjanak a felmerülő problémákra, hiszen intézményes és finanszírozási gondok vannak e téren.

Seres Dénes parlamenti képviselő elmondta, az önkormányzatoknak fontos szerepük van e területen a problémák kezelésében, „hiszen a mi időseink, gyermekeink részesülnek ezekből a támogatásokból, és mi vagyunk azok, akik segíthetünk, ezt pedig úgy kell megszerveznünk, hogy eredményesek legyünk a jövőben”.

Romániában nem kis összeget fordítanak szociális támogatásokra, Szilágy megyének havonta 5 millió eurót utal az állam a megyei ellátottak számára, viszont ennek elosztása nem a megfelelő módon történik – hangsúlyozta a képviselő, mert mint mondta, többnyire nem a rászorulók, a betegek, a sérültek kapják a szükséges támogatást. Nagyon sok esetben a segély a munkakerülést támogatja, munkaképes emberek támaszkodnak erre, ebből akarják eltartani családjukat, miközben ez nem a társadalom, hanem a családfő feladata. Az országban a rendszerrel van baj, ezt kell átszervezni, mert bár a támogatás jelentős, az elosztás módját megfelelően kell kidolgozni.

Makkai Péter államtitkár tájékoztatta a szilágyságiakat | Fotó: Kulcsár Mária

Makkai Péter államtitkár kiemelte, megérett a helyzet a romániai szociális szféra megváltozására, hiszen a jelenlegi ellátás „passzív ellátás”, mert ha valakinek szociális jellegű gondja van, bemegy az önkormányzathoz, elmondja problémáját, és ismertetik, hogy a jelenlegi törvények szerint milyen segélyre jogosult. Jelenleg 40 féle segélyt nyújt a román állam, a hosszú éveken keresztül kapott támogatás sok esetben nem elég az egyén talpra állásához, mégis az állam keveset költ a szociális szolgáltatásokra, szolgálatokra, otthoni gondozókra, szociális konyhára, olyan nappali központra, ahol a fogyatékkal élő megtanulná az önállóságot. A fogyatékkal élőknek egy idő után a szülei megöregednek, nem tudnak már róluk gondoskodni, ezért többnyire intézménybe kerülnek, ez sokba kerül, viszont ha időben felkarolnák, akár még dolgozhatna is. A jövőben változásra van szükség lélekben, koncepcióban, gondolkodásban egyaránt, és olyan emberekre, akik ezt a rendszert működtetni tudják, és ez elsősorban nem pénzkérdés – fejtette ki az államtitkár.

„Ha megnézzük, hogy a megyei tanács a költségvetésének közel 60 százalékát szociális ügyekre költi el, hogy az állam hatalmas összeget fordít a szociális gondozásra, azt kell mondanunk, hogy elsősorban nem a pénzhiánnyal van baj, hanem azzal, hogyan osztjuk szét, mire jut és mire fordítunk igazából figyelmet” – emelte ki az államtitkár.

A nagy változásokat nem csupán elindítani, hanem fenntarthatóvá is kell tenni. A rendszer csak partnerségben működik a leghatékonyabban, ezért az államtitkár azt tanácsolta, hogy az önkormányzat fogjon össze az egyházakkal és a civil szférával, mert minél több pilléren áll a rendszer, annál eredményesebben működik. Szilágy megye élen jár e téren, felismerték ennek szükségét, hiszen a megyében önkormányzati, illetve egyházi fenntartásban több hitelesített szociális szolgáltatás működik.

Szilágyi Róbert, a megyei tanács alelnöke | Fotó: Kulcsár Mária

A változást, a rendszert, nem lehet felépíteni szakemberek nélkül, ezért a találkozón elhangzott, az önkormányzatnak szociális szakembereket kell foglalkoztatnia, akik pontosan tudják, mit kell tenni ebben a szférában. A törvény szerint, ha egy szociális munkás felméri a szükségleteket, és azt kellő hozzáértéssel kezeli, beemeli a község szociális stratégiájába, felterjeszti a megyénél, amely továbbviszi a minisztériumhoz, megkapják a szükséges támogatást.

Szilágyi Róbert, a megyei tanács alelnöke felhívta az államtitkár figyelmét a megyei tanács alárendeltségében működő Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság finanszírozási problémáira, ugyanis a standard költség értéke évek óta nem változott, a rendszer alulfinanszírozott, amelyet általában a Szilágy Megyei Tanács egészít ki, noha ez az állam kötelessége volna.

„A megyei tanács idén is meghirdette saját költségvetéséből támogatott szociális pályázatát, amelyre a szociális szolgáltatást nyújtó nonprofit és civil szervezetek, egyesületek, valamint egyházak pályázhatnak, legyen szó akár otthoni gondozásról, akár időseknek, betegeknek vagy fogyatékkal élőknek nyújtott támogatásról. A szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek az alkalmazottak egész évi fizetésének támogatására pályázhatnak, így évente átlagosan 500 segítségre szoruló személyt tudunk támogatni, átlagosan 50 alkalmazott fizetésének biztosításával. Az idei pályázati keretösszeg másfél millió lej” – nyilatkozta az alelnök.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?