Már az állami gondozottak ellátásán is spórol a Bihar megyei önkormányzat

A Bihar megyei önkormányzat kezdeményezte, hogy a megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság hatáskörében működő gyermek- és felnőttközpontok működtetését kiszervezze civil vagy egyházi szervezeteknek, illetve olyan vállalkozásoknak, amelyek rendelkeznek a megfelelő szakirányú engedélyekkel.

A megyei tanács csupán anyagi megfontolásból tervezi ezt, mert így tenné költséghatékonyabbá a rendszer üzemeltetését, hisz a kiszervezéssel mintegy ötszáz munkahely szűnik meg a főigazgatóságon. Az, hogy ez mennyire jó az állami gondozásban levő gyerekeknek, másodlagos kérdés. 

A kiszervezés révén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tulajdonképpen a szolgáltatás biztosításáról leveszi a kezét, és felelősséget csak olyan szempontból vállal, hogy az esetkezelés marad az intézménynél mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében. Ez azt jelenti, hogy minden egyes ellátottért felel valaki, ő az esetkezelő. Most úgy néz ki, ez a felelősség továbbra a megyei intézmény hatáskörében marad, de nem biztos, hogy később is így lesz, mert már most is van két olyan civil szervezet Biharban, amely központokat működtet és az esetkezelést is átruházták rá.

Amennyiben az esetkezelést is átruházzák, akkor egy-egy állással kevesebbre van szüksége a gyermekvédelemnek. Egy esetkezelő legfeljebb ötven gyermeket vagy felnőttet láthat el – magyarázta a Maszol kérésére Szántó Ildikó gyermekvédelmi szakember, a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság szakszolgálati vezetője.

A negyedik kiszervezésre készülnek

Maga a kiszervezési folyamat a főigazgatóság közbeszerzési osztályán keresztül zajlik le. A meghirdetést követően az érdekeltek itt adhatják le dossziéikat. Ha több jelentkező is van egy központra, akkor az nyer, aki a legalacsonyabb áron el tudja végezni a feladatkiíró füzetben meghatározott szolgáltatást. Szántó Ildikó elmondta, a szolgáltatások kiszervezését a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2010-ben indította el, és mivel egy megbízás három évre szól, immár negyedszer hirdetik meg tizenöt központ működtetésének átadását.

Szántó Ildikó | A szerző felvételei

„A beszerzési, a gyermekvédelmi, a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a működési szabályzatok, határozatok mind alapját képezik annak, hogy egy kiszervezés létrejöhessen, illetve hogy megszülessen egy erről szóló tender” – mondta. A kezdetektől kiszervezett tizenöt központból tizennégy felnőttközpont kiszervezését az elmúlt hetekben zárták le, a szerződéskötések aláírása is hamarosan következik. Az említett felnőttközpontokat ugyanazok a szociális szolgáltatást végző egyházi és civil szervezetek vették át újra, akik eddig is működtették azokat, hiszen ez alkalommal nem jelentkezett konkurencia. A papfalvai (Popești) gyermekotthont egyelőre nem adták ki, mivel az ezt működtető egység szerződése csak szeptemberben jár le.

Az elmúlt periódusban a megyei tanács kérésére és a központok minél költséghatékonyabb működése érdekében a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság összes felnőtt és gyermekközpontját újra felmérték, ami oda vezetett, hogy a jelenlegi elképzelés, stratégia szerint az összes rezidenciális központ kiszervezését tervezik: ez összesen 34 családtípusú házat, központot jelent a felnőtt- és gyerekellátásban egyaránt.

A gyermekközpontokban a kezdetekben, vagyis bő tíz évvel ezelőtt az egyik központban, Papfalván  120 gyermek volt, a másikban pedig 80, jelenleg pedig 28, illetve 22. „Ezt a két központot elsők között szerveztük ki, sok csoportot láttak el, és az volt a lényeg, hogy a gyermekek megfelelő ellátás és támogatás révén, önálló életvitelre nevelve, amikor kikerülnek a rendszerből, tudjanak saját maguk megélni, munkahelyet keresni, saját családot alapítani, hiszen az elképzelés szerint egy civil szervezetnek több lehetősége van támogatásokhoz jutni, önkénteseket toborozni, ezáltal a szolgáltatások jobb minőségét vártuk el” – nyomatékosította Szántó Ildikó.

A gyermekek többsége már felnőtt és elhagyhatta a központokat. A törvény szerint addig maradhatnak az ellátórendszerben, amíg nagykorúvá válnak vagy tanulnak, illetve tanulmányaikat követően legtöbb két évig, de a korhatár 26 év. „Nagyon ritkán fordul elő, hogy egészen 26 éves koráig marad valaki a rendszerben, mert általában nagykorúvá válásuk után ők maguk kérik, hogy kiléphessenek. A sérült gyermekek esetében pedig, amikor nagykorúságuk idejére elvégzik az iskolát, átkerülnek a felnőtt rendszerbe” – magyarázta a gyermekvédelmi szakember.

Folyamatosan csökken az elhagyott gyermekek száma

„Az állami ellátórendszerbe bekerülő gyermekek száma évről évre alacsonyabb, ezáltal kevesebb gyermek van a házakban is. Az a nagyszámú gyermek, aki az utóbbi években kikerült, még a kilencvenes években, a kétezres évek elején a régi típusú központokba kerültek be, ahol százával voltak a gyermekek. Abban az időben nagyon sokan lemondtak a gyermekekről, sok szülő külföldre távozott, ha sérültek voltak, akkor azért adták be őket, vagy nem volt lehetőségük az ellátásukra és nevelésükre. Régebben elfogadottabb tény volt, hogy állami nevelőotthonba került a gyerek” – mondta Szántó Ildikó.

Hozzátette: manapság már nagyon visszaesett azoknak a gyermekeknek a száma, akik árvaházba kerülnek. „Főleg a megélhetési körülmények, a gondozás hiánya, különböző bántalmazások miatt, illetve a külföldre távozott szülők gyermekei kerülnek be a gyermekvédelmi rendszerbe. Lehetőség szerint minden esetben indítványozzuk, hogy minél több gyermek hivatásos nevelőszülőkhöz kerüljön és családban nőjön fel” –  hangsúlyozza a gyermekvédelmi szakember.

A hétévesnél kisebb gyermekek csak családokhoz kerülhetnek, mivel a törvény csak 7 év fölött engedi meg, hogy otthonokban helyezzék el. „A sérült gyermekek esetében, amikor például a kórházból értesítenek bennünket, hogy ottmaradt egy újszülött, az aktuális törvényi előírások betartásával a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, akár a saját központjában, de akár sürgősségi eljárással átadhatja a gyermeket hivatásos nevelőszülőknek, vagy civil szervezetek fenntartása alá tartozó nevelőszülőkhöz, akik átveszik a gyermeket és megpróbálják saját, vagy egyéb alapítványi költségen – akár más országokban is – megműtetni, segíteni, megmenteni a gyermeket” – ismerteti a gyermekvédelmi szakember.

A gyermekotthonok közül eddig kettőt szerveztek ki. Az elmúlt tíz esztendőben az az alapítvány, amelyik a sérült gyermekek központját átvette, a mai napig működteti és a továbbiakban is folytatná a munkát, míg a másik ellátóközpont esetében már kétszer volt váltás, legutóbb pedig, amelyik vállalta volna, visszalépett, a gyermekek meg visszakerültek az állami rendszerbe.

„Ez a kiszervezés azért kétélű, mert ha egy alapítvány nem folytatja a szerződésben levő feltételeket és visszamondja a gyermekotthon működtetését, akor háromévente változik a vezetőség, a személyzet, a vezetési stílus, a nevelők és gyermekek közötti kötődés, amely számos esetben viselkedészavarok kialakulásához, a gyerekek és fiatalok bizalomhiányához vezet, hiszen tudjuk, hogy minden gyerek, aki bekerül a gyermekvédelmi rendszerbe, egy bizonyos ok vagy probléma miatt jut ide, és sok esetben ezt újra traumaként élik meg” – fogalmazott a szakember.

A megyei tanács ismét elsősorban csak a számokat nézi

A Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott rendszerbe összesen mintegy 1800 gyermek tartozik, közülük 657-en hivatásos – tehát alkalmazott és fizetett – nevelőszülőknél, 535 gyermek nevelőszülőnél (például családtagnál), és vannak a központokban élő egészséges és sérült gyermekek, továbbá az alapítványok által működtetett otthonokban, például a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gálospetri, székelyhídi vagy nagyszalontai házaiban élő gyerekek, akiknek legtöbb esetben a hivatalos képviselője szintén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője, és az intézmény esetkezelői – a gondozást és ellátást kivéve – figyelemmel követik minden gyermek megfelelő szociális, oktatási illetve egészségügyi ellátását.

Illusztráció | Fotó: Adobe Stock

„A jelenlegi megyei tanácsi vezetőség kezdeményezte annak a stratégiának az elkészítését, amelynek célja, hogy az összes központot, illetve család típusú házat ki kell szervezni azért, hogy minél kisebb költsége legyen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. Ha kiszervezzük az összes házat, akkor körülbelül ötszáz embert el kell bocsátani. Ebben az esetben állami pénzből a megyei tanács, illetve a főigazgatóság a házak üzemeltetését átvállaló civil vagy egyházi szervezeteknek csak azt az összeget fogja kifizetni, ami a törvény által előírt normatív standard költség egy ellátottra” – összegezte Szántó Ildikó. Hozzátette, az elképzelés szerint a szolgáltatások minőségének javításához az önrészt a szervezetek kell biztosítsák, amelyek átveszik a házakat.

Megtudtuk, a főigazgatóság minden évben túllépte a tervezett költségkeretét, ami abból is adódik, hogy az egy főre jutó normatív állami támogatás az elmúlt évig jóval kevesebb volt, valamint, hogy a közszférában a fizetések kétszer-háromszor akkorák, mint például amennyit adnak alkalmazottaiknak az alapítványok. „A megyei tanács ismét elsősorban csak a számokat nézi. A rendszer átalakításával valóban kisebbek lesznek a kiadások, ennek árán ötszáz embernek megszűnik a munkahelye. Remélhető ugyanakkor, hogy a kiszervezést elvállaló civil szervezetek átveszik majd az alkalmazottak egy részét, amennyiben a munkavállaló elfogadja majd az alapítványok által ajánlott jóval csekélyebb bérezést” – nyomatékosította a szakember.

A főigazgatóság megtartja ellenőrző szerepét

Kérdésünkre, hogy a kiszervezés után ki vállal majd garanciát arra, hogy az ellátottak megfelelő minőségű szolgáltatásban részesülnek, Szántó Ildikó elmondta: a főigazgatóságnak megmarad az ellenőrző szerepe. Létezik egy olyan szakosztály, ahol felügyelik a házakat működtető szervezetek tevékenységét, ugyanis ezek minden hónapban legalább a standard követelményeknek megfelelő szolgáltatásokat kell biztosítaniuk, gazdasági elszámolást kell benyújtaniuk, amelynek összhangban kell lennie a tevékenységi beszámolóval, ezzel bizonyítva azt, hogy eleget tettek annak az elvárásnak, amire vállalkozott. Ennek alapján kaphatják meg azt a normatív támogatást, ami jár minden egyes ellátott után.

„Azt mondják, hogy a civil szervezet több szolgáltatást tud nyújtani, több támogatója van, nincs annyi bürokratikus eljárás, barátibb, családiasabb a hangulat, belülről könnyebben kezelhető az egész rendszer, sokkal rugalmasabban tudnak megoldani problémákat. Ugyanakkor a gyermekek nincsenek most jó helyzetben az igazgatóságon belül, mivelhogy decemberben drasztikusan csökkentették a személyzet számát, szinte a felére. Egy csoport gyerekkel egy nap csak egy személy tud foglalkozni, ami nem elég, főleg a sérült gyermekek esetében” – magyarázta az okokat Szántó Ildikó.

Összességében az eddigi tizenöt központ és lakásotthon mellett további közel 30 szociális intézményt terveznek kiszervezni ebben az évben, amelyhez a hozzájáruló megyei tanácsi határozat már meg is született a testület júniusi soros ülésén, ezt követi egy másik határozat, amely beindítja a kiszervezési folyamatot. A kiszervezendő szolgáltatások többsége családtípusú ház, nagyobb központ Tenkén, Csegődön, Cséhteleken és Váradon működik.

Kérdéses a csegődi Tisza-kastélyban működő központ sorsa

A szolgáltatások kiszervezésének ötlete azonban nem aratott mindenütt sikert. Az Erdőgyarak (Ghiorac) melletti csegődi felnőtt otthon támogatói vonakodva állnak az átszervezéshez. A Tisza család egykori kastélya mellett négy házban berendezett, sérült felnőtteket ellátó központot ugyanis jelentős külföldi adományok révén tudták rendbe tenni, számos melléképületet húztak fel, hogy az ellátás zavartalan lehessen. A grófi család visszaigényelte és vissza is kapta az ingatlant, amelyet hajlandó lett volna eladni, ám a megyei önkormányzat nem élt elővásárlási jogával.

Hosszas tárgyalások zajlottak arról, hogy miképpen működhessen tovább a központ az épületben, de egyelőre tovább bérli az ingatlant a megyei tanács a tulajdonostól. A főleg külföldi támogatók véleménye az, hogy a csegődi kastélyban lévő központot továbbra is a gyermekvédelmi igazgatóságnak kellene működtetnie, így biztosítottnak látják azt, hogy az elmúlt három évtizedben befektetett munkájuk nem vész kárba.

Szántó Ildikó a Maszol kérdésére elmondta, az ötven sérült felnőttet ellátó központban biztosítottak a jó körülmények, az ellátottak terápiás foglalkozásokon vesznek részt, saját gazdaságot is működtetnek, mezőgazdasággal, növénytermesztéssel és állatgondozással foglalkoznak. Itt túlnyomó részt azok vannak a mai napig, akik ’89–’90-ben is ott voltak, ott nőttek fel. Tehát azok az akkori 3–10 éves gyerekek az ellátottak napjainkban is.

A megyei tanács a csegődi intézményt úgy szervezné át, hogy a kiszervezéssel csak az ellátottakat adná ki, az infrastruktúrát nem biztosítaná hozzá. Tehát aki ezt a központot átvenné, annak rendelkeznie kell megfelelő ingatlannal is. „A támogatók, akiknek segítségével sikerült Csegődöt rendbe tenni és a mai napig figyelik az ottani történéseket, ezt nem szeretnék. Nem is beszélve arról, hogy az ellátottaknak, akik átélték az akkori szörnyűségeket, ismét traumát okozna, ha kikerülnének különböző szervezetekhez idegen helyekre. Bízunk benne, hogy talán átgondolják ezt a dolgot és emberibb, méltányosabb határozatot fognak hozni vezetőink, amely a gondozottak érdekeit is figyelembe veszi” – mondta Szántó Ildikó.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?