Míg Székelyföldön annyira nem, a keleti és déli megyékben riasztó adatokat mutatnak a külföldi munkavállalás miatt itthon hagyott gyermekeknek a helyzete: például egyedül Suceava megyében található az egyik vagy mindkét szülő nélkül maradt kiskorúaknak a 10 százaléka. Azonban a statisztikai adatok nem tükrözik a valóságot, mert bár köteles lenne, nem minden szülő jelenti, ha külföldön vállal munkát, és a gyerek itthon marad. A gyeremekjogok nemzetközi világnapjának apropóján ezeknek a gyerekeknek a sorsáról és az állam felelősségéről beszélgettünk Csép Andrea képviselővel, a csíkszeredai önkormányzat szociális igazgatóság vezetőjének segítségével pedig kitérünk arra is, hogy a törvény szerint mit kell tennie a szülőnek, aki külfödön vállal munkát.

2018-hoz képest idén ugyan enyhén csökkent az itthon hagyott gyermekeknek a száma, a jelenség még mindig riasztó méreteket ölt Romániában. Az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) központosított adatai szerint az első félév végén 16 453 olyan gyermek volt országszerte, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott, ez a szám 2018 első félévéhez képest 8,7 százalékkal csökkent. Ugyanakkor 91 345-re tehető azoknak a gyerekeknek száma, akiknek egyik, vagy mindkét szülője külföldön vállalt munkát. A tavalyi első félévhez képest ez 4 százalékos csökkenést jelent.

A 16 453 gyerekből 15 247-et rokonok felügyeletére bízták a külföldön dolgozó szülők, a többiek pedig bekerültek az állami gyermekvédelmi rendszerbe, hivatásos nevelőszülőknél, gyermekotthonokban, vagy más családoknál helyezték el őket. Az adatok értelmében 63 169 gyereknek volt az egyik szülője külföldön (722-vel kevesebbnek, mint 2018 júniusának végén), közülük 60 747-en rokonok felügyelete alatt voltak. 1 443 gyermek volt állami védelem alatt, azaz hivatásos nevelőszülőknél, gyermekotthonokban, vagy más családoknál helyezték el őket.

Mi a helyzet Székelyföldön?

„A jelenség Erdélyben nem olyan veszélyes, mint Dél- és Kelet-Romániában” – egészítette ki az országos adatokat Csép Andrea, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának titkára. A legtöbb itthon hagyott gyermek Suceava megyében található, 9 034 gyerekkel ez az országos szám 10 százalékát jelenti. A politikus szerint ez összefügg az adott régióban tapasztalt életfeltételekkel, munkalehetőségekkel, infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy egy településen belül hajlamosak a családtagok, barátok, szomszédok követni egymás példáját, ha valakiről azt látják, hogy elégedetten tér haza külföldről. A következőnek így már könnyebb lesz kijutni, mert már kitaposták előtte az utat.

Maros megyében 3 316 olyan gyermekről lehet tudni, akinek szülei külföldön dolgoznak, Kovászna megyében 1 697-ről, Hargita megyében pedig 1 478-ról. A székelyföldi megyékben tehát hasonlóak az arányok, tette hozzá Csép Andrea, aki megjegyezte azt is: a statisztikai adatok nem tükrözik a valóságot, ugyanis nem minden szülő jelenti az önkormányzat szociális osztályán azt, ha külföldön vállal munkát és emiatt a gyermek szülői felügyelet nélkül marad.

Mi az eljárás, ha külföldre megy a szülő?

Holott kötelessége lenne jelenteni, nemcsak a szülőnek, hanem az oktatási intézményeknek is. Biró Mária Edith, a csíkszeredai polgármesteri hivatal szociális igazgatóságának vezetője a Maszol érdeklődésére elmondta, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a tartósan külföldön tartózkodó szülők kötelesek bejelenteni a helyi önkormányzatnál, ha a gyermeküket itthon más felügyeletére bízzák távollétük ideje alatt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat szociális osztályán a szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy tartósan külföldön tartózkodik. Ezzel együtt a törvényszéken kell gondoskodni a felügyelet törvényes átruházásáról – mondta a szakember. A külföldre utazás előtt legalább 40 nappal kell jelentkeznie a szülőnek a polgármesteri hivatal szociális osztályán.

Ezt követően a szociális osztály munkatársai kötelesek környezettanulmányt végezni és megbizonyosodni arról, hogy megfelelő körülmények között marad itthon a gyermek – részletezte az eljárást Biró Mária. A szociális osztályoknak elméletileg a szülők távollétének időszakában monitorizálniuk kell a hátrahagyott gyermekek sorsának alakulását. Ugyanilyen fontos, hogy működjön az a jelzőrendszer, amelynek keretében az érintett gyermekek oktatási intézményei jelezzék, ha ilyen esettel állnak szemben. Magyarán, az iskoláknak, óvodáknak minden esetben jelezniük kell, ha tudomásuk van külföldön dolgozó szülők itthon hagyott gyermekéről – magyarázta az igazgató.

Fontos, hogy helyi szinten tudjanak ezekről a családokról

Arról, hogy mi az eljárás, ha a szülő nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, Csép Andrea képviselő elmondta, legalább 500 lejes pénzbírsággal sújthatóak. Hogyha a helyi szociális osztályoknak tudomásuk van ezekről a gyerekekről, monitorizálni tudják őket, segítséget nyújthatnak, és ha közösségfejlesztő programokban gondolkodnak, kiemelt figyelmet fordíthatnak rájuk, részletezte. Amellett, hogy az intézményekbe vetett alacsony bizalom miatt kevesen jelentik a külföldi munkavállalást, az önkormányzatok is nehéz helyzetben vannak, mert kevés szociális munkás dolgozik Romániában.

A munkaügyi és szociális bizottság titkára az iskola, pedagógusok szerepére is kitért, hiszen úgy látja, az itthon hagyott gyermekek sérülékenyebbek, és „nagyon könnyen elcsúszhatnak”, mert nincsenek folyamatos szülői felügyelet alatt, a nagyszülők pedig adott esetben engedékenyebbek a gyermekkel szemben. „Nagyon sok pszichológus is azt mondja, hogy ott, ahol a szülő elmegy külföldre dolgozni, a váláshoz hasonló helyzet lép fel, hiszen elhagyja az egyik szülő a családot, időnként haza jön látogatni, pénzt küld haza, de nincs ott” – fogalmazott a képviselő a gyermekek helyzetéről.

Meggyőződése, hogy nem szégyen a segítségkérés, ha szakemberhez fordulnak ilyen esetekben a családok: „A családnak nem kellene szégyellni, hogy eljárjanak egy csoportba, ahol külön foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel. Itt láthatják a  gyerekek, hogy vannak hozzá hasonló gyerekek, és nem szégyen, hogy a szülei külföldön dolgoznak.”

Mi késztethet az itthon maradásra?

Csép Andrea szerint családtámogatási intézkedésekkel kellene megtenni az első lépést annak érdekében, hogy a mérlegelés során a szülő inkább az itthon maradás mellett döntsön. Ha az állam biztosítana egy indulási csomagot a családok számára, sokszorosan megtérülne a számára, mert Romániában fognak munkát vállalni, itthon fognak adót fizetni. Az afterschool-program beindítását is fontos lépésnek tartja, szülő, gyerek és a pedagógus is nyerne, ha állami támogatásból megoldanák a gyerekek délutáni oktatását. Gazdaságpolitikai intézkedésekre is szükség van, a munkaerőt meg kell fizetni, ha Romániában akarjuk őket tartani, összegzett.