Hatalmas kihívás az óvodai étkeztetés, általában napi 10-11 lejből kell biztosítani egy kisgyerek két főétkezését és az uzsonnát. A heti menü összeállításakor korlátokat szab a szűkös anyagi keret, különösen hogy éppen az élelmiszerárak emelkedtek jelentős mértékben.

A sepsiszentgyörgyi Csipike óvoda kezdeményezésére, partnerségben a megyei közegészségügyi igazgatósággal szerveztek előadás-sorozatot, ahol a tanintézetek munkatársai Zsidó Szabolcs klinikai dietetikussal és táplálkozás tanácsadóval járták körbe, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyerekek kiegyensúlyozott egészséges táplálkozása során.

Nem sütnek bő olajban, mértékkel sóznak és édesítenek

Nagy Erzsébet a Csipike Napköziotthon igazgatója a Maszol megkeresésére elmondta, annak kapcsán fogalmazódott meg a találkozó ötlete, hogy egyre több a sajátos táplálkozási igényű gyerek. „Azzal szembesültünk, hogy növekszik a liszt-, tej –, sőt tojásérzékeny gyerekek száma, úgy éreztem erre a feladatra nem vagyunk eléggé felkészülve, ehhez kerestem segítséget "- részletezte az óvodapedagógus. Az első találkozón a különböző érzékenységekről beszéltek, hogy mire kell figyelni az óvodáskorúak étkeztetésénél, majd második alkalommal a tanintézetek heti menüit kielemezve kerestek választ arra, hogy mi lenne az ideális. Ez nem minden esetben egyeztethető össze a törvényekkel, és a rendelkezésünkre álló keretösszeggel, részletezte az igazgató. Rámutatott, jó lenne, ha legalább heti egy alkalommal szerepelne hal a kínálatban, de ezt a napi 10-11 lejből nem tudják kigazdálkodni, sőt már a tejtermék is olyan mértékben drágult, hogy »éppen csak tudják tartani a lépést«.

Arra törekszünk, hogy változatos menüsort állítsunk össze, próbálkozunk azzal is, hogy a gyerekek új ízekkel ismerkedjenek, taglalta Nagy Erzsébet. Mint mondta, gyerekenként változó, hogy mit esznek meg szívesen, sok olyan óvodás van, aki mindent elfogyaszt, de vannak, akiknek sok időbe telik, míg megbarátkoznak az új fogásokkal.

A dietetikus tanácsait mindenképpen próbálják beépíteni. Eddig is szempont volt, hogy ne bő olajba sütött ételeket adjanak a kicsiknek, ne sózzanak, édesítsenek túlzottan, ezentúl erre még jobban figyelnek. Fontos, hogy minél színesebb legyen a tányér, sok gyümölcs, zöldség kerüljön a menübe, vonta le a tanulságot az igazgató.

Több zöldséget és gyümölcsöt

A tanintézetek törekednek arra, hogy a rendelkezésükre álló összegből változatos menüt állítsanak össze, osztotta meg tapasztalatait Zsidó Szabolcs. A sepsiszentgyörgyi megyei kórház klinikai dietetikusa és élelmezésvezetője táplálkozási tanácsadóként is dolgozik. Megkeresésünkre rámutatott, dicséretesnek tartja, hogy például reggelire nemcsak vajas kenyeret, hanem csicseriborsókrémet is kaptak a gyerekek. Következtetése szerint, intézménytől függ, hogyan áll össze a menü, ám azt leginkább a pénzkeret befolyásolja. Napi 11 lejbe nehéz besűríteni két főétkezést és egy kis étkezést, hogy az változatos és egészséges legyen. Törvény szabályozza, hogy feldolgozott élelmiszert- párizsit, háromszögű vagy tömlős sajtot – nem kaphatnak a gyerekek az óvodába. Jellemző ugyanakkor, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a húsokra, és kevesebb zöldség, gyümölcs szerepel a kínálatban. A gyümölcsöt uzsonnára adják, a zöldséget inkább főzelék formában tálalják, ám minél inkább főzik, pépesítik, feldolgozzák, annál inkább romlik a tápértéke, osztotta meg tapasztalatait a dietetikus. Hozzátette, sok gyerek amúgy is elutasítja a főzeléket, a kinézete, az állaga miatt.

Érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszert

Zsidó Szabolcs gyakorlati tanácsokat is adott a tanintézetek munkatársainak. Mint mondta, ha fasírt készül ebédre, általában 90 százalékban húst tartalmaz, de lehetne úgy is, hogy 60 százalékban hús, és 30 százalékban valamilyen olcsó idényzöldség, cukkini vagy más kerül bele, így is be tudják vinni a zöldséget az étrendbe. A zöldségköretet sem kell mindig pürésíteni, kevésbé feldolgozott formában is rákerülhet a tányérra.

Régebben az egészséges étrend összeállítását az úgynevezett ételpiramissal segítették, most „egészséges tányérral” illusztrálják, mit kell tartalmaznia egy kiegyensúlyozott fogásnak, milyen mértékben kell szerepelnie a húsnak, a zöldségnek, a szénhidrátoknak.

Nagyon sokat számít, hogy a gyerek mit lát otthon, hogyan étkeznek a családban. Kutatások bizonyítják, hogy azok a fiatalok, akik legalább naponta egyszer nem ülnek le egy közös családi étkezésre, nagyobb valószínűséggel táplálkoznak helytelenül, fogyasztanak feldolgozott, gyorséttermi ételeket. Nem is beszélve arról, hogy a családi harmóniát is fokozzák a közös étkezések. Zsidó Szabolcs a családoknak is azt tanácsolja, hogy kevesebb feldolgozott élelmiszert, felvágottat vásároljanak. Az áruházláncok is kínálnak „gyerekbarát” kevesebb adalékanyagot tartalmazó termékeket, de a környéken működő kis feldolgozók termékei is általában egészségesebbek. Érdemes csökkenteni az étrendünkben a feldolgozott, adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, korlátozni a zsír és cukorbevitelt, növelni a zöldség, gyümölcs, a teljes kiőrlésű gabona mennyiséget, és a rendszeres testmozgásra is figyelni kell, összegezte Zsidó Szabolcs.

A romániai gyermekek közel 40 százaléka küzd súlyproblémákkal

Romániában a szív- és érrendszeri betegségek mellett az elhízás az egyik legelterjedtebb betegség, országunk az első helyen áll az Európai Unióban a gyermekkori elhízás tekintetében, a gyermekek mintegy 40 százalékának súlyproblémái vannak. Az elhízásra való hajlam örökölhető, de a szülőknek egészséges életmódra kell szoktatniuk gyermekeiket, beleértve a kiegyensúlyozott étrendet és a sporttevékenységeket, hívja fel a figyelmet közleményében a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. Hangsúlyozzák, az elhízás jelentős negatív következményekkel jár az életminőségre nézve, mivel a szív- és érrendszeri és endokrin betegségek, a rák egyes formái és a depresszió kockázati tényezője. Az Országos Közegészségügyi Intézet 2020-ban végzett tanulmánya kimutatta, hogy Romániában a 7-9 éves gyermekek körében 10-ből 3 túlsúlyos vagy elhízott. Ezzel összefüggésben a becslések szerint 2035-re a felnőttkori elhízás több mint 60 százalékkal, a gyermekkori elhízás pedig több mint 100 százalékkal fog növekedni 2020-hoz képest.