Elméletben úttörő Románia a kötelező óvodai oktatás terén, a gyakorlatban még mindig sereghajtó az Európai Unió országai között. Az Unió szintjén nálunk a legalacsonyabb az óvodai oktatásban való részvételi arány a 4 éves és a tanköteles kor közötti gyermekek körében – derül ki az oktatási minisztérium által nemrég közzétett, az oktatás helyzetéről szóló 2021-2022-es évre vonatkozó jelentésből. A gyakorlatban a 4 év feletti gyermekek több mint 17 százalékban nem jár óvodába. A Maszolnak nyilatkozó szakemberek szerint az óvodába járó gyerekek könnyebben veszik az akadályokat az iskolában.

Az oktatási minisztérium az Eurostat adataira alapoz, az óvodába járók arányát úgy számolták ki, hogy a tanintézetekbe beiratkozott gyerekek számát viszonyították az adott korú gyerekek összlétszámához. Ez szerint Romániában és Bulgáriában a kisgyerekek 82,4 százaléka jár óvodába. Közben az uniós átlag 2020-ban 95,4 százalék volt. A legmagasabb részvételi arányt Franciaországban és Írországban mérték, ahol gyakorlatilag minden gyereket beírattak óvodába. Biztató ugyanakkor, hogy Romániában a teljes óvodai oktatást nézve, tehát a 3 és 5 év közötti gyerekekre vetítve az arány jobb, 84,5 százalékos, és lassan, de biztosan növekszik. A 2021-2022-es tanévben 12 700 gyerekkel többet írattak be óvodába, mint az azt megelőző tanévben, így összesen 518 ezer kisgyerek járt oviba. Ezen a téren is tetten érhető a vidék és a város közötti különbség, a falvakon minden ötödik gyerek nem jár óvodába, bár a mutatók szerint a vidék lassan ledolgozza a hátrányt.

A minisztérium jelentése arra is kitér, hogy az országban 1200 saját jogi személyiséggel rendelkező óvoda működik, ezek mellett 9445 iskolákhoz, vagy más szolgáltatókhoz csatolt óvodát tartanak nyilván. Romániában jelenleg csak az óvodai nagycsoport kötelező, az 5-6 éves gyerekek számára. Az ősztől már a középcsoport is kötelező lesz a 4-5 éveseknek, majd 2030-tól a kiscsoportba is kötelezően vinni kell a gyerekeket.

A gyerek érdekében büntetnék a szülőket

Hátránnyal kezdi az iskolát, az előkészítő osztályt az a gyerek, aki nem járt óvodába, szögezte le megkeresésünkre Szabó Ödön, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa, aki öt évvel ezelőtt kezdeményezte az oktatási törvény módosítását, ami alapján fokozatosan kötelezővé válik a teljes óvodai oktatás. A képviselő felidézte, Románia ezen a téren három évvel előzte meg az uniós ajánlást.

Szabó Ödön az ENSZ gyermekjóléti szervezete, az UNICEF nemzetközi tanulmányára alapozta módosító javaslatát, amely azt bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akik nem jártak óvodába, a középiskola végéig nem tudják behozni a társas készségekben, akár tudásban felhalmozott hátrányt. Sőt ezt a különbséget számszerűsítették, az derült ki, hogy 2,4-szer jobban teljesít az a felnőtt, aki kisgyerekként jár óvodába, mint az, aki nem. A pedagógusok visszajelzései alapján is egyértelmű, hogy az a gyerek, aki otthoni környezetből kerül előkészítő osztályba, nehezebben alkalmazkodik, még mindig a szabályokkal ismerkedik, amikor a többiek már ismereteket halmoznak. Ezért gyakran előfordul, hogy lemarad a társaitól, ami frusztrációt eredményez, taglalta Szabó Ödön.

Meglátása szerint, az óvoda olyan készségeket fejleszt, melyekkel egy sor az iskolában esetleg felmerülő probléma megelőzhető. A szakpolitikus rámutatott, az új oktatási törvény tervezetében az szerepel, hogy 1000 és 5000 lej közötti bírsággal sújtható a szülő, aki nem járatja óvodába a gyermekét. „Remélem, ez elgondolkodtatja azokat a szülőket, akik kényelemből, vagy nemtörődömségből nem íratják be a gyerekeiket óvodába "- összegezte Szabó Ödön.

Társadalmi probléma, ha egy gyerek nem jár óvodába

Az elmúlt harminc évben hatalmas előrelépés érhető tetten, kormány- és uniós támogatások, civil szervezetek programjai ösztönzik a szülőket, hogy a gyerek részt vegyen a kötelező oktatásban, osztotta meg tapasztalatait Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint mondta, most sokkal több pénzt, időt és energiát fordítanak ezekre a kérdésekre, mint évtizedekkel korábban. Meglátása szerint, Kovászna megyében jobb a helyzet, mint az országos átlag.

Társadalmi probléma, ha a gyerek nem jár óvodába, ám ennek mértéke településenként változó, függ az ott élők helyzetétől, valamint attól, hogy az önkormányzat milyen mértékben figyel ezekre a családokra. Falvakon nem jelent nehézséget beazonosítani az óvodáskorú gyerekeket, majd követni, hogy közülük hányan vannak beíratva valamelyik tanintézetbe. Ha egy faluban húsz azonos korú gyerek van, ki lehet deríteni, kik járnak óvodába, kiket visznek be az ingázó szüleik a városi tanintézetbe, és kik azok, akik valamilyen okból otthon maradnak. Kiss Imre hangsúlyozta, az óvodába beíratott gyerekek egy része nem jár be rendszeresen, a jelenlét sok esetben függ a család programjától, a gyerek egészségi állapotától.