Egy sikeres nyugdíjemelés elvben újabb hatalmi mandátumhoz kellene segítse a kormánykoalíciós pártokat, nem véletlen a kiigazítás időzítése – mondta a Maszolnak nyilatkozó politikai elemző. Arról is beszélt, hogy távolról sem beszélhetünk reformról, ráadásul a rövidtávú kedélyjavítást célzó lépést sem sikerült átgondoltan, szervezetten végrehajtani.    

Mekkora politikai haszna lehet a választásokon a nyugdíjemelésnek? – kérdeztük Barabás T. Jánost, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjét. Emlékeztetett rá: Románia lakosságának hozzávetőlegesen 22 százaléka nyugdíjas, a mintegy négymillió nyugdíjashoz számoljuk az özvegyi nyugdíjasokat is. 

„Az idősebbek nagyobb arányban mennek el szavazni, így egy sikeres nyugdíjemelés elvben újabb hatalmi mandátumhoz kellene segítse a kormánykoalíciós pártokat. Nem véletlen, hogy a választások előtti hónapokra időzítették ezt a kiigazítást. A szociáldemokraták szavazói inkább idősek, vidékiek, alacsonyan képzettek, így az lehetett az elképzelés, hogy Marcel Ciolacu kormányfő pártja nyerjen leginkább az ügyleten, a lépést a belpolitikai stabilitás elősegítőjének is betudhatjuk” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: a nyugdíjkiigazítás távolról sem reform. „Csupán rövidtávú kedélyjavítás lett volna, ha jól átgondoltan, szervezetten történik. De nem így lett, eddig több tízezer panaszt nyújtottak be nyugdíjasok a számítási tévedések miatt, és az is kiderült, hogy vagy félmillióan kimaradtak az emelésből, párezren viszont sokezer eurónyi nyugdíjnövekedésben részesedtek. Ez utóbbit nyilván ki fogja használni a politikai ellenzék” – mondta a kolozsvári származású politikai elemző. 

Barabás T. János szerint nem úgy tűnik, hogy lenne országprojektje a politikai elitnek, ha a többi reform (így például a haderőreform) kuszaságát is figyelembe vesszük. „Megjegyezném, hogy az egyik legerősebb kormányzati lobbi a nemzeti banké, föltételezem, hogy ők visszafognák a költségvetési pénzkiáramlást, hiszen a stagnáló gazdaság kilátásait tovább rontja a nagy költségvetési deficit, és a kereskedelmi mérleghiány” – hangsúlyozta a szakértő.

Mint elmondta, Románia futószalagon veszi fel a kölcsönöket, már a GDP hatvan százalékán áll a tartozás, de a valutaforrások oly csekélyek, hogy a hitelek törlesztéséhez már újabb hiteleket vesznek fel. Úgy vélte, nem lesz jobb nyugdíjrendszer, és a nyugdíjreform is elmarad hosszútávon, hiszen ahhoz az állami elosztó rendszerek teljes átalakítására lenne szükség, amire „se pénz, se posztó.”.   

Kérdésünkre, hogy eldöntheti-e az elnökválasztást Marcel Ciolacu javára a nyugdíjemelés, Barabás T. János azt mondta, a kormánykoalíciós pártok, illetve jelöltjeik már a döntés előtt is jól álltak a népszerűségi listán, így szerinte nem kétséges, kik futnak be a döntő menetbe.

Az elemző szerint a mostani nyugdíjügy rávilágít az ország strukturális bajaira. „A társadalom kasztszerűen megmerevedett az 1-2 százaléknyi  gazdagok, a 10 százaléknyi felső középosztály, valamint az alsóbb középosztály és a mintegy 25 százaléknyi szegénységben élők körül. Az első két csoport főleg hálózati emberekből áll, az utóbbi két csoportból alig jutnak be egyetemre, lassul a társadalom mobilitása, kevés lesz a szakképzett. Márpedig a gazdaságot a külföldi tőkéjű cégekben dolgozó szakképzett alkalmazottak fogják húzni, így 15-20 év múlva nagyvárosok lakosságának jó része ázsiai vendégmunkás lesz. Ekkor már a nyugdíjat egy összetett magán- és közösségi alapokból álló rendszer fogja biztosítani. A reform pedig végleg elmaradhat” – vázolta a közlejövőt Barabás T. János.