A romániai pártrendszer jellegét és a magyar érdekérvényesítés lehetőségeit, keretrendszerét is teljesen megváltoztathatja, ha a román politikai életben elfogadható pártként, koalíciós partnerként vagy akár külső támogatóként jelenhet meg a parlamenti választások után a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) - véli Illyés Gergely politikai elemző. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet székelyudvarhelyi munkatársát a választási „szuperév” tétjeiről az RMDSZ esélyeiről és Ciolacu jövőjéről is kérdeztük.  

„Az idei év négy választása közül mindegyiknek megvan a maga súlya és fontossága, de az elnökválasztás és a parlamenti választások akár egy évtizedre is meghatározhatják a román politikai életet. Új elnöke lesz Romániának, aki az eddigi gyakorlat alapján könnyen két mandátumra, azaz 10 évre rendezkedhet be. Az elnök személye pedig meghatározó nemcsak a kormányalakítás formális aktusa, hanem a politikai erőviszonyok alakítása, pártok közötti szövetségek kialakítása vagy éppen a titkosszolgálatok irányítása szempontjából is” - mondta a székelyudvarhelyi elemző az idei politikai téttekkel kapcsolatban.  

Illyés Gergely a fentiek miatt az elnökválasztást tartja a legfontosabb megmérettetésnek, amely a parlamenti választásokkal összekapcsolva a legnagyobb hatást gyakorolja az ország életére. Szerinte az elmúlt évtizedek román politikatörténetét is az elnökök személyén keresztül érthetjük meg legkönnyebben még akkor is, ha a kormányok összetétele gyakran változott. „Ez a jövőben is hasonlóan fog alakulni” - tette hozzá.

Az időben elsőként sorra kerülő, júniusi EP-választásokkal kapcsolatban azt mondta: egy erőpróbát jelent a későbbi választásokra, ezért abban a tekintetben mindenképpen fontosak és jelentősek, hogy befolyásolják az egyes pártok által követett stratégiát az év hátralevő részében. „Egy nagy győzelem lendületet adhat egyeseknek, egy nagy vereség pedig akár vezetői váltást hozhat más pártoknál” - fogalmazott a Maszolnak az elemző. 

Az AUR-ról szól-e az idei év? - kérdeztük Illyés Gergelytől, megjegyezve, hogy minden párt politikai stratégiája valamilyen formában az AUR-hoz viszonyul. „Az AUR-jelenséget láthatóan nem tudja kezelni a román politika, a párt a közösségi média eszközeit a leginnovatívabban használva rendszeresen és interaktívan mozgatja a követőtáborát, témakezelésükkel pedig olyanok érdeklődését is felkeltik a közügyek iránt, akik talán évtizedek óta nem voltak aktívak politikailag. Az AUR – és a belőlük kivált SOS Románia – szakított a fősodorbeli pártok által kialakított narratívákkal és olyan jelenségeket kérdőjelez meg a társadalomban, amelyeket előbbiek maguktól értetődőnek tekintenek” - mondta a szakértő.

Mint fogalmazott, van egy széles réteg a társadalomban, akik mindent elleneznek, ami a politikával, az elmúlt 34 év román politikai elitjével kapcsolatos, számukra pedig vonzó lehet az AUR radikalizmusa, kendőzetlensége, ehhez pedig az sem kell, hogy minden egyes kérdésben egyetértsenek a párttal. „Azért méri magát az AUR-hoz minden politikai aktor, mert ez egy nyíltan rendszerellenes párt, a többi alakulat pedig valamilyen módon mind része a fennálló hatalmi architektúrának és ezért kevéssé hitelesek azok az üzeneteik, amelyek ezek lebontására irányulnak. A Mentsétek meg Romániát Szövetség áll ehhez a legközelebb, de a rövid ideig tartó kormánytagságuk megtépázta ezt a képet, sokan csalódtak bennük” - hangsúlyozta a politikai elemző.

Az AUR megpróbálja elrejteni magyarellenes nézeteit

Megkérdeztünk azt is, mit jelenthet egy 10-12 mandátummal rendelkező, nyíltan magyarellenes AUR az Európai Parlamentben az erdélyi magyarok szempontjából. Illyés Gergely szerint a George Simion vezette párt megpróbálja elrejteni, hogy vezetői közül sokan szélsőséges nézeteket vallanak a Romániában élő magyarok és azok jogai kapcsán és valószínűleg radikális átalakításokat vinnének véghez a magyar közösség tagjainak jelenlegi jogállásában. „Nem hangsúlyozzák ezt, mivel nemzetközi kapcsolatépítési törekvéseiknek ez nem tenne most jót. Azt szeretnék ugyanis, hogy nemzetközi legitimációt nyerjenek valamelyik, az Európai Néppárttól jobbra álló frakciószövetségben, ehhez elsősorban olasz és spanyol pártokkal keresik a kapcsolatot, Mivel a Fidesznek is jó kapcsolatai vannak ezen pártok körében, egy nyíltan magyarellenes retorika jelenleg nem áll érdekükben, de ez nyilván könnyen változhat” - véli az elemző.

A szakértő az AUR sikerében rejlő legnagyobb veszélyt nem az erős EP-képviseletében látja, hanem abban, hogy a román politikai életben is elfogadható pártként tekinthetnek rájuk és koalíciós partnerként vagy akár külső támogatóként jelenhetnek meg a parlamenti választások után. „Ez teljesen megváltoztathatja a romániai pártrendszer jellegét és a magyar érdekérvényesítés lehetőségeit, keretrendszerét is” - hangsúlyozta Illyés Gergely. 

Egyes előrejelzések szerint a korábbinál magasabb lehet a szavazói részvétel az európai parlamenti választáson. Mennyire befolyásolhatja ez az RMDSZ eredményét, veszélybe kerülhet-e az öt százalékos küszöb átlépése? - kérdeztük az elemzőtől. Illyés Gergely fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a részvételre vonatkozó előrejelzések a legnagyobb bizonytalanságot hordozzák magukban, ezeket fenntartásokkal kell kezelni. Hozzátette ugyanakkor: négy éve nem voltak választások Romániában, járványhelyzet, kijárási tilalom volt, rengeteg indulat, sérelem gyűlt fel az emberekben. „Van rá esély, hogy az EP-választásokon a szokásosnál többen érzik úgy, hogy ezeknek az indulatoknak, sérelmeknek a szavazófülkében is hangot adnak” - mondta a szakértő.

Szerinte a járvány okozta feszültségeken túl, gazdasági nehézségek, megemelkedett infláció változtatta meg az emberek élethelyzetét, azaz ezen a téren is sok frusztráció felgyűlt. „Ha pedig szorosan a politikai élet eseményei nézzük, ott is nagy fordulatok, változások történtek, a korábban az üzleti élet, a közép- és felső rétegek pártjának tartott Nemzeti Liberális Párt  összefogott az azelőtt démonizált Szociáldemokrata Párttal, botrányos körülmények között cserélgették a vezetőiket, Klaus Iohannis a teljes ellentétét csinálta annak, amit korábban mondott és még sorolhatnánk azokat a politikai eseményeket, amelyek 30 év román demokráciája után is példátlannak tekinthetők” - magyarázta a politikai elemző. Megjegyezte, hogy nem az EP-választás kellene ezekről szóljon, de ha ez az első szavazás négy éve, akkor sokan ebbe a voksba adhatják bele az ezek miatt érzett dühüket. 

Illyés Gergely úgy látja, magyar szempontból az a fontos, hogy az RMDSZ-re szavazó magyarok részvétele ne maradjon el az országos részvételtől, erre vonatkozó előrejelzéseket is nehéz most adni. „Sok esetben felmerül, hogy az EU általános népszerűsége sokat csökkent az utóbbi években a magyarok körében, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan nehezebben mozgósíthatók erre a választásra az emberek. Mindig az a kérdés, hogy mekkora tétet érzékelnek a szavazók és ebben a tekintetben az EU számos fontos, az emberek mindennapi életére hatással levő döntést hoz, ezek ma talán sokkal inkább kézzelfoghatóak - akár az ukrajnai háború, akár Schengen, akár egyes gazdasági kérdések kapcsán - mint korábban, ebből a szempontból mindenki fontosabbnak érezheti ezt a választást. Másrészt a román kormány és parlament sem túl népszerű az emberek körében, mégis magasabb a részvétel ezeken a választásokon” - fogalmazott a szakértő.

Felvetettük az elemzőnek, hogy kétféle megközelítés van az EP-választások utáni folyamatokkal kapcsolatban: a megmérettetés döntő befolyással lehet az őszi választások eredményeire, avagy a voksolói lelkesedés kifullad a júniusi választásokkal, így a helyhatósági, parlamenti és elnökválasztáson már egy jóval visszafogottabb részvétel mellett, egészen más eredmények születhetnek. Illyés Gergely szerint mindkét megközelítés igaz lehet. 

„Az EP-választás abból a szempontból befolyásolja az őszi választásokat, hogy egyes pártok megerősítik a támogatottságukat, például kiderül, hogy az AUR mögött valójában mekkora erő áll. Egy esetleges rossz PNL-szereplés pedig kihúzhatja a pártelnöki széket Nicolae Ciucă alól és teljesen más pályára állíthatja a PNL-t, akár a párt szakadása is bekövetkezhet. Ebben az értelemben döntő lehet a befolyása a hazai politikai életre az EP-választásnak. Azt azért nem gondolom, hogy az őszi választásokra kifullad a választói érdeklődés, a helyi ügyek és szereplők mindig jobban megmozgatják az embereket, az elnökválasztás pedig hagyományosan kiemelt érdeklődésre tart számot. Ma még nem tudjuk, hogy összevonnak-e két választást, ez nyilván befolyásolná a részvételi hajlandóságot is, elsősorban a parlamenti választások iránti érdeklődést növelné meg, ezek mind az eredményekre is hatással lesznek” - mondta a szakértő.

Azon kérdésünkre, hogy a bukaresti politikai jelenlegi főszereplője, Marcel Ciolacu miniszterelnökre milyen közeljövő várhat, lehet-e államfő, a politikai elemző arra emlékeztetett: a politikus sikeresen irányította a PSD-t a Liviu Dragnea hatalomból való kiszorulása után eltelt időszakban, vezetése alatt a párt nemzetközi kapcsolatai is rendeződtek, azt a képet közvetítette külföldre – Brüsszelbe és Washingtonba – miszerint a Dragnea-éra csak egy kisiklás volt, a PSD továbbra is megbízható partner marad. 

Ciolacu kivár a döntéssel

„Ebben a tekintetben tehát sikeres volt, továbbá stratégiailag kiegyezett Klaus Iohannisszal, akivel egyfajta megosztott hatalomgyakorlással irányították az országot, ezzel a PSD-t belpolitikailag is rehabilitálta. Választási időszakban ugyanakkor még nem irányította a pártot, év végére, a négy választás után derül ki, hogy összességében jól taktikázott-e. Ha a PSD elhódítja az államfői tisztséget, akkor ez őt igazolja, ha nem, akkor eddigi összes elődjéhez hasonlóan lemondásra kényszerülhet. Akár államfő is lehet belőle, ehhez azonban a körülmények is kedvezően kell alakuljanak: egyelőre az indulók listája is homályban van, sok jelölt neve felmerül a sajtóban. Érzésem szerint Ciolacu kivár a döntéssel addig, ameddig világos nem lesz az indulók névsora” - mondta Illyés Gergely.