A kormány által hétfőn véglegesített népszámlálási kérdőíveken a csángó identitás az „egyéb nemzetiségek” választható alkategóriájaként szerepel és nem került be a magyar nemzetiség alkategóriájaként. A közelgő összeírással kapcsolatosan Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nyilatkozott lapunknak.

Ahogy az előző népszámlálás alkalmával, 2022-ben is az „egyéb nemzetiségek” alkategóriájaként szerepel a csángó identitás. Aki tehát csángónak vallja magát az összeíráson, azt nem fogják a magyar nemzeti kisebbséghez számolni. A legnagyobb csángó érdekvédelmi szervezet, a bákói központú Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) a népszámlálás kapcsán kialakított álláspontjáról Pogár Lászlót, a szervezet magyarfalusi (Arini) elnökét kérdeztük.

„Szerettük volna, hogy a csángó is bekerüljön a magyar nemzetiség alkategóriájaként. Azt képviseljük, hogy az, aki csángónak érzi és tartja magát Moldvában, megtartva az identitását, vallja magát magyarnak, hogy ne más etnikumhoz kerüljön be. Ezt javasoljuk annak érdekében, hogy ne kallódjunk el, mutassuk meg, hogy erősek vagyunk” – fogalmazta meg az elnök.

Az előző népszámlálás alkalmával a csángók lakta Kárpátokon túli vidékekre sikerült magyarul is beszélő kérdezőbiztosokat delegálni. Pogár László elmondta, hogy ebben az évben is szeretnék ezt elérni. Hozzátette: országosan sokkal kisebb létszámú biztos vesz részt az összeírásban, mivel a népszámlálás egy része online formában történik. „Megbízom a helyi hatóságokban és remélem, nem utasítják el jelöltjeinket, 2011-ben több mint 70 embert szerettünk volna delegálni, de csupán 13-at hagytak jóvá” – fogalmazta az MCSMSZ elnöke.

Arra a felvetésünkre, hogy nem félő-e, hogy a moldvai csángók sem magyarnak, sem csángónak nem fogják magukat vallani, Pogár László úgy fogalmazott: bízik abban, hogy kérni fogják az érdekvédelem segítségét a kérdőívek kitöltésében, főleg az online forma esetében. Ezzel kapcsolatosan az MCSMSZ vezetője kiemelte: szeretné felkérni azokat a fiatalokat, akik külföldön élnek, dolgoznak, próbáljanak segíteni a szüleiknek. „Mutassuk fel mi is az erőnket a moldvai régióban, a csángók lakta területeken” – fogalmazott Pogár László.

A moldvai csángók lélekszáma − Gyimesbükk és a nagyobbrészt bukovinai Suceava megye katolikusai nélkül − a 2002-es népszámlálás szerint 232 ezer fő volt. Tánczos Vilmos 2008 és 2010 között végzett újabb kutatásai szerint a feltételezhetően magyar eredetű katolikus csángó népesség említett létszámából mindössze 21 százalék, azaz már csak 48 ezer 700 fő beszéli valamilyen szinten a helyi magyar tájnyelvet. Ezek közül anyanyelvi szinten 26 ezer fő (11%), míg „második nyelvként” 22 ezer 700 ember (10%) beszél magyarul Moldvában. A 2011-es népszámlálás hivatalos statisztikái szerint a legtöbb moldvai magyar Bákó megyében él, itt 0,7 százalék a magyarság aránya (4200 fő) és 0,1 százalék a csángóké (829 lélek).