Véglegesítette a kormány hétfőn a március közepén kezdődő népszámlálás kérdőívét, amelybe – a kormányülés előtt közzétett tervezet szerint – a magyar nemzetiség alkategóriájaként bekerült a székely identitás is.

A csángó identitás továbbra is az „egyéb nemzetiségek” választható alkategóriájaként szerepel, tehát aki csángónak vallja magát, azt nem számolják a magyar nemzeti kisebbséghez.

A kérdőív kitöltésekor húsz meghatározott nemzetiség közül lehet választani. Az eredeti tervezetben kilencnek voltak választható alkategóriái is, de a magyar nem volt közöttük. A román nemzetiségnél például további hat, a németnek további öt, a romának további 13 alkategóriát (változatát) is be lehet jelölni.

Mint emlékezetes, élénk vitát váltott ki, hogy a kérdőív két hete nyilvánosságra bocsátott eredeti tervezetében a magyar nemzetiségnél nem szerepeltek alkategóriák. A közösségi portálokon a székely autonómia-mozgalom egyes véleményformálói azt hangoztatták, hogy nem létező nép nem hivatkozhat önrendelkezési jogára, tehát a székelység csak akkor igényelheti Székelyföld területi autonómiáját, ha statisztikailag is kimutatható.

A koalíciós kormányban részt vevő RMDSZ azonban arra az – előző népszámlálásoknál is felmerült – aggodalomra hivatkozott, amely szerint a többféle regionális identitás etnikai identitásként történő „felkínálása” lehetővé teszi azt, hogy az adatok összesítésénél vagy későbbi „rosszindulatú értelmezésénél” a székelyeket ne számolják bele a magyar identitásba. Ezt az aggályt erősítette például az is, hogy a legutóbbi népszámlálás kérdőívén nemcsak a székelyt, hanem a magyar nemzetiség román nyelvű szinonimáját, az – általában a magyarországi (vagyis nem erdélyi) magyarra alkalmazott – „ungurt” is külön alkategóriaként be lehetett jelölni.

A magyar érdekvédelmi szervezet ezért mindig arra bíztatta a székelységet, hogy regionális önazonosságát ne a népszámláláson fejezze ki, a cenzuson vallja magát magyarnak. Tíz napja kiadott felhívásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is arra biztatta szimpatizánsait, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson, hozzátéve, hogy az SZNT által bevezetendő székely személyi kártya majd lehetőséget teremt arra, hogy a székelyek számolják meg önmagukat, „nem a román állam hatóságai”.

A székely identitás „eltüntetéséről” kirobbant vita nyomán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy a magyar etnikum alcsoportjaként kerüljön a kérdőívre a székely és a csángó. Hozzátette azonban, hogy a csángót a 2011-es népszámláláson sem sikerült a magyar nemzetiség alkategóriájaként feltüntetni, mert a csángók között olyanok is vannak, akik magyarnak, és olyanok is, akik románnak tekintik magukat.

Ami az anyanyelvre vonatkozó kérdést illeti, a népszámlálási kérdőíven (a legutóbbi, 2011-es adatlappal ellentétben) már nem szerepel az alkategóriaként választható anyanyelvek között sem a „székely nyelv”, sem a „csángó nyelv”. A településeken a népszámláláson kimutatott etnikai arányoktól függ, hogy egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra. A 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.

Az INS nem hagyta jóvá a csángó kategóriát  

FRISSÍTÉS: Az RMDSZ közleményében leszögezi, hogy a Laczikó Enikő Katalin államtitkár által aláírt dokumentumban – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kérelmezésére hivatkozva – a jegyzék magyar etnikumra vonatkozó részének alkategóriáiként az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) javasolta a „magyar” és a „székely” etnikai alkategória megjelenítését.

„Egyértelművé szeretném tenni, hogy az elmúlt hetekben a székely közvéleményben oly nagy port kavart nemzetiségi és anyanyelvi jegyzék csupán tervezet volt. Ezt a tervezetet az Országos Statisztikai Hivatalnak (INS) a törvény értelmében nyilvánosságra kellett hoznia, közvitára bocsátania a véglegesítés előtt. A törvényes eljárás része továbbá az is, hogy miután – a nemzeti kisebbségek képviselőinek álláspontja nyomán – az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) előzőleg javaslatot tett a nemzetiségi és anyanyelvi jegyzéknek az őshonos kisebbségek megjelenítésére vonatkozó részére, az Országos Statisztikai Hivatal (INS) visszaküldi nekünk a dokumentumot utólagos véleményezésre és felülbírálásra. Január 19-én kaptuk meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség beadványát, amelyben – a közzétett jegyzéktervezetben található technikai és tartalmi aggályok elhárítására – kérelmezi a „magyar”, a „székely” és a „csángó” etnikai alkategória megjelenítését a „magyar” megnevezés alatt. Az általam vezetett hivatal még aznap lebonyolította a szükséges konzultációt, hogy ennek alapján állíthassa össze a felülbíráló javaslatát, amelyet át is küldtünk az Országos Statisztikai Hivatalnak (INS) a népszámlálás nemzetiségi és anyanyelvi jegyzékének véglegesítése érdekében. Ezt véglegesítette ma a kormány, és elfogadta, hogy a magyar nemzetiségnél jelenjen meg a székely alkategóriaként” – jelentette ki Laczikó Enikő Katalin államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője.

Azt is elmondta, hogy az RMDSZ korábbi, az alkategóriák kiiktatására vonatkozó álláspontját az indokolta, hogy a népszámlálás adatait online felületen rögzítik, az Országos Statisztikai Hivatal által előterjesztett megjelenítési formában pedig a felület technikai szempontú félreértésekre, tévedésekre adott volna alkalmat. Ezt a technikai akadályt azonban elhárították. Az államtitkár szerint a kormányhatározatban rögzített kiegészítés által közelebb kerülünk ahhoz, hogy a népszámláláson hiteles adatokat lehessen rögzíteni az etnikai hovatartozásra vonatkozóan és egyértelműen, félreértelmezési lehetőségek nélkül vállalhatjuk identitásunkat.

Laczikó Enikő Katalin azt is elmondta: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a jegyzéknek csak és kizárólag az őshonos nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét állította össze, nincs köze ahhoz, hogy a többséget vagy a bevándorló kisebbségeket hogyan jelenítik meg ebben a jegyzékben. „A román közösségre vonatkozó részt a Román Akadémia, a más nemzeti közösségekre vonatkozó részt pedig a Külügyminisztérium javasolta. A csángó közösség a korábbi népszámláláson is a Más etnikumok (Alteetnii) megnevezés alatt szerepelt, és 2022-ben is ott szerepel majd” – fejtette ki az államtitkár.

A mellékletben található az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) által az Országos Statisztikai Hivatalnak (INS) küldött, őshonos kisebbségekre vonatkozó nemzetiségi és anyanyelvi jegyzéke.