Nem volt építkezési engedélyük a leégett csíksomlyói házaknak, nehéz lesz segélyt adni az újjáépítésükhöz
A csütörtök este tűz martalékává vált csíksomlyói háztartások nagy részének nem volt hivatalos áram- és vízszolgáltatói szerződése, sőt, építkezési engedélye sem, ez pedig nehezíti bármilyen hivatalos újraépítési segély folyósítását, hívja fel a figyelmet Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója.
A szociológus az Aki szegény, az a legszegényebb című József Attila-vers címével kezdi Facebook-bejegyzését, amelyben a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2015-ös SocioRoMap kutatásának eredményeit ismerteti. Eszerint a leégett csíksomlyói roma szegregátumban hat éve 37 háztartást és közel 170 lakost számláltak, ez a szakértői becslések szerint azóta mintegy 50 háztartásra és 250 lakosra nőtt.
A felmérés szerint a háztartásoknak kevesebb mint harmadának volt hivatalos áramszolgáltatói szerződése, a többi háztartásban improvizálva oldották meg az áramellátást. Ez „talán nem mellékes a tűzvész viszonylatában”, állapítja meg Horváth István. A háztartások többségében nem volt víz, a telepen viszont volt pár csap, amelyeknek a fogyasztását, akárcsak bizonyos háztartások esetében az áramét, korábbi értesülések szerint az önkormányzat fizette, olvasható a bejegyzésben.
Kapcsolódó
A zsúfolt telepen „a háztartások zöme maximum két helyiségből (többnyire egy lakószoba, egy mellékhelyiség) állt, és egy ilyen lakásra 4,5 személy jutott (messze a 2,7-es országos átlagos háztartásméret fölött)”, írja a szociológus, aki azt is megállapítja, hogy a kutatás időpontjában „a háztartások majdnem fele esetében nem volt tisztázott a telek tulajdona és majdnem egy háztartás sem rendelkezett hivatalos építkezési engedéllyel.” „Ez majd nagyon megnehezíti bármilyen hivatalos (értsd állami vagy önkormányzati) újraépítési segély folyósítását” – zárja bejegyzését Horváth István.
(Nyitókép: Gábos Albin)
CSAK SAJÁT
.jpg)
