Felmérés: bizonyos kérdésekben nincs jelentős eltérés az erdélyi magyarok és a románok értékrendjében
A család, a nemi szerepek és a vallásgyakorlás kérdésében az erdélyi magyarok értékrendje közelebb áll a romániaihoz, mint a magyarországihoz. Többek között ez derül ki Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeiből, amelynek első csomagját a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették kedden délután kolozsvári sajtótájékoztatójukon.
A felmérés első csomagja a családi értékek, a nemi szerep, és a vallásosság témakörét elemezte. Az eseményen Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, illetve Kiss Tamás és Kiss Dénes szociológusok értelmezték a kapott eredményeket. A szakemberek hangsúlyozták: az Europen Value Study (EVS) keretében megvalósított kutatás azért egyedi, mert első alkalommal szerepel kisebbségi minta egy nagy nemzetközi összehasonlító vizsgálatban.
Az EVS egy nagymintás, longitudinális vizsgálat, amely feltérképezi, hogy az európai állampolgárok milyen értékrendek alapján viszonyulnak az élethez, a társadalomhoz, a valláshoz, a politikához. Húsz éve még csak a nyugati országok lakóinak értékrendjét kutatták, a rendszerváltás után már a kelet-európai országok is bekerültek a felmérésbe, és most a vizsgálat már a különböző kisebbségekre is kiterjed. Így a finnországi svédek és az erdélyi magyarok is szerepelnek a felmérésben a 42 részt vevő ország mellett.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a kutatás egyik legfontosabb kérdése, hogy mekkora az eltérés a kisebbségi és a többségi népesség értékrendje között, mely területeken vannak hasonlóságok és melyeken eltérések. A felmérés eredményeiből az derült ki, hogy a család, a nemi szerep és a vallásosság terén az erdélyi magyarokra inkább a romániai trendek jellemzőek.
Családi és nemi szerepek: a konzervatív mentalitás jellemző
Kiss Tamás szociológus elmondta, a családi és nemi szerepek kutatásakor azt figyelték meg, hogy nincsen jelentős különbség a kisebbség és többség között. A családdal kapcsolatos értékeket négy dimenzióban mérték: a magánéleti liberalizmus, a családi kötelezettségek, a privát szférában lévő nemi szerepek, illetve a közszférában lévő nemi szerepek szempontjából.
Ezeket tovább bontották, így olyan kérdéseket vizsgáltak, hogy mennyire elfogadott a homoszexualitás, az abortusz, a válás, mennyire tartják az emberek társadalmi elvárásnak a gyermekvállalást, mennyire érzik kötelességüknek a gondoskodást a szüleikről, illetve a családon belüli munkamegosztás tekintetében mennyire ragaszkodnak az erdélyi magyarok a hagyományos felálláshoz, mennyire megengedhető a nők munkaerőpiaci vagy felsőoktatásbeli diszkriminációja.
A homoszexualitás, az abortusz és a válás kapcsán az mutatkozott meg, hogy van egy éles törés Európa nyugati fele és az egykori szocialista országok között, és ez alól az erdélyi magyarok sem kivételek, sőt rájuk a kelet-európai régión belül is kevésbé jellemző a magánéleti liberalizmus. Romániában 1990-hez képest csökkenő tendenciát mutat az abortusz elfogadottsága, mivel nem gondolják úgy, hogy a fejlődéshez hozzájárul az abortusz vagy a homoszexualitás elfogadása – részletezte Kiss Tamás.
Az erdélyi magyarok a 10-es skálán 2,4-re értékelték a homoszexualitás, 3,5-re az abortusz és 4,7-re a válás elfogadottságát. Románia majdnem megegyező adatokat mutatott, míg a magyarországi adatok ezektől jelentősen eltérnek. Az eredmények alapján összességében az erdélyi magyarok 9 százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg 60 százalékukról mondható el, hogy inkább konzervatívak.
Románia egészében a határozott magánéleti liberalizmus 8 százalékra tehető, a konzervativizmus 57 százalékra, Magyarországnál pedig 20 százalék a teljes magánéleti szabadság hívőinek az aránya, és 42 százalék nem tekinthető liberálisnak.
A család témakörében a kötelességtudatot is mérték
A felmérésben azt is vizsgálták, hogy mennyire érzik kötelességüknek az erdélyi magyarok a gyermekvállalást és az idős szülőkről való gondoskodás. Ez az eredmény is jóval elmarad a nyugat-európai országokban mért adatoktól, ám kicsit közelebb áll Magyarországhoz. Összességében az erdélyi magyarok 36, a románok 37 és a magyarországi magyarok 31 százalékát jellemzi erős családi kötelességtudat, Hollandiánál ez mindössze 2 százalék, míg Nagy-Britanniánál 9.
Kiss Tamás azt is elmondta: a nemi szerepekkel kapcsolatosan az találták, hogy az erdélyi magyarok nagyon megosztottak, mivel a közszférában nem, de a privát szférában erősebb a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás. Szerinte a társadalom nagyon megosztott: a kutatásból az derül ki, hogy a vizsgált csoport 68 százaléka szerint a nők igazi vágya az otthon és a gyermeknevelés, és 52 százalék szerint a férfi dolga pénzt keresni.
Románia teljes lakosságának körében ez az arány 65, illetve 48 százalék. míg Magyarországon 49, illetve 44 százalék. A szociológus szerint azonban ezt inkább a férfiak gondolják így, a fiatal korosztálynál és főleg a fiatal nőknél ez egyáltalán nem jellemző mentalitás. Azt is érdekességnek találta, hogy területi szempontból nem Székelyföld a tradicionális régió, hanem inkább a Partium az, ahol nagyobb a ragaszkodás a hagyományos nemi szerepekhez.
Az erdélyi magyarok 44 százaléka ragaszkodik még mindig inkább a férfi politikai vezetőkhöz, és gondolja úgy, hogy a férfiak jobban vezetnek, mint a nők. Kiss Tamás szerint ez a poszt-szovjet térségre jellemző inkább, Oroszországnál ez az érték 63 százalék, míg Magyarországon 33 százalék, Romániában majdnem megegyező, azaz 40 százalék. Összességében elmondható, hogy a magánéleti liberalizmus nagyon alacsony az erdélyi magyarok körében, míg a családi érték közepesen fontos – mondta a szociológus.
Az erdélyi magyarokat a romániaihoz hasonló vallásosság jellemzi
Kiss Dénes a vallásosságról szóló blokkot összegezte a sajtótájékoztatón. Bevezetőként a szociológus azt emelte ki, hogy a vallásosságnak a 2000-es évek elejéig felívelése volt, azóta viszont változatlan. Ennek rengeteg oka van, például az egyházak társadalmi szerepvállalása. Hozzátette, hogy jelenleg több mint kétszer annyi templom van Romániában, mint az 1990-es években volt, és a magyar történelmi egyházak megjelentek olyan intézményekben is, ahol korábban nem voltak jelen, például a kórházakban és börtönökben. Ez a fajta vallási kínálat pedig a keresletet is megnövelte.
A felmérés szerint Románia Európa legvallásosabb országa, jóval Olaszország és Spanyolország előtt járva, az erdélyi magyarok pedig a kutatás szerint Romániát is lekörözik. A vallásosság vizsgálatakor arra kérdeztek rá, hogy milyen gyakorisággal járnak vallási szertartásokra, milyen gyakran imádkoznak ezeken a helyszíneken kívül, hisznek-e Istenben, hisznek-e a halál utáni életben, illetve, hogy hogyan jellemeznék magukat.
A kutatásból az derült ki, hogy az erdélyi magyarok 34 százaléka hetente vesz részt vallási szertartáson és 83 százalékuk imádkozik istentiszteleten kívül legalább hetente, vagy gyakrabban (Románia 81, Magyarország 34). Az erdélyi magyarok 89 százaléka vallja azt magáról, hogy vallásos (Románia 85, Magyarország 56 ), 97 százalékuk hisz Istenben (Románia 97, Magyarország 71), és 69 százalékuk hisz a halál utáni életben (Románia 63, Magyarország 46).
A kutató szerint a Nyugat-Európát jellemző szekularizációval szemben Romániát és az itt élő magyarokat inkább egyfajta vallási revitalizáció jellemzi. Az eredmények szerint az erdélyi magyarokat a Romániához hasonló vallásosság jellemzi, annak ellenére, hogy többségük nem az ortodox felekezethez tartozik, és 99 százalékuknak van valamilyen fajta felekezeti kötődése.
Törésvonalak Európában
Horváth István szerint a leginkább az szembetűnő európai szinten, hogy jelentős törésvonal van Európa észak-nyugati és keleti része között, leginkább a nemi szerepek és a magánélet liberalizmusának elfogadottságát tekintve. Az egyik felén a skálának olyan országok állnak, mint Svédország, Hollandia, ahol nagyon nagy a magánéleti liberalizmus, a másik oldalon a kelet-európai országok vannak, és ezeken belül is óriási különbség van a dominánsan ortodox és a dominánsan katolikus vagy protestáns államok között.
Románia a magánéleti liberalizmus tekintetében nagyon alacsony értéket mutat, a nemi egyenlőségnek pedig szintén alacsony a támogatottsága. „Az erdélyi magyarokról az mondható el, hogy a romániai átlaghoz viszonyítva nincsen jelentős eltérés. Az egyetlen dimenzió, ahol mérhető eltérés van, az a nők munkaerőpiaci diszkriminációja, ezt az erdélyi magyarok nagyobb mértékben utasítják el, mint a romániaiak” – mondta el Horváth István.