Marosvásárhelyen és környékén egymás után épülnek a kórházak, és a város mint egyetemi központ jól ellátott egészségügyi rendszert mondhat magáénak. De vajon lesz-e elég orvos, aki ezekben az intézményekben dolgozzon? – kérdeztük Vass Levente egészségügyi szakpolitikust.

A korábbi egészségügyi államtitkár a Maszolnak elmondta, hogy 2011-ben, Cseke Attila minisztersége idején készült egy felmérés Marosvásárhely helyzetéről Románia egészségügyi térképén. Kiderült, hogy a város 1,2 millió ember egészségügyi ellátását biztosítja, miközben Maros megye lakossága hozzávetőleg 550 000 fő.

„A minisztérium, a helyi egészségpolitika és az RMDSZ-es egészségpolitika feladata, hogy Marosvásárhely, mint egyetemi központ, ne maradjon le az autópályával összekötött Kolozsvár mögött, ahol az elmúlt időszakban jelentős anyagi befektetésekkel sikerült fejlesztéseket végrehajtani" – tette hozzá Vass Levente.

A szakpolitikus szerint a jelenlegi egészségügyi trendek alapján Maros megye ágyszám szempontjából túlméretezett, de ez az egész országra jellemző. Ez azt eredményezi, hogy bár a betegek nem érzik a kórházi ellátás minőségének javulását, jelentős összegek mennek el az ágyak fenntartására és a hozzájuk rendelt személyzet fizetésére. Ez a pénz pedig hiányzik a családorvosi, járóbeteg- és sürgősségi ellátás, valamint a kutatás finanszírozásából.

Kapcsolódó

Vass Levente: az egészségügyi minisztérium két éve szőnyeg alá söpri a problémákat – veszélyben az ingyenes ellátás

Az egészségügyi minisztérium két éve szőnyeg alá söpri a felmerülő és megoldandó problémákat, veszélybe kerül az ingyenes járóbeteg-, és családorvosi ellátás.

finanszírozás egészségügy családorvosi rendelő járóbeteg-ellátás Vass Levente

Vass Levente szerint Marosvásárhely vonzó hely mind a magyar, mind a román orvosok számára. A kórházak struktúráját tekintve (a Studium Alapítvány évente elkészíti a rezidens orvosok szaknévsorát) enyhe növekedés tapasztalható a városban maradó magyar orvosok számában, de a kórházi ellátásban arányuk elmarad a román ajkú orvosokéhoz képest.

Egyetemi városként Marosvásárhely előnye, hogy képes több tucat fiatal orvost a rendszerben tartani. A nagy kérdés azonban az, hogy lesz-e elegendő asszisztens, hogy a megnövekedett kapacitás mellett is működőképes maradjon a rendszer. „Első körben a válasz igen" – állítja Vass Levente. Ugyanakkor úgy véli, hogy hosszú távon nagyobb asszisztenshiány alakulhat ki, mint orvoshiány, mivel az asszisztensek és kisegítő személyzet nem mozdítható olyan könnyen egyik helyről a másikra, mint ahogyan egy friss diplomás orvost itt lehet tartani az egyetem befejezése után. Ezért stratégiailag is fontos az orvosi egyetem asszisztensképző iskolája.

Vass Levente szerint Marosvásárhely hosszú távon képes lesz fenntartani az elvárt színvonalat.

Pozitívumként említi azt is, hogy nem csak az egyetemi központ, hanem más erdélyi települések is fejlődnek. Példaként említi Sepsiszentgyörgyöt és Csíkszeredát, ahol szintén fejlődnek a kórházak. Az RMDSZ által szorgalmazott oktatókórházak működése is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: ma már a rezidens orvosok 26 százaléka vidéki kórházakban részesül képzésben. Ennek köszönhetően ezek a települések növelni tudták az orvosaik számát, és új szolgáltatásokat indítottak, hogy a betegeket helyben tudják ellátni.

Elvárás volt, és sikerült is létrehozni például Csíkszeredában egy kardiovaszkuláris intervenciós részleget, és cél az is, hogy Sepsiszentgyörgyön agyi érsebészeti és neuro-radiológiai intervenciós műtéteket lehessen végezni. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy az orvosi és asszisztensi létszám megmaradjon, és az egészségügyi szolgáltatások bővüljenek, így a betegek a lakóhelyükhöz közel juthassanak ellátáshoz - mondja az egészségügyi  szakpolitikus.  

Általános jelenség, vagy csak elszigetelt esetek, hogy a magyar orvosok, például Sepsiszentgyörgyre mennek, mert az ottani önkormányzat lakhatást és egyéb kedvezményeket biztosít nekik? 

Az egészségügyi szakember szerint igazából örvendetes az, hogy más településekre is mennek. „Ezért dolgozunk, hogy a szülőföldjükön telepedjenek le. Az az érdekes helyzet áll elő, hogy a marosvásárhelyi orvosképzés több orvost termel, mint amennyit ez a rendszer egyből be tud fogadni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a végzettek nagy része egyetemi központokban vagy most már hála Istennek, megyei rangú vagy jól felújított városi kórházakban szeretne dolgozni. Ennek eredményeként ezeken a helyeken csökken az orvoshiány, és normalizálódik a helyzet. Egyes régiókban, Moldvát, Dobrudzsát, Havasalföld keleti részét és Bukarestet leszámítva, faluhelyen súlyos orvoshiánnyal küszködnek. Ez a mi szempontukból nézve Székelyföldön vagy akár Partiumban, ahol nagyobbrészt magyar anyanyelvű emberek laknak, normálisnak mondható egy-két szaknak a kivételével. Ilyen például a családorvoslás" - mondta Vass Levente.

2011-ben ugyancsak RMDSZ-es kezdeményezésre decentralizálták a kórházakat, első sorban megyei és városi szintre. Ennek köszönhetően néhány hónapon vagy éven belül láthatóvá vált a változás. A megyei és városi önkormányzatok, például a Maros Megyei Tanács is, elkezdtek pénzt fektetni az egészségügyi rendszerbe. Nem csak különböző beruházások valósultak meg, hanem átfogó fejlesztések történtek az egészségügyben is. Ennek a hozzáállásnak lassan megvan az eredménye. Az épületek felújítása és az orvosok, valamint a betegek számára biztosított körülmények javítása után természetes, hogy az emberi erőforrásra is oda kell figyelni. Ezért jó az, hogy például Sepsiszetntgyörgyön, a megyei tanáccsal és a polgármesteri hivatal együttműködésével szolgálati lakások épülnek. A Kovászna Megyei Tanács 3 000 négyzetméteres területet biztosított és hat orvosi lakóépület tömböt építettek fel és adtak át kilenc évvel ezelőtt.

“Azóta már három generáció, amelyik Marosvásárhelyen és Brassó megyében végzett, orvos tudott Sepsiszentgyörgyre hazaköltözni, és ma már van két osztályvezetőnk azok közül, akiket mi vittünk haza.” 

Vass Levente szerint külön figyelemre méltó, hogy Marosvásárhelyen is az Országos Lakásügynökség (ANL) által 2017-ben épített lakásokban elsősorban orvosoknak biztosítottak szállást és dicséretes az is, hogy a fejlesztési minisztérium által támogatott projektek keretében például Nyárádszeredában a polgármesteri hivatal támogatására épülnek szolgálati lakások, hiszen az orvos, ha Marosszentgyörgyön vagy Ernyében lakik 15 km-re vagy Nyárádszeredában lakik és onnan jár be esetleg és a férje (lassan több a női orvos) ott Nyárádszeredában kap állást, ez mind orvosi szempontból mind nemzetpolitikai szempontból egy stratégiai, taktikai előnynek fog számítani.