Románia súlyosan lemaradt az kanyaró–rózsahimlő–mumpsz (ROR) elleni oltások terén: 2024-ben az EU-ban regisztrált kanyarós halálesetek szinte mindegyike Romániában történt. A probléma azonban nem egyszerűen „oltáspártiak” és „oltásellenesek” harca.

Románia oltási lefedettsége, különösen az említett vakcina esetében, az Európai Unió egyik legrosszabbja. A közegészségügyi szakértők szerint azonban a probléma jóval túlmutat az oltáspárti–oltásellenes vitán.

2024-ben az Európai Unióban regisztrált 23 kanyaró okozta halálesetből 22 Romániában történt. A szakemberek mégsem tartják megoldásnak a szülők megbélyegzését. Szerintük az egyszerű címkézés nem segít, sőt tovább mélyíti a bizalmi válságot.

A HotNews annak járt utának, miért hezitálnak a szülők az oltások beadatásával kapcsolatban, és milyen megoldásokat látnak a szakértők egy súlyos közegészségügyi problémára.

Bizalomhiány, nem tagadás

A legtöbb szülő meggyőződése szerint a gyermeke érdekében dönt – a különbség abban van, mit tart „jónak”, és hogyan jutott erre a következtetésre. Egyesek számára az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok, az empátia hiánya vagy a nem megfelelő kommunikáció vezet a távolmaradáshoz.

Egy 33 éves bukaresti édesanya például arról beszélt, hogy nem érzi úgy, hogy meghallgatnák az orvosok, ezért elveszítette a bizalmát a rendszerben. Nem tartja magát oltásellenesnek, de fél – és ezt a félelmet senki nem kezeli érdemben.

A szakértők szerint a súlyos betegségekről vagy szövődményekről készült sokkoló képek bemutatása nem növeli az oltási hajlandóságot, inkább ellenállást vált ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) romániai szakértője, dr. Caroline Clarinval hangsúlyozza: amikor a kockázatokról beszélünk, félelmet keltünk – és nem mindegy, hogyan reagál erre a szülő. Az empátia és a párbeszéd sokkal hatékonyabb, mint a nyomásgyakorlás.

Az oltások és az autizmus mítosza

Az kanyaró–rózsahimlő–mumpsz elleni oltás különösen érzékeny téma, mivel még mindig sokan hisznek az autizmussal való kapcsolatában – annak ellenére, hogy ezt a feltételezést már több mint egy évtizede megcáfolták. Számos nagyszabású nemzetközi kutatás, köztük több millió gyermek adatait elemző tanulmányok egyértelműen kimutatták: nincs ok-okozati kapcsolat az oltások és az autizmus között.

Ennek ellenére sok szülő számára egy oltást követő egybeesés – fejlődési megtorpanás, viselkedésváltozás – érzelmileg olyan erős élmény, hogy felülírja a statisztikákat.

A családorvosok szerint gyakori, hogy a szülők nem elutasítják az oltást, hanem halogatják. Bár ez nem ideális, a szakemberek úgy vélik: a későbbi beadott oltás is jobb, mintha teljesen elmaradna. Ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd és a bizalom fenntartása.

Egyenlőtlen oltási térkép

Romániában az oltási lefedettség nemcsak alacsony, hanem rendkívül egyenlőtlen is. Egyes megyékben az átoltottság aránya 90 százalék fölötti, máshol alig haladja meg a 60 százalékot. A szakértők szerint ez azt mutatja: nem társadalmi „oltásellenes hullámról”, hanem helyi rendszerszintű problémákról van szó.

A szakértők egyetértenek abban, hogy: több empátiára van szükség az egészségügyben; következetes, egységes szabályozásra és olyan kommunikációra, amely nem megijeszti, hanem bevonja a szülőket.

(Nyitókép: Pexels)