Országos egészségnevelő, ismeretterjesztő kampányt indított a védőoltásokról március–április folyamán az Egészségügyi Minisztérium Oltással oltalmazd a gyermekeket! címmel, és védőoltással megelőzhető betegségek elleni védekezésre hívja fel a szülők figyelmét.

A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság által szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében az országos oltási naptárban szereplő védőoltásokat is ismertetik, és mint írják, ezáltal kívánják fokozni az egészségtudatosságot.

Miért fontosak a védőoltások?

A védőoltások kulcsszerepet játszanak a gyermekek egészségének megőrzésében és súlyos, életveszélyes betegségeket előznek meg. A védőoltások évről évre milliók életét mentik meg, és ha magas az átoltottság, hozzájárulnak a közösségi immunitás (nyájimmunitás) kialakulásához. Felhívják a figyelmet, hogy ha a lakosság többsége oltással védettséget szerez, azoknak is védelmet biztosítanak, akik valamilyen okból kifolyólag nem kaphatnak védőoltást, mint például az újszülöttek, kisdedek vagy bizonyos krónikus betegségben szenvedők. A nyájimmunitás elérése csak akkor lehetséges, ha majdnem mindenki be van oltva. A védőoltás az egyik leghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének, költséghatékony, életmentő egészségvédelmi megoldás.

Milyen betegségek ellen védenek a gyermekkori védőoltások?

A Romániában alkalmazott oltási programban szereplő védőoltások a nálunk előforduló legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben biztosítanak védelmet: hepatitis B, tuberkulózis, tetanusz, diftéria, szamárköhögés, gyermekbénulás, Hib (b típusú Haemophilus influenzae baktérium), pneumococcus-fertőzések, kanyaró, rózsahimlő és mumpsz.

Ezek a betegségek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, és egyes esetekben halálos kimenetelűek is lehetnek, ezért elengedhetetlen a védőoltások alkalmazása. Ezeket az oltásokat a családorvosi rendelőben ingyenesen kaphatják meg az erre jogosultak – emlékeztetnek a közleményben.

A kibabák a születésük utáni 24 órában elsőként a B típusú vírusos májgyulladás (Hepatitisz B) elleni oltóanyagot kapják meg a K-vitaminnal (az újszülöttkori vérzékenység megelőzésére) együtt. Ezt követően annak függvényében, hogy az újszülött súlya eléri-e a 2500 grammot, 2-7 napos korában megkapja a BCG-oltást, amely a tuberkulózis ellen véd. Ha a kisbaba az újszülött osztályi tartózkodása alatt nem éri el az említett testsúlyt, akkor a szülőknek később kell felkeresniük a tüdőgyógyászati osztályt, hogy megkaphassa az ellenanyagot. Ebben az esetben a kórházból távozó édesanyát tájékoztatják a teendőkről.

A kisbaba két hónapos korában következik az újabb oltás beadásának ideje, ekkor összesen hét betegség – tetanusz, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás, torokgyík, Haemophilus-B, Hepatitisz-B, valamint Pneumococcus – ellen immunizálják a családorvosnál. Két hónappal később (négy hónapos korban) szintén a családorvosi rendelőben az előző, már említett hét betegség ellen védő emlékezetető oltásokat kapja meg. Ezzel nincs vége az emlékeztető oltások sorának, hiszen 11 hónapos korában ugyanezen betegségek megjelenését megelőzendő kapják meg az újabb adag vakcinát.

A kisgyermek egyéves korában új kórok elleni oltást kap, ezúttal a kanyaró, a rózsahimlő és a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) elleni védettséget szerzik meg a vakcina által. Ennek a három betegségnek az emlékezetető oltását már ötéves korban kapják meg a gyerekek.

Hatéves korban aztán újabb adag emlékeztető oltás beadása következik, ekkor a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénulás, valamint a torokgyík elleni vakcinával immunizálják a gyerekeket. Az oltási program utolsó állomása 14 éves kor körül érkezik el, ekkor a kamaszok még megkapják a szamárköhögés, a torokgyík és a tetanusz elleni emlékeztető oltást.