A kisgyermekkori védőoltásokat a modern orvoslás legnagyobb vívmányai között tartják számon. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vakcinának köszönhetően egyes rendkívül fertőző és súlyos betegségek tűntek el, ez azonban nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetünk. A gyermekek átoltottsági aránya valamelyest csökkent az utóbbi időben, egyes szülők tudatos döntése következtében, illetve azért is, mert vannak, akik hanyagságból vagy hátrányos társadalmi helyzetük miatt nem fordítanak erre figyelmet. Ennek következményeként üti fel a fejét időről időre például a kanyaró.

Mint ismert, Romániában tizenhárom betegség ellen oltják be a kisgyermekeket ingyenesen: közvetlenül születésük után, még az újszülött osztályon, illetve később a családorvosi rendelőkben. Az oltási program betartása rendkívül fontos – bizonyos betegségek ellen emlékeztetőoltást is kapnak a gyerekek –, ellenkező esetben fennáll a betegség megjelenésének kockázata.

Az ingyenes, kötelező oltási programban szereplő vakcinákon túl vannak olyan oltások is, amelyeket nem kötelező, de ajánlott beadatni. Ezeket családorvosi recept alapján lehet kiváltani a gyógyszertárakban, amelyeket majd be is adnak a rendelőkben. Vannak olyan oltások, amelyek Romániában nem elérhetők, de egyes elővigyázatos szülők Magyarországról szerzik be a például vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) elleni oltást.

Nem lehet esetleges a sorrend és az időpont

Az oltási programról dr. Kovács Rozália csíkszeredai és madéfalvi családorvos tájékoztatta a Maszolt. Mint megtudtuk, a kibabák a születésük utáni 24 órában elsőként a B típusú vírusos májgyulladás (Hepatitisz B) elleni oltóanyagot kapják meg a K-vitaminnal (az újszülöttkori vérzékenység megelőzésére) együtt. Ezt követően annak függvényében, hogy az újszülött súlya eléri-e a 2500 grammot, 2-7 napos korában megkapja a BCG-oltást, amely a tuberkulózis ellen véd. Ha a kisbaba az újszülött osztályi tartózkodása alatt nem éri el az említett testsúlyt, akkor a szülőknek később kell felkeresniük a tüdőgyógyászati osztályt, hogy megkaphassa az ellenanyagot. Ebben az esetben a kórházból távozó édesanyát tájékoztatják a teendőkről.

A kisbaba két hónapos korában következik az újabb oltás beadásának ideje, ekkor összesen hét betegség – tetanusz, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás, torokgyík, Haemophilus-B, Hepatitisz-B, valamint Pneumococcus – ellen immunizálják a családorvosnál. Két hónappal később (négy hónapos korban) szintén a családorvosi rendelőben az előző, már említett hét betegség ellen védő emlékezetető oltásokat kapja meg. Ezzel nincs vége az emlékeztető oltások sorának, hiszen 11 hónapos korában ugyanezen betegségek megjelenését megelőzendő kapják meg az újabb adag vakcinát.

A kisgyermek egyéves korában új kórok elleni oltást kap, ezúttal a kanyaró, a rózsahimlő és a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) elleni védettséget szerzik meg a vakcina által. Ennek a három betegségnek az emlékezetető oltását már ötéves korban kapják meg a gyerekek.

Hatéves korban aztán újabb adag emlékeztető oltás beadása következik, ekkor a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénulás, valamint a torokgyík elleni vakcinával immunizálják a gyerekeket. A kötelező és ingyenes oltási program utolsó állomása 14 éves kor körül érkezik el, ekkor a kamaszok még megkapják a szamárköhögés, a torokgyík és a tetanusz elleni emlékeztető oltást.

„A kisbaba születése utáni napokban, amikor már tudjuk, hogy a páciensünk lesz, jelentjük is az oltási szükségletet a megyei egészségügyi igazgatóságnak, tehát már ekkor előre tájékoztatjuk az intézményt, hogy szükségünk lesz a kettő, a négy, a tizenegy és a tizenkét hónapos kori oltásra. Ezeket ki is szállítja a rendelőbe az igazgatóság. A jelenlegi sémában összetett, kombinált oltásokat adunk be. Mára már felszámolt betegségeknek minősülnek, amelyek ellen oltunk, de időközönként felüti fejét a kanyaró, a rózsahimlő és a mumpsz is. Az én pályafutásom alatt két kanyarójárványt fogtunk ki. Több mint valószínű, hogy a régebbi oltások nem voltak elég hatásosak” – állapította meg a családorvos, hozzátéve, hogy jelenleg a szülők által visszautasított oltás hiánya miatt ütheti fel a fejét a kanyaró.

Több okból is visszautasítják az oltásokat

Hargita megyében vannak időközönként kanyaróhullámok, ez vagy más megyékből behozott fertőzésnek tulajdoníthatók, vagy pedig az át nem oltott gyerekcsoportok körében jelenik meg. Amint dr. Kovács Rozáliától megtudtuk, az ő praxisában is van néhány olyan szülő, aki tudatosan visszautasítja a kisgyereke beoltását, ez inkább Csíkszeredában jellemző, a madéfalvi rendelőben nincs erre példa. Hozzátette, hogy a hátrányos helyzetű közösségekben élő pánciensei között is vannak, akik inkább hanyagságból nem adatják be a védőoltásokat. Azt is megtudtuk tőle, hogy ezekben a közösségekben azokkal a szülőkkel könnyebb megértetni az oltás fontosságát, és sikerül beadni azokat a kisgyermekeknek, akik ingyenes tápszert igényelnek. Így ugyanis a rendszeres orvoslátogatás – mivel havonta receptre írják fel a tápszert – alkalmával sort tudnak keríteni az oltások beadására is.

„Néhány évvel ezelőtt (2017-ben – szerk. megj.), amikor a kanyarójárvány Hargita megyében is felütötte fejét, nálunk is megfertőződött körülbelül tíz gyermek a roma közösségben. Más megoldást nem találtunk: azokban a közösségekben, ahol még nem jelent meg a fertőzés, bejelentettük, hogy másnap kimegyünk a lakóhelyükre. Az oltóanyagot megfelelően tárolva, nyári időszakban, kint az udvaron felállítottunk egy asztalt, egy ágyat, és ott, helyben be tudtuk oltani a gyermekeket, több korosztályt is. Ők is meg voltak elégedve, örültek, hogy a gyermekek védve vannak” – emlékezett vissza a családorvos.

Megtudtuk, hogy azok a szülők, akik tudatosan nem adatják be az oltásokat, általában a szövődményektől tartanak. A családorvos megjegyezte, nem minden internetes információforrás megbízható, így az oltásellenességről szólók többsége sem. Fontos, hogy megalapozottan és hiteles helyről tájékozódjunk.

„Többen tiltakoztak a kanyaró–mumpsz–rózsahimlő-vakcina beadása ellen, mert szerintük autizmust okoz. De ezek alaptalan hiedelmek. Ezekben az oltásokban élő, gyengített vírusok vannak, és a szervezet termeli az antitesteket, tehát azáltal lesz védett a szervezet, hogy találkozik a gyengített vírussal. A szervezet az oltásnak köszönhetően termeli ki az antitestet” – részletezte dr. Kovács Rozália.

A mellékhatásokról szólva emlékeztetett, hogy a leggyakoribb tünet a tetanusz elleni oltóanyagot is tartalmazó vakcina utáni hőemelkedés vagy láz. Ilyenkor a szervezet találkozik az antigénnel, és küzd ellene, ez természetes reakció, nem kell aggódni miatta. Emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt, amikor másabb volt az oltóanyagok összetétele, a tetanusz elleni oltás után még súlyosabb lázas állapot, akár lázgörcs is felléphetett a gyerekeknél. Megnyugtatott azonban, hogy a ma használatos oltóanyag már nem vált ki ilyen súlyos melléktüneteket, akkorjában a szülők is féltek ezektől az oltásoktól. A mai oltóanyagokat egyébként kivétel nélkül külföldről szerzi be Románia, ugyanis a Cantacuzino Intézet megszűnése óta az országban már nem gyártanak oltóanyagot.

Vannak nem kötelező, de ajánlott oltások

A családorvosok több típusú oltást is felírhatnak receptre, amelyet a szülők kiválthatnak a gyógyszertárban, majd azt beadják a rendelőben, ilyen a Varicella vagyis a hólyagos himlő, az influenza, a Humán papillomavírus (HPV) egyes törzsei (tíz éves kortól a méhnyakrák, gégerák, hímvesszőrák megelőzésére), a rotavírus, valamint a Hepatitsz-A (A típusú májgyulladás) elleni oltás. Vannak, akik a kullancscsípések okozta esetleges fertőzéstől tartva Magyarországról szerzik be a Meningitis (agyhártyagyulladás) elleni oltóanyagot. A családorvosi rendelőben ezt is minden további nélkül beadják a kis pácienseknek.

Az egyes országok között tehát, még az Európai Unión belül is, eltérések vannak a kötelező védőoltások terén. Nagyon sok országban nincs például Hepatitsz elleni oltás. „A saját praxisomban is volt, olyan kisgyermek, aki még külföldön született, de hazatért a család és itthon külön adtuk be neki ezt az oltóanyagot. Azt, hogy milyen betegségek megelőzésére szolgáló oltóanyagot tesznek kötelezővé egy adott országban, hosszas tanulmányok előzik meg. Tőlünk nyugatabbra a tuberkulózis elleni BCG-oltás sem kötelező, mert ott gyakorlatilag felszámolták ezt a betegséget, nálunk azonban még szükség van a megelőzésére, ezért tanácsoljuk is a haztérőknek, hogy a nálunk kötelező, de más országban nem alkalmazott oltóanyagokat mindenképp adassák be gyerekeiknek” – tanácsolta a családorvos.