Inkább hanyagságból hagyják ki az oltási program szerint a csecsemőknek és gyerekeknek ingyenesen járó vakcinákat a szülők, ritkábban megrögzött oltásellenességből – ezt tapasztalják Székelyföldön az általunk megkérdezett szakemberek. Úgy látják, ha továbbra is csökken az átoltottság, beigazolódik, amit az egészségügyi miniszter mondott, és valóban „generációk maradnak védtelenek” súlyos betegséget okozó vírusokkal szemben. Dr. Kollos-Püsök Katalin infektológus szerint törvény kellene kötelezze a szülőket az oltási programban szereplő vakcinák beadatására, hiszen a gyermekek jólétéről, népegészségügyi kérdésről van szó.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a napokban felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb szülő oltatja be a gyermekét, és emiatt „generációk maradnak védtelenek a vírusokkal szemben”. Fertőző betegségek szakértőjét és háziorvost kérdeztünk az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról.

Dr. Kollos-Püsök Katalin infektológus, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház orvosa lapunknak elmondta, jelenleg a kanyarós esetek száma egyelőre nem csökken, stagnál Hargita megyében. „Év elejétől 23 kanyarós esetet jelentett csak a csíkszeredai kórház fertőző osztálya. A legfiatalabb páciens három hónapos, a legidősebb 49 éves volt. A legfiatalabb még nem kaphatta meg az oltást, a 49 éves pedig gyerekként nem kaphatott még oltást. Voltak viszont 2-4-6 évesek is, akik nem voltak beoltva, pedig meg kellett volna kapniuk a vakcinát” – számolt be a fertőző betegségek főorvosa.

Tíz-húsz év múlva állhat elő súlyos betegség

Dr. Kollos-Püsök Katalin elmondta, a mostani kanyarójárvány alatt nem, de a korábbi járványok alkalmával találkoztak olyan anyákkal, akik megtagadták az oltást vallási vagy egyéb meggyőződés alapján, és emiatt lemaradt róla a gyermekük. Ennek viszont súlyos következményei is lehetnek.

„Sajnos, mivel sokan nem ismerik a lehetséges komplikációkat, hiszen az oltások megvédenek tőle, bagatellizálhatják a betegséget, hogy az csak egy kis köhögés, láz, kiütés, és túl vagyunk rajta – viszont, ha az átoltottság csökken, megjelennek a komplikációk is. A kicsik és az idősebbek veszélyeztetettebb korosztály a szövődmények szempontjából: tüdőgyulladás, hasmenés, kiszáradás, agyvelőgyulladás léphet fel. Ezenkívül van a kanyarónak egy nagyon súlyos – szerencsére ritka – szövődménye, ami akár tíz-húsz évvel a betegség után jelentkezik. Ennek a neve PESS, egy autoimmun folyamat, amelynek során az agysejtek kezdenek elsorvadni” – magyarázta az orvosnő. Hozzátette, már az is számít, ha az első dózist megkapja a páciens. Ez látszott az esetek súlyosságán is, hiszen, aki már egy dózist megkapott, annak volt egy részleges immunitása, könnyebb formában jelentkezett nála a kanyaró.

Törvénnyel kellene kötelezni

Az orvosnő szerint míg, „Nyugaton inkább az oltásellenesség jellemző, Keletebbre elsősorban az áll az immunizálás elmulasztása mögött, hogy, egyszerűen nem viszik az anyák oltásra a kicsiket, vagy a háziorvos nem figyel erre eléggé. Sajnos az oltási törvény még hagy kívánnivalót maga után” – véli a doktornő, aki szerint törvény kellene kötelezze a szülőket az oltási programban szereplő vakcinák beadatására, hiszen gyermekjóléti, népegészségügyi kérdésről van szó. Ugyanakkor bővíteni is kellene szerinte a kötelező oltások körét, bevonva olyanokat is, amelyek tőlünk Nyugatabbra benne vannak a programban, mint például a bárányhimlő elleni vakcina Magyarországon.

Hozzátette, akik az oltás ellen vannak, „olvasnak róla, de az olvasmányaikat nem szűrik. Korábban autizmussal, autoimmun betegségekkel is összefüggésbe hozták az oltásokat. Nagyon sok kutatás volt a témában, ami ezt megcáfolta” – hangsúlyozta.

A kanyarós megbetegedést leszámítva nem találkoztak olyan gyerekkel, akik az oltási program kihagyása miatt kapott valamilyen betegséget, amitől egyébként védve lehetett volna. Ahogy az orvosnő fogalmazott „még nem” találkoztak.

„Szerencsére nem találkoztunk ilyennel. Még nem. Merthogy a hepatítisz B ellen beoltanak rögtön a születés után, a TBC elleni BCG oltást szintén megkapja még kórházi kibocsátás előtt a csecsemő” –  magyarázta a szakember. Felsorolta: a továbbiakban olyan kombinált oltásokat kaphat a baba, ami „hat betegség ellen véd vagy például a másik kombinált oltás a Diftéria, tetanus, pertussis betegségektől véd meg. A kanyaró ellen is egy kombinált oltás nyújt védelmet: a ROR, azaz a mumpsz, kanyaró és rózsahimlő elleni vakcina. A Prevenar a pneumococcus ellen véd, ami súlyos tüdőgyulladást és súlyos agyhártyagyulladást is okozhat”.

Az egészségügyi miniszter kijelentésével kapcsolatban elmondta, még nem telt el annyi idő, hogy generációk maradjanak védtelenek. Úgy látja, az oltások elmaradásában nagy szerepe volt a koronavírus-járványnak is, akkor is „kiestek oltások, és azokat próbálják most behozni”.

Kapcsolódó

Kanyarójárvány: eddig hat személy hunyt el a betegségben

Tavaly január 1-től idén február 13-ig összesen 5238 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

fertőzés kanyaró megbetegedés adatok

A mai oltások még jobbak

Oltástól tartók körében olyan érvet is lehet hallani, hogy a mostaniak nem olyan jók, mint a régiek. Ezzel kapcsolatban a doktornő elmondta, az eljárás ugyanaz az oltási programban szereplők vakcinák előállítása esetében, sőt, még jobbak a mai vakcinák, hiszen a technológia fejlődésének köszönhetően több mozzanatot lehetett javítani, lerövidíteni.

„Egy oltás előállítása nagyon hosszas folyamat. Kezdetben 10-15 évig is eltartott, főleg a vírusok elleni oltások esetében sejttenyészet szükséges, majd ki kellett szelektálni azokat az antigéneket, amelyek nem okoznak fertőzést, de elindítanak immunválaszt, tehát hogy a szervezet ellenanyagot termeljen. Főleg a vírusok elleni védőoltás előállításának az eljárása ugyanaz ma is, mint kezdetben, de, mivel fejlődött a tudomány, így például nem kell hónapokig keltetni a sejttenyészeteket, hanem ez a mozzanat lerövidült, mert az ehhez szükséges körülményeket könnyebben meg tudják teremteni” – magyarázta el Dr. Kollos-Püsök Katalin infektológus.

Visszatérhetünk azokba az időkbe, amikor az átlagéletkor 40 év körül volt

Dr. Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos megkeresésünkre elmondta, jó pár éve tapasztalja ő is, hogy egyrészt van egy oltásellenes divat, „másrészt van az a társadalmi kategória, aki hol itt, hol ott van, nehéz őket követni”. Utóbbiak esetében hanyagságból marad el az immunizálás.

„Van olyan páciensem, olyan édesanya, aki nem engedte beoltatni a gyermekét. Alá is írta, hogy nem egyezik bele, mindannak ellenére, hogy el lett magyarázva, hogy mi ellen kapja az oltást a kicsi, mi ennek a fontossága” – mondta el az orvosnő. Hangsúlyozta, az oltás mellékhatásai általában nagyon enyhék. „A negyvenéves praxisom alatt nem találkoztam súlyosabb következménnyel, szövődménnyel” – magyarázta. „Azt is szoktam mondani, hogy lehet oltásokat, gyógyszereket megtagadni, de akkor visszatérünk azokba az időkbe, amikor az átlagéletkor 40 év körül volt. Másrészt visszás, hogy azok a szülők, akik tudatosan elutasítják, azok megkapták az oltásokat, védettek, és közben a gyereküket nem akarják megvédeni” – mutatott rá.  

„Olyan magyarázatot is hallottam, hogy miért oltani be olyan betegségekkel szemben, amilyen betegségek ma már nem is léteznek. Hogy nem létezik torokgyík vagy gyermekbénulásos járvány, az nem azt jelenti, hogy a járványt előidéző kórokozó nem létezik, hanem hogy az oltásoknak köszönhetően ezek már nem tudnak járványokat okozni. Összetévesztik a kórokozó létezését a betegség létezésével. Ha nő az oltatlanok aránya, megint számítani lehet ilyen járványokra, és ez mind emberi butaság, tudatlanság következménye” – fejtette ki a háziorvos.

Elmondta, volt olyan szülő, akit végül sikerült meggyőznie. „Először elutasította az oltást, több alkalommal is elbeszélgettünk, aztán egy adott pillanatban jelentkezett, hogy meggondolták magukat, és kérik az oltásokat” – számolt be Dr. Soós Szabó Klára.