A kanyaró súlyos betegség, maradandó szövődményeket okozhat, az oltás pedig biztonságos és szükséges, mondta el a Maszol megkeresésére dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. A tisztifőorvos ugyanakkor aggódik amiatt, hogy magas rangú politikusok, például Donald Trump felelőtlen nyilatkozatai aláássák a közbizalmat és veszélyeztetik a védőoltások elfogadottságát.

Románia az az uniós ország, ahol a legtöbb kanyarós megbetegedést és halálesetet regisztrálták.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb statisztikája szerint 2024. február 1. és 2025. január 31. között az EU-ban összesen 32 265 kanyarós esetet jelentettek.
A legtöbbet Romániában diagnosztizálták (27 568), majd Olaszország (1097), Németország (637), Belgium (551) és Ausztria (542) következett. Ez azt jelenti, hogy a romániai esetek tették ki az összes uniós megbetegedés 85,44%-át.

Évek múltán is jelentkezhetnek a kanyaró súlyos szövődményei 

A kanyaró rendkívül veszélyes betegség: a fertőzés után tíz-tizenöt évvel is megjelenhetnek súlyos szövődmények, például agysorvadás vagy encephalitis, így egy egészséges fiatalból is válhat tartósan beteg, eltartásra szoruló személy – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.

A kanyaró súlyos következményei között említette a tüdőgyulladást, középfülgyulladást, valamint az agyhártya- és agyvelőgyulladás azonnali és később kialakuló formáit; ezek hosszú távon is súlyos egészségkárosodást okozhatnak, miközben az oltás biztonságos, így nem érdemes kockáztatni. Az oltások és az autizmus kapcsolatát már számtalanszor tudományosan megcáfolták – hangsúlyozta.

Bár a súlyos szövődmények kis százalékban fordulnak elő, még az egy ezrelékes kockázat is indokolja az oltást.

A kanyarón átesettek ugyan életre szóló védettséget szereznek, de a megbetegedés  komoly veszélyeket rejt; sokkal biztonságosabb a védettséget oltással megszerezni. Tar Gyöngyi személyes példaként említette, hogy kisfia tíz hónapos korában, még az oltás előtt megfertőződött: „Senkinek nem kívánom azokat a napokat, amikor a gyermekemnek negyvenfokos láza volt; folyamatosan figyeltem, mikor kap lázgörcsöt.”

Az oltás hatékonyságáról elmondta, előfordulhat, hogy oltott személy is megbetegszik – például ha az oltóanyagot nem megfelelően tárolják és felmelegszik, vagy ha a gyermeknek valamilyen immunválasz-problémája van, így nem alakul ki nála védettség. Ugyanakkor a kanyaró elleni oltás hatékonysága körülbelül 97 százalékos, ezért mindenképp megéri oltatni a súlyos megbetegedés és a szövődmények megelőzése érdekében.

Veszélyesek a felelőtlen nyilatkozatok

Tar Gyöngyi nem érti, mi lehet a célja annak, hogy a kérdésben hozzá nem értők nyilatkoznak. Kifejezetten felháborítónak tartja Donald Trump paracetamollal és védőoltásokkal kapcsolatos kijelentéseit: „Értetlenül állok előtte” – mondta.

Felidézte, hogy néhány hónappal ezelőtt az Egyesült Államokban kineveztek egy olyan „szakértői” bizottságot, amely felülbírálja a járványtani intézmény magas szakmaiságú döntéseit. A testületben például nőgyógyász, sebész, plasztikai sebész és sürgősségi szakorvos kapott helyet, bár a saját területükön biztos jártasak, az orvosi szakmában nem lehet mindent egyszerre megtanulni – ezért specializálódnak. „Én sem mondom meg egy sebésznek, hol vágjon” – szögezte le Tar Gyöngyi.

A szakember elmondta, hogy az Egyesült Államokban a járványtani intézet javasolta a négykomponensű oltóanyag bevezetését, amely a varicellát (bárányhimlőt) is célozná; bár a bárányhimlő általában kevésbé veszélyes, ha egy nő terhesség alatt fertőződik meg, súlyos fejlődési károsodás, akár végtaghiány is előfordulhat a magzatnál. Ezt a javaslatot a Trump-bizottság leszavazta.

Tar Gyöngyi szerint különösen veszélyes, hogy ilyen szinten elhintik a bizalmatlanságot: az emberek egy része hitelt ad ezeknek a kijelentéseknek. „A vakcinák a tudomány egyik legnagyobb vívmánya, ezért a tudományos testületek eredményeit nem szabad politikai megrendelésre felülvizsgálni. Nem szabadna, hogy a politika mocskos keze az egészségtudomány világába benyúljon” – tette hozzá az orvos.

A gyógyszereket felelősen kell használni

A paracetamollal kapcsolatban elismerte, hogy valóban vannak májkárosító mellékhatásai, de ez igaz sok más gyógyszerre is: minden gyógyszernek lehetnek káros hatásai, ezért adagolásukat és alkalmazásukat gondosan kell mérlegelni. Terhes nőknek különösen óvatosan adnak gyógyszereket, mert hatással lehetnek a magzatra.

Kapcsolódó

Egészségügyi hatóságok nyugtatnak: nincs kapcsolat a paracetamol és az autizmus között

Az Európai Unió, Nagy-Britannia és Ausztrália szakhatóságai, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is egyhangúan cáfolták, hogy kapcsolat lenne a terhesség alatt bevett paracetamol gyógyszer és az autizmus kialakulása között.

orvostudomány paracetamol Donald Trump WHO autizmus gyógyszer mellékhatás csecsemő egészségügy

A paracetamolt közel száz éve használják; a Covid előtti időszakban kevésbé írták fel, inkább ibuprofent vagy algocalmint javasoltak, bár ezeknek is lehetnek súlyos mellékhatásaik. A Covid idején a paracetamol bizonyult hatékonyabbnak, mert az ibuprofen és más gyulladáscsökkentők vírusos megbetegedésekben nem ajánlottak. A lázcsillapításra nem maradhat a vizes lepedő az egyedüli módszer, annál is inkább mert annak is vannak mellékhatásai, sokként éli meg a gyerekek egy része, részletezte Tar Gyöngyi. Hozzátette, a lázcsillapítás nagyon fontos, hiszen a lázgörcs súlyos következményekkel járhat, így van, amikor a paracetamol jelenti a megoldást.

Praktikus tanácsként Tar Gyöngyi azt javasolja, hogy legyen otthon házipatika néhány alapgyógyszerrel – így, ha a gyermek éjjel belázasodik és nincs kéznél az orvos, nem kell mindig a sürgősségire rohanni. Ugyanakkor a rémhírekkel való ijesztgetésnek súlyos, negatív következményei lehetnek: a szülők elbizonytalanodnak, nem adják be a gyógyszereket, vagy nem oltatják be gyermekeiket.

Végül Tar Gyöngyi hangsúlyozta: amikor egy magas rangú politikus felelőtlenül nyilatkozik olyan ügyekben, amelyekre nincs bizonyítéka, diszkreditálja az orvosi szakmát. A gyógyszerek bevezetése szigorú kísérleti és mérési protokollok alapján történik, és ha súlyos mellékhatás derül ki, kivezetik az adott szer használatát. A tudományos módszerek fejlődnek, a laborlehetőségek egyre pontosabbak, és ha valami új bizonyíték felmerül, azt felelősségteljesen kell nyilvánosságra hozni.

„Szomorú, hogy felelőtlenül dobálózunk a szavakkal, és fennáll a valós veszélye annak, hogy emiatt az emberek egy része nem veszi be a gyógyszereket, nem oltatja be magát – ennek életveszélyes következményei lehetnek” – zárta gondolatait Tar Gyöngyi.

Nálunk a legmagasabb a kanyaróban elhunyt gyerekek aránya

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb statisztikája szerint 2024. február 1. és 2025. január 31. között az EU-ban összesen 32 265 kanyarós esetet jelentettek. Az EU-statisztikához képest, amely csak az év első hónapjáig tartalmaz adatokat, a helyzet tovább romlott. A Romániai Országos Járványügyi Felügyelet legújabb adatai szerint 2025 augusztusában önmagában 160 új kanyarós esetet jegyeztek fel, ezek közül a legtöbbet Kolozs (52) és Konstanca (19) megyében, foglalta össze a Szabad Európa Románia.

Kapcsolódó

Több erdélyi megyében is siralmas a kanyaró elleni átoltottsági arány

Aggodalmát fejezte ki Arad megye prefektusa az alacsony átoltottsági arány miatt. Mihai Paşca felhívta a figyelmet, hogy Arad megyében tavaly országos szinten arányaiban a lekevesebb gyereket oltották be kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni, csupán 31 százalékukat.

immunitás átoltottság kanyaró fertőzés oltás vakcina

A romániai kanyarós esetek száma a 2023. január 1. – 2025. július 31. közötti 35 424-ről a 2023. január 1. – 2025. augusztus 31. közötti időszakra 35 584-re nőtt. Az elmúlt két évben 30 halálesetet okozott a betegség.

„Európában nálunk a legmagasabb a kanyaróban elhunyt gyermekek aránya” – mondta Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. Hozzátette, hogy törvénymódosítást tervez a tudományos alap nélküli információk terjedésének megakadályozására, mivel ezek az oltási hajlandóság csökkenéséhez vezetnek.

Romániában jelenleg a kanyaró elleni védőoltás (ROR) átoltottsági aránya az első adag esetében kb. 78%, a másodiknál 62%, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább 95%-ot javasol a megfelelő közösségi immunitás eléréséhez.