Románia az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságával néz szembe, a kanyaró járványként terjed az országban. Bár a betegség védőoltással megelőzhető lenne, az átoltottsági arány messze elmarad az elvárt szinttől, és ennek már emberéletekben mérhető következményei vannak - hívta fel a figyelmet a Mentsétek meg a Gyermekeket Szervezet.

Az országos közegészségügyi hatóság adatai szerint 2023. január 1. és 2024. március 5. között 7 243 kanyarós megbetegedést és 8 halálesetet jegyeztek. Az áldozatok között három 7–8 hónapos csecsemő volt – nem jogosultak az oltásra –, három 11 hónap és egy év közötti gyermek - nem kapták meg a vakcinát, és két felnőtt – 24 és 35 éves férfi. A jelentés szerint az esetek 91 százalékában olyan személyekről volt szó, akik nem kapták meg a védőoltást. 

A helyzet európai szinten sem rózsásabb. Az illetékes szakhatóság adatai szerint 2024 februárja és 2025 januárja között az Európai Unióban jegyzett 32 265 kanyarós esetből 27 568-at Romániában diagnosztizáltak – toronymagasan a legtöbbet az uniós tagállamok közül.

Az MMR (kanyaró–mumpsz–rózsahimlő) oltás országos lefedettsége riasztóan alacsony. Az első dózis átoltottsága országos szinten 59,8 százalék körül alakul, miközben egyes felmérések szerint ennél is alacsonyabb, 47,4 százalékos az arány. A második, 5 éves korban beadandó oltottak száma még ennél is alacsonyabb: egyes közösségekben 20 százalékig csökkent az arány. Mindez jóval elmarad az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott 95 százalékos küszöbtől.

Kapcsolódó

Súlyos szövődményei lehetnek a kanyarónak – Felelőtlen nyilatkozatok kereszttüzében a védőoltás

A kanyaró súlyos betegség, maradandó szövődményeket okozhat, az oltás pedig biztonságos és szükséges.

oltás védőoltás vakcina kanyaró paracetamol Donald Trump Tar Gyöngyi

Országos szinten mindössze egyetlen megyében haladja meg az átoltottság a 90 százalékot, 14 megyében 50,6 és 67,4 százalék között mozog, 24 megyében 31,3 és 49,7 százalék között van, három megyében pedig 30 százalék alatti az arány. A legrosszabb a helyzet Argeș megyében ahol a lakosság mindössze 23,7 százaléka oltatta be magát, a legmagasabb értéket Bihar megyében (73,8 százalék) jegyezték – de ezek az értékek is elmaradnak a WHO által javasolt szinttől.

Egy 2025 szeptemberében közzétett adatok szerint Románia azon 13 ország egyike az Egészségügyi Világszervezet európai térségében, ahol a kanyaró járványszerűen terjed.

Rendszerszintű problémák

A számok mögött azonban nem csupán statisztikák állnak. A Mentsétek meg a Gyermekeket Szervezet kutatása szerint: az oltási válság mögött összetett társadalmi és rendszerszintű okok vannak. A 29 háziorvos és közösségi asszisztens bevonásával készült tanulmány négy fő akadályt azonosított.

Egyrészt hozzáállás és nevelési akadályok nehezítik az oltást: sok szülő fél a mellékhatásoktól, halogatja a döntést, vagy kategorikusan elutasítja a vakcinát. Másrészt kulturális és vallási meggyőződések. Harmadrészt komoly információs zavar tapasztalható: a közösségi médiában terjedő álhírek és a tudományosan nem megalapozott állítások jelentős befolyással vannak a szülőkre. Végül rendszerszintű akadályok is jelen vannak: túlzott bürokrácia, erőforráshiány, az iskolai oltási program megszüntetése, valamint a vidéki térségekben a szállítás hiánya.

A szakemberek szerint egyszerűsíteni kellene az oltások jelentési rendszerét, vissza kellene vezetni az iskolai oltásokat, bővíteni a közösségi egészségügyi hálózatot, valamint kommunikációs képzéseket szervezni az orvosok számára. Kiemelten fontos lenne a hiteles, közérthető tájékoztatás és a közösségi bizalom újjáépítése – hangsúlyozzák.

A kanyaró nem ártalmatlan gyermekbetegség: súlyos szövődményeket – tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást – okozhat, és akár halálos is lehet. A jelenlegi romániai adatok azt mutatják, hogy a megbetegedések túlnyomó többsége oltatlan személyek körében fordul elő – teszik hozzá.