„Amit a közigazgatási átszervezésről most tudunk, egyáltalán nem fest optimista képet a magyar közösség illetően” – jelentette ki Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Az Erdély Tv 24 plusz című műsorában rámutatott, az 1996-os szlovák közigazgatási átszervezés Felvidéken tapasztalt áldozataihoz lehet hasonlatos az Erdélyt érintő új megyésítés is.

Cseke Attila, az RMDSZ volt közigazgatási minisztere, a szövetség szenátusi frakcióvezetője nem optimista az elmúlt napokban meglebegtetett közigazgatás átszervezés magyar közösségre gyakorolt hatását illetően. Hangsúlyozta: fontos időszak lesz a következő választási év, hiszen a kisebbségek érdekképviselete kiemelt szerepet tölthet be az átszervezés megakadályozásában. Az elmúlt években a román politikum kétszer is próbálkozott a közigazgatási átszervezéssel, mindkét alkalommal az RMDSZ-nek sikerült ezt megakadályozni.

Emlékezetett arra, hogy az 1996-os szlovák közigazgatási átszervezés a magyar képviselők ellenvetését figyelmen kívül hagyva történt, a határvonalak átrajzolásával pedig a magyar érdekképviselet kikerült a megyék közigazgatási vezetéséből. Rámutatott: elméletileg csak népszavazás után lehetne a közigazgatási egységeket összevonni, erre az évek során voltak már helyi próbálkozások, de a kisebb községek lakói nem szavazták meg a helységek összevonását. Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa hangsúlyozta: bár a kormány a megtakarításokkal indokolja a közigazgatási átszervezés szükségességét, rendkívül káros ez a megközelítés. „Számokat használni ilyen lépések indoklására, téves dolog. (…) A kérdéskör nem egyszerű, a közigazgatási egységre nem tekinthetünk egy nyereséget hozó cégként. A közszolgáltatás mindig pénzbe fog kerülni” – fogalmazott Cseke Attila az Erdély Tv-ben.