Már a szakbizottságban elkaszálták az USR kezdeményezését a közigazgatási átszervezésről
Nem mindennapi törvénykezdeményezéssel álltak elő a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői. Májusban közigazgatási átszervezésről nyújtottak be törvényjavaslatot, mely szerint az országban át kellene alakítani a közigazgatási rendszert, és nagyrészt egyedüli kritériumként a lakossági létszám szerepelt. A városok esetében 10 ezer lakos, a községeknél pedig 5 ezer lakos küszöbértéket javasoltak. A héten erről (is) értekeztek a szakbizottságban.
Seres Dénes parlamenti képviselő a Maszolnak elmondta, az 1968-as átszervezés identitást adott a közösségeknek, a községeknek, a megyéknek. „Érvelésemben hangsúlyoztam: egy közigazgatási átszervezés nagyon precíz, komoly munkát igényel, és nem szabad csak a lakosság létszámát venni egyedüli kritériumként. Ilyen esetben több szempontot kell érvényesíteni. Az irodából nem lehet átrajzolni az egész országot, és csak azt nézni, hol van és hol nincs ötezer lakosú község. Ahhoz, hogy közigazgatási átszerveződés történjen, figyelembe kell venni a lakosságot, a nemzetiségeket, a gazdasági fejlődést, a földrajzi elhelyezkedést, a közösség történelmi múltját, etnikumi összetételét, a kulturális hagyományokat” – fogalmazott a képviselő.
Seres Dénes kiemelte, közigazgatási átszervezés során a közösségi érdek kell legyen a legfontosabb szempont, az említett kritériumoknak a figyelembevételével. Az 1968-as átszerveződést is több éves munka, tudományos, szakmai felvetés előzte meg, míg kirajzolták a községeket és a megyéket. A Helyi Autonómia Európai Chartája, amit Románia ratifikált – belső törvénykezésnek tekinti –, előírja, hogy nem lehet módosítani a közigazgatási egységek határait csak népszavazással, a közösségek beleegyezésével. „Elsősorban közösségi érdekeket kell kövessen a módosítás, nem állami vagy költségvetési érdekeket” – hangsúlyozta a képviselő.
Szilágy megyében az elmúlt években is voltak átszervezések. 2005-ben Szilágybagos levált Szilágynagyfalutól, és külön község lett. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, figyelembe vették a közösség akaratát, igényét, ezért népszavazást tartottak. „A számtalan kritérium után a legfontosabb a közösségi beleegyezés. Az érvelésemet elfogadták, ezáltal szakbizottsági szinten a törvénykezdeményezést visszautasítottuk. Jelenleg a plénumba került, de remélhetőleg ott is kifogásolják” – ismertette a képviselő.
Az USR képviselői a megbeszélésen azzal érveltek, hogy kicsik a községek, ezért pénzügyileg nehéz a fenntartásuk, de számos esetben nem az anyagi oldalt kell figyelembe venni, hanem a közösség, az emberek érdekeit, jólétét – zárta Seres Dénes.