Jogalkotásban Románia a bajnok a középkelet-európai régióban
Tavaly nálunk 573 új jogszabály született, több mint Magyarországon, Szerbiában, Csehországban, Bulgáriában és Horvátországban együttvéve.
Megfeszített tempóban dolgoztak tavaly a törvényhozók Romániában, írja az economedia.ro. A kormányzati kommunikációval kapcsolatos tanácsadással foglalkozó Grayling cég tanulmányából kiderül, hogy 2022-ben nyolc középkelet-európai országban 1437 új jogszabály került elfogadásra, melyek közül 573 Romániában született.
A hazai jogalkotók ezzel messze kiemelkednek a mezőnyből, a második helyen álló Lengyelországban ugyanis csak 189 jogszabály született, Szlovákiában 176, Horvátországban pedig 158. A rangsor végén Magyarország és Szerbia áll mindössze 83, illetve 60 jogszabállyal. Ez azt jelenti, hogy Romániában több jogszabály született tavaly, mint Magyarországon, Szerbiában, Csehországban, Bulgáriában és Horvátországban együttvéve.
A tanulmányból az is kiderül, hogy nálunk a kormány nagyban átvette a parlament szerepét, az új jogszabályok 40 százalékát ugyanis a Ciucă-kabinet fogadta el. A parlament sokkal lassabban dolgozik, a tavaly meghozott sürgősségi kormányrendeleteknek csupán a 15 százalékát sikerült törvényerőre emelnie december 31-ig.
A rendeletek útján történő kormányzás a koronavírus-járvány idején jött divatba. Előtte, a kormányok átlagban évi 100 rendeletet fogadtak el, azonban 2020-ban ezek száma 235-re nőtt, miközben a parlament 298 törvényt szavazott meg, nagyrészt sürgősségi kormányrendeleteket emelve törvényerőre. Ezzel a bukaresti kormány átvette a parlament szerepét, első számú törvényhozóvá lépve elő.
A rendeletgyártás lázasan folyt tavaly is, 229 született. A tavalyi új jogszabályok közül 140 a gazdaság egészét érintette, 47 az egészségügyre, 42 az energetikára, 31 a pénzügyekre, 26 az informatikára és kommunikációra, 21 pedig a mezőgazdaságra vonatkozott.