Az MTA elnöke a Maszolnak: véget kellene vetni az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság párhuzamos működésének
Összehangolná és hatékonyabbá tenné a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) munkáját a Magyar Tudományos Akadémia. A budapesti patinás tudományos intézmény azért jutott erre az elhatározásra, mert az EME és a KAB tevékenysége több helyen is fedi egymást, ráadásul a tagság jelentős része is azonos, hovatovább az ésszerű fenntartás is egy nyomós ok. Freund Tamás, a MTA elnöke a Maszolnak kifejtette, ők nem kötelezik, csak kezdeményezik a két kolozsvári tudományos szervezet összeolvadását, erről azonban az érintett szervezetek vezetőségei döntenek. Az EME részéről Bitay Enikő elnök jelezte, hogy készek az együttműködésre, hasonlóképpen az akadémiai bizottsághoz, azonban a részleteket tisztázni kell, mondta el kérdésünkre Nagy László, a KAB elnöke.
Sajtónyilvános eseményen beszélt az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémia Bizottság (KAB) lehetséges összeolvasztásáról, de legalábbis a szükségszerűen szorosabb együttműködésről Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság vezetője október derekán a kincses városban. Felelevenítette, hogy 2006-ban, amikor az MTA úgy döntött, hogy nyit az anyaország határain kívül élő tudományos kutatók irányába, akkor az az elhatározás született, hogy az Erdélyi Múzeum Egyesület keretében létrehozzák a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot, hiszen az EME-nek akkor már létezett a struktúrája, megvolt a régisége és beágyazódott az erdélyi, illetve romániai magyar tudományos életbe. Az EME tagságát egyaránt alkotják kutatók és kutatáspártolók, ám akik a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjaivá kívántak válni és rendelkeznek doktori fokozattal, azoknak a Kolozsvári Akadémia Bizottságba kellett beiratkozniuk.
Kiépült egy párhuzamos struktúra
„A vége az lett, hogy az MTA itteni (kolozsvári – szerk. megj.) testrésze, a KAB kialakított egy párhuzamos struktúrát, ott is megva nnak a szakbizottságok, van, ahol még a személyek is ugyanazok” – jelentette ki Kocsis Károly, aki elmondta, az eltelt bő másfél évtized során sokszor zavart keltett a két szervezet párhuzamos működése, még az MTA változó elnökeinek is rendszeresen el kellett magyarázni, mi ez a kettősség az erdélyi magyar tudományosság szervezésében, mi az EME és a KAB feladata és miért működik ez a kettő egymástól kvázi függetlenül, de nagyrészt azonos tagsággal a kincses városban. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság vezetője tudatta, tavaly év végén, idén év elején jutott arra az Akadémia vezetősége, hogy megvizsgálja ezt a kettősséget és megpróbál megoldást találni arra, hogyan lehet racionalizálni a magyar tudományosság támogatását akár szellemileg, akár pénzügyileg.
Elhangzott továbbá, hogy az MTA küldöttségének október közepei kolozsvári látogatása ezt a célt is szolgálta, szándékukban állt áttekinteni azt, hogy „2023-ban milyen realitása van a helyzet megváltoztatásának”. Megtudtuk, többségében erdélyi magyar kutatók részvételével létrejött egy integrációs bizottság is, amelynek az a feladata, hogy megtalálja a legmegfelelőbb megoldást az EME és a KAB összeolvadására, illetve hogy kidolgozza azt a keretrendszert, amelynek megfelelően az Erdélyi Múzeum Egyesület berkeiben tovább működhet a Kolozsvári Akadémiai Bizottság.
Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke a kolozsvári találkozón kijelentette, az EME „mindenkor nyitott” az együttműködésre és abban érdekelt, hogy kielégítő megoldás szülessen a fennálló helyzetre. Elhangzott továbbá, hogy az MTA küldöttsége a KAB vezetőségével is tárgyalt és az EME-vel való összeolvadás is szerepelt a napirenden.
Nem összeolvasztásról van szó
Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke a Maszol kérdésére kifejtette: „Nem szeretnénk, ha bárki is úgy gondolná, hogy a Magyar Tudományos Akadémiával szinte egykorú, fantasztikus történelmi múlttal rendelkező Erdélyi Múzeum Egyesületet az MTA be akarná darálni és átalakítani egyfajta MTA regionális szervezetté vagy bizottsággá, szó nincs erről.”
„Az MTA köztestületi tagjai közül legalább ezren vannak erdélyiek, az ő képviseletüket valósítja meg a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, amely külön, az MTA-tól kapott költségvetéssel rendelkezik, és ez a támogatás azt szolgálja, hogy ennek a mintegy ezer köztestületi tagnak – akik közül huszonegy akadémikus – a munkáját segítse, összehangolja, képviselje. Ezt a feladatot a KAB-nak továbbra is el kell látnia, de hogy ne legyenek párhuzamosságok, jó lenne, ha az EMÉ-n belül működhetnének, mint az Erdélyi Múzeum Egyesületnek egy szakbizottsága. Tehát szó nincs arról, hogy az EMÉ-t akarnánk KAB-osítani, vagy hogy a KAB feloldódjon az EMÉ-ben, hiszen alapvetően különböző szervezetekről van szó, az EMÉ-nek nem csak tudós tagjai vannak, hanem sok a pártoló, akik nem foglalkoznak kutatással, tehát ez egy egészen más felépítésű, más történelmi szerepű és jelentőségű intézmény. Ebbe kellene úgy integrálni a KAB-ot, hogy az továbbra is ellássa az itteni MTA köztestületi tagok és akadémikusok képviseletét” – magyarázta Freund Tamás.
A KAB székhelye méltatlan az MTA képviseletére
Az MTA elképzelése szerint a KAB továbbra is megtartaná annak lehetőségét, hogy diszponáljon saját anyagi keretei vagy programjai fölött, de ne legyenek sok tudományterületen átfedő szakbizottságok, ne legyenek párhuzamos rendezvények, legyen egy közös adminisztráció – sorolta az MTA elnöke. Freund Tamás hozzátette, ha az EME egy irodát is tudna biztosítani a KAB-nak a kolozsvári főtéri székhelyén, „akkor nem kellene bérelni azt a város peremén lévő székházat, amely szerintem méltatlan arra, hogy egy MTA területi bizottságnak a székháza legyen”.
„Hangsúlyozom, mi csak javasoljuk a két szervezetnek, hogy ez a reintegráció jöjjön létre” – mondta kérdésünkre az MTA elnöke, aki szerint ezáltal sokkal nagyobb lehetőség adódna arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától származó támogatásokat valóban a tudományra lehessen felhasználni és nem az adminisztráció megduplázására vagy számos más átfedésnek a finanszírozására” – jelentette ki.
Kérésünkre, hogy nem tart-e attól az MTA, hogy egy ilyen javasolt átszervezéssel szakadás jöhet létre a két struktúra között, Freund Tamás elmondta: „Szakadás most van, éppen ezt szeretnénk felszámolni, de nem akarunk semmit sem ráerőltetni a két intézményre. Mi azt szeretnénk, hogy belátva ennek a társulásnak az észszerűségét, mindkét fél nyitottnak fog mutatkozni és a feltételezett veszélyek nem állnak fenn. (…) Az, hogy én itt vagyok, nem jelenti azt, hogy az MTA le akar valamit tuszkolni az EME vagy a KAB torkán, csupán szeretnénk hangsúlyozni ennek a lehetőségét, hiszen a korlátozott forrásokat sokkal jobban lehetne hasznosítani”.
A KAB nyitott az együttműködésre, de a részleteket tisztázni kell
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság számos rendezvény, konferencia szervezésében eddig is együttműködött az Erdélyi Múzeum Egyesülettel, és most is megvan az a nyitottság, amely az alapja lehet a majdani szervezeti összefogásnak, mondta el érdeklődésünkre dr. Nagy László, a KAB elnöke.
Akkor, amikor október 12-én az MTA vezetősége Kolozsváron járt, az EME szákházában megtartott találkozót követően a KAB elnökségével is találkozott. Erről a megbeszélésről Nagy László kérdésünkre közölte, valamennyi érintett szervezetnek a tagjai részt vesznek abban a reintegrációs bizottságban, amelynek létrejöttét az Akadémia kezdeményezte a helyzet megoldása érdekében.
A KAB elnöke ugyanakkor közölte, egyelőre nem fogalmazták meg határozott álláspontjukat az MTA javaslatára az EMÉ-vel való szervezeti összeolvadásra. Nagy László kiemelte, mivel két különálló entitásról van szó, nagyon sok részletet kell megbeszélniük és közös döntések szükségesek ebben a kérdésben. Ugyanakkor megtudtuk, az MTA elnöke azt jelezte, hogy az EME és a KAB közötti tárgyalásokat, illetve az átszervezésről szóló döntéseket és a szervezet átalakítást legkésőbb 2025-re be kellene fejezniük.
CSAK SAJÁT
.jpg)
